Ingatlanpanama Erzsébetvárosban

Publikálás dátuma
2019.10.06. 17:59

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A VII. kerület fideszes önkormányzati vezetőivel állt kapcsolatban egy Tóth István nevű, hónapok óta körözött ukrán állampolgárságú férfi, aki önkormányzati ingatlanok ár alatti megszerzésének ígéretével házalt, és csalt ki pénzt a reménybeli befektetőktől.
A történetet Gulyás Márton, a jól ismert aktivista járta körbe és osztotta meg egy videóriportban, amiből az is kiderül, hogy Erzsébetvárosban teljes a káosz a lerobbant önkormányzati lakások területén. Tömegével állnak a befalazott vagy bedeszkázott lakások, de még azok sincsenek kiadva, amelyeket nemrég felújíttatott a kerület – látható a felvételeken. Tóth ezeket a rémes állapotban, de jó környéken lévő lakásokat kínálta mélyen a piaci ár alatt, 300-350 ezer forintos négyzetméteráron, kulccsal, kapunyitóval mutogatta őket és előlegként lakásonként félmillió forintot kért – hangsúlyozottan nem magának. Azt ígérte, az eladási pályázaton így az illető nyer, s volt is, aki tíz lakásra jelentkezett a felkínált 49 közül. A kulcsokhoz kizárólag az önkormányzat és ingatlankezelő cége munkatársai férhettek hozzá, utóbbinál azonban nem is hallották a férfi nevét. A VII. kerületi fideszes vezetők - Vattamány Zsolt polgármestert is beleértve - a Facebook tanúsága szerint ismerték őt, sőt Benedek Zsolttal, a pénzügyi és kerületfejlesztési bizottság kormánypárti elnökével fotók szerint szorosabb kapcsolatban is lehettek. Épp ez a bizottság augusztus elején 9 lakást nagy hirtelen el is adott a Tóth-féle csomagból. A videóban megszólalók biztosan állítják, hogy Benedek megvett egy 230 négyzetméteres tetőteres lakást csekély 27 millióért, csak épp azt nem közölte az engedélyt kiadó bizottsági tagokkal, hogy ő él az ingatlanban. Közben az Erzsébetváros lakhatatlan lakásaiba bérlőként beengedett lakók milliókat költenek az ingatlanokra, hogy legalább fűtés legyen bennük, ám az önkormányzat a befektetett pénzt nem számítja le a bérleti díjból. A kétes ügyek és a szociálisan rászorulók érdekeinek durva megsértése miatt a Demokratikus Koalíció közleményben tiltakozott, a közös ellenzéki jelöltek pedig bejelentették, a választás után kivizsgálják az ügyeket, felelősségre vonják azokat, akik „hülyének nézik” az embereket. Benedek Zsoltot máris arra szólították fel, hogy lépjen vissza a képviselőjelöltségtől, vonuljon vissza a közélettől.
Témák
Ingatlan

A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje szerint lehet, hogy mégis ő küldte a biztonsági őröket a nagyon megvert egyetemistához

Publikálás dátuma
2019.10.06. 17:37

Fotó: Facebook/Vári Attila, Pécs polgármesterjelöltje
Vári Attila mást mondott a rendőrségnek, mint a bíróságnak, aztán csavart még egyet a korábbi két állításán.
Erősen vérzett, és több fogát kiverték annak az egyetemistának, akit a pécsi sportcsarnokban „fenyített meg” két biztonsági őr. Az ügy azóta (mivel a durván bántalmazott fiatalember feljelentést tett) megjárta az első- és a másodfokot, a bíróság mindkét fordulóban bizonyítottnak látta a két őrző-védő szakember bűnösségét – és azt is deklarálta, hogy a biztonsági őröket menteni igyekvő tanúk nem mondanak igazat. A tanúk egyike közszereplő, a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje, egyebekben a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetője, ez az önkormányzati cég működteti többek között azt a sportcsarnokot, ahol a biztonsági őrök szétcsapták az egyetemistát. Az első fokon eljáró bíró így különös figyelmet szentelt vallomásának, hiszen a vád oldaláról az ügy minden résztvevője (a két vádlott, és az őket menteni igyekvő tanúk – a sportcsarnok biztonsági igazgatója, a rendezvényt biztosító cég vezetője) valamiképp függött Váritól. Az elsőfokú ítélet indoklásában a bíró részletesen kitér Vári vallomásának azon pontjára, miszerint a helyszínelő rendőröknek a Fidesz jelenlegi polgármesterjelöltje még azt mondta, hogy ő utasította a biztonsági őröket, hogy nézzék meg, mi történik a WC-ben. Emlékeztetőül: a két vádlott – és a mellettük tanúskodók – egyaránt azt állították, hogy az egyetemista erősen ittasan tört és zúzott a vécében, illetve fenyegetőleg lépett fel a biztonsági őrökkel szemben, ezért volt szükség a "megrendszabályozására". A tárgyaláson Vári először tagadta, hogy ő utasította volna a biztonsági őröket, aztán a bíró tisztázó kérdésére már arról beszélt, nem emlékszik, mit mondott a rendőröknek, és lehetségesnek találta, hogy mégiscsak adott utasítást a két vádlottnak. Ez azért fontos részletkérdés, mert az elsőfokú és a másodfokú ítélet is úgy találta: objektív bizonyítékok és szemtanúk bizonyítják, hogy – szemben a vádlottak állításaival – az egyetemista nem volt erősen ittas állapotban, nem őrjöngött a vécében, és senkit nem fenyegetett. Azaz lényegi kérdés, hogy miért mozdultak rá a biztonsági őrök a fiatalemberre, és Vári miért tartotta lehetségesnek, hogy ő utasította erre a két vádlottat. (Eredetileg vallomásában arra hivatkozott, hogy a vécé felől őrjöngés és ajtórugdosás hallatszott, de az ítéletek szerint ilyen nem történt.) Mindenesetre az MSZP-s Harangozó Tamás Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult írásbeli kérdéssel, azt firtatva: lesz-e bármi következménye annak, hogy a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje nem mondott igazat – hiszen a tanúkat igazmondási kötelezettség terheli.
Szerző
Témák
Vári Attila
Frissítve: 2019.10.06. 18:28

Csendes emlékezés Rajk Lászlóra

Publikálás dátuma
2019.10.06. 17:20
A legtöbben egy szál virágot vittek Rajk László sírjára
Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Több százan mentek ki vasárnap délután a Fiumei úti sírkertbe, hogy csendben, egy szál virággal búcsúzzanak.
„A számára oly fontos történelmi napon, 2019. október 6-án, vasárnap sírjához csendes emlékezésre, néma felállásra hívom mindazokat, akik szerették. Ezen a napon temetőnyitástól zárásig egy szál virággal, kaviccsal vagy apró emlékkel várom azokat, akiknek fontos, ahogyan élt, