Posták százait zárhatják be a választások után

Publikálás dátuma
2019.10.05. 17:06
Illusztráció: Shutterstock
Míg a Magyar Posta létszámhiánnyal küzd, a vidéki hivatalok jó része kihasználatlan; falusi kisposták tömegére vár felszámolás.
Az önkormányzati választások és a rezsiutalványok kézbesítése után, október 17-én mintegy 300 falusi kispostát zárhatnak be országszerte - értesült a Napi.hu, több szakszervezeti forrásból. Még nem ismert azoknak a településeknek a listája, ahol bezárnak a postai hivatalok, de az biztos, hogy a Békés megyei Kisdombegyházán október 17-én nyit ki utoljára a helyi posta. 
"Már bejelentették, hogy bezárunk, október 17-én délig vagyok nyitva, 18-án már kipakolunk. Nagyon sajnálom" - mondta a lapnak a kisdombegyházi posta egyik munkatársa. A szomszédos Dombegyházán viszont megmarad a hivatal. A portál érdeklődött a Magyar Postánál hogy összesen hány kispostát zárnak be az önkormányzati választások után, ám egyelőre nem kaptak választ. A KSH adatai szerint 2018 végén 2437 volt a postai szolgáltatóhelyek száma, alvállalkozók további 245 hivatalt üzemeltettek, míg mobilpostai szolgáltatással 1136 település rendelkezett. A statisztikákból az is kiderül: 2010-ben csak 2031 darab saját üzemeltetésű postai szolgáltatóhelye volt a Magyar Postának, ellenben még 714 alvállalkozó látott ebben üzletet. Azóta folyamatosan emelkedett a saját fenntartású, és csökkent az alvállalkozói posták száma, míg a mobilpostai szolgáltatás gyakorlatilag stagnált. Ugyanakkor a posták bezárását már legalább 2016 óta tervezi a kormány.
"A posta jelenleg is végzi azt a felmérését, ami alapján eldöntik, hogy melyik 10 ezer fő alatti településen működnek együtt a takarékokkal. Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat az együttműködés. Ezeken a kistelepüléseken a tényleges postai tevékenység valójában nagyon alacsony, vagyis a hatékonyságban vannak hiányosságok. Például napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitás figyelhető meg érintett postakörben, 121 postán a feladott napi könyvelt levélküldemény nem éri el az 5 darabot, 412 postán a feladott heti csomag darabszáma átlagosan 1 darab, vagyis a kapacitás kihasználatlan, ezért veszteséges ezeken a helyeken a működés" - olvasható a Posta.hu oldalon Szarka Zsolt, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának 2016-os nyilatkozata. Azóta aligha javult a kihasználtság, hiszen a feladott levelek volumene évről évre csökken. 
Több száz kisposta bezárása természetesen a dolgozókat is érintené. Egyrészt szintet lépett a munkaerőhiány a Magyar Postánál: Rajkán már nem viszik ki a levelet, ezért az emberek maguk mennek el a küldeményekért a helyi postahivatalba. Ugyanakkor, a tervezett bezárások mellett az állami cég hatalmas létszámhiánnyal küzd: legalább 300 embert azonnal fel tudna venni kézbesítő, postai ügyintéző vagy gépkocsivezető pozícióba Szerencstől Szombathelyig, de Budapesten is rengeteg a betöltetlen állás. Pedig átlagosan 10 százalékos az idei bérfejlesztés a március elején aláírt bérmegállapodás szerint. Vagyis munka lenne az állami társaságnál, csak nem a falusi kispostákon. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan rúgják ki az embereket a cégtől: tavasszal csoportos létszám-leépítést hajtottak végre, mintegy 300 fővel csökkentették az irányítási-adminisztratív területen az állomány létszámát. 
Szerző

Időutazás: Kövér László bocsánatot kért a székelyektől az Andrássy-kormány liberális döntései miatt

Publikálás dátuma
2019.10.05. 16:27
Kövér László szalagot vág a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ kapujában, Szász Jenő és Kandikó József társaságában, 2019. október 5-én
Fotó: Veres Nándor / MTI
Egyúttal üzent Bukarestnek is: adósai a Székelyföldnek, és nem lenne szerencsés, ha útját állnák a régió fejlődésének.
Üzent a román vezetésnek Kövér László szombaton a Székelyudvarhelyen Egyetemi Központ (SZÉK) felújított épületének avatóünnepségén. Mint az MTI írja, Kövér szerint Székelyföldnek és a székelységnek történelmi kárpótlás jár Budapestről és Bukarestből egyaránt - : mindkét fővárosból elvárhatják a jó szót, mert Románia és Magyarország erkölcsi értelemben egyaránt adósuknak számít. Székelyföld és népe ugyanis ezer év alatt Magyarországnak, száz év alatt Romániának adott többet, mint amennyit visszakapott tőlük.
Hozzátette: a 21. században sem Románia, sem Magyarország nem akarja elveszíteni a saját gazdasági erőforrásai fölötti rendelkezést, a szülőföld megtartó erejét, értékteremtő munkavállalóit, ezért mindkét országtól elvárható a cselekvés azért, hogy mindez Székelyföldön se történhessen meg. A házelnök szerint ez Romániának állami, Magyarországnak pedig nemzeti kötelessége, emellett a közös regionális érdek is ezt kívánja.
Magyarországnak érdeke, hogy Románia is hozzáadjon Közép-Európa erejéhez, Romániának pedig érdeke, hogy ne vesztese, hanem egyik nyertese legyen Közép-Európa politikai és gazdasági megerősödésének. "Mindkét esetben az út Székelyföldön és Erdélyen keresztül vezet" - állapította meg Kövér László.

Szavait nehéz lenne másként értelmi, mint burkolt figyelmeztetésnek: a román döntéshozók ne állják útját a régió magyar tőkéjű fejlesztésének – hiszen az egyetemi központ épületét is a Bethlen Gábor Alap 30 milliós támogatásával valósították meg, A BGA pedig az Átlátszó Erdély szerint csak tavaly 47 milliárd forintot utalt különböző erdélyi szervezetek számára. Ennél pedig több pénz is áramolhatott Erdélybe, mivel a kormány számos támogatási céllal nyújt forrásokat a helyi magyarságnak.

Bocsánatot kért a liberális Andrássy-kabinet miatt

Miután megleckéztette a román kormányt, Kövér megkövette a székelyeket azért, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően az Országgyűlés a liberális gazdaságpolitika jegyében a birtokrendezési törvényekkel felszámolta az addigi székelyföldi közösségi tulajdonformát, amely „a legerősebb gazdasági kapocs volt a székely ember és a szülőföldje között.”
Magyarán, Kövér László bocsánatot kért egy 152 évvel ezelőtt hozott döntésért, melyet az Andrássy-kormány igazságügyi minisztere, Horvát Boldizsár hagyott jóvá, sok egyéb reformintézkedés mellett.

A házelnök azt is Budapest és Bukarest múltbeli hibáinak tulajdonította, hogy Székelyföld a megfelelő infrastruktúra hiánya és az örökös tőkehiány miatt a múltban Magyarországnak, jelenleg pedig Romániának az egyik legelhanyagoltabb régiója. A házelnök elérkezettnek látta az időt, hogy a magyar állam által fenntartott erdélyi Sapientia egyetem is szakot vagy szakokat indítson Székelyudvarhelyen.  A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban jelenleg az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnöki alapszakán, az Edutus Egyetem kereskedelem és marketing alapszakán, a Pannon Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnök alapszakán, illetve a Budapesti Gazdasági Egyetem turizmus-vendéglátás szakán tanulhatnak székelyföldi diákok.    A központ felújítása során a Bethlen Gábor Alap támogatásával és más források bevonásával kicserélték a háromemeletes épület nyílászáróit, felújították a vizesblokkokat, újrafestették az épület külső és belső falait, és fejlesztették a berendezéseit.  
Szerző
Frissítve: 2019.10.05. 17:57

Szemesi szezonzárás 2.0: a választásig várniuk kell a befektetőknek

Publikálás dátuma
2019.10.05. 16:18

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nem merte meglépni a balatonszemesi önkormányzat, hogy – a Mészáros Lőrinchez köthető befektetők kérését teljesítve – utolsó ülésén megváltoztassa a vízparti Vadvirág kemping területén a beépítési előírásokat. Nem szavazták meg a másik, Lídó névre hallgató kemping beépíthetőségét „bebetonozó” szerződést sem.
Balatonszemes ügyeiről sokat írtunk már, mivel a település a tópart Orbán-közeli befektetők általi bekebelezésének terepasztalaként működik. Szemes korábban két kempinggel is rendelkezett, ám ma már egyik sem üzemel kempingként, és tulajdonosként egyikhez sincs köze a községhez. A nagyobbik, vagyis a Vadvirág kempinget Mészáros Lőrinc érdekköre szerezte meg, a kisebbiket, vagyis a Lídót pedig olyan befektetők, akik mögött az egyiket a helyi közvélemény (bár ennek nincs a cégnyilvántartásban is nyomon követhető alapja) szintén Mészáros Lőrincet és/vagy a vele mostanában gyakran együtt üzletelő, egyre több érdekeltségét átvevő Tiborcz Istvánt sejtik. Ahogyan előzetesen jeleztük, a képviselőtestület csütörtökön ülést tartott, amit a felfokozott indulatokra és a választás közelségére való tekintettel - a település történetében első ízben – a Facebookon élőben közvetítettek (a felvétel jelenleg is elérhető a Faluszemesen most Facebook-csoportban). A két napirendi pont közül az egyik a Vadvirág kempinggel foglalkozott, a másik, virágnyelven megfogalmazott pont pedig többek között a Lidóval, de ez – mint utóbb kiderült – a képviselők egy része számára is csak a helyszínen vált nyilvánvalóvá. Az első pont keretében a 16 hektáros Vadvirág területére vonatkozó rendezési tervet kellett volna módosítaniuk a képviselőknek a beruházói érdekeknek megfelelően. Itt az eddig nyilvánossá vált tervek szerint luxusszálloda és apartmanfalu épül, a módosítás vélhetően a beépítés mértékére és a maximális építési magasságra vonatkozott. A testület többsége a beruházó képviselőjének meghallgatása után nemmel szavazott vagy tartózkodott, így ez a napirendi pont nem került föl az ülés napirendjére. A Mészáros Lőrinc érdekeit régóta a szívén viselő Takács József polgármester a közvetítés tanúsága szerint csalódottan vette tudomásul az eredményt. Akik nem szavazták meg a napirendre vételt, azzal érveltek: nem etikus, ha a település jövőjét meghatározó ügyről a képviselő-testület megbízatásának utolsó pillanataiban döntenek.
Hasonló lett a végkifejlete a második napirendi pontnak is, bár ott eljutottak az előterjesztés megtárgyalásáig. A Lidó telke csupán 1,8 hektár, de nagyon jó helyen, a vasútállomáshoz és a kikötőhöz közel, hosszában a tóparton fekszik. A terület sorsa korábban az országos sajtóig elérő botrányt okozott: elsőként a Népszava írta meg, hogy a település a kemping értékesítése során azért nem tudott élni az elővásárlási jogával, mert – éppen az értékesítés időtartamára – a jogosultság érthetetlen módon lekerült a telek tulajdoni lapjáról. Az ügyben per és nyomozás is indult – az eredményt nem ismerjük, ám az előzményekhez képest feltűnő, hogy az önkormányzat vezetése milyen lelkesen igyekszik kiszolgálni az ingatlan tulajdonjogához legalábbis szokatlan körülmények között hozzájutó beruházót. (Az ülésen Takács József polgármester, a főépítész, valamint az önkormányzat jogásza is amellett érvelt, hogy teljesítsék az építtetők kérését.) Az ülésen felolvasott előterjesztés – amelyet előzetesen nem minden képviselő kapott meg – arról szólt, hogy az önkormányzat kössön településrendezési szerződést a befektetővel, amelyben vállalja: nem változtatja meg a későbbiekben az építési szabályozást olyan módon, hogy az akadálya legyen a beépítési terveknek, és lemond a szóban forgó szerződés jogi megtámadásának lehetőségéről is. Vagyis olyan kész helyzetet teremtettek volna, amelyben a választás után felálló új képviselő-testület semmiképpen sem tudta volna megakadályozni a vízpart nagy arányú beépítését. Ezt az előterjesztést végül egyedül a polgármester szavazta meg. Az is kiderült ugyanakkor: sok múlik a jövő heti választáson, mert erős nyomás alá fogják helyezni az új képviselőket annak érdekében, hogy a kormányzati hátszelű befektetők érdekei mégis érvényesülhessenek.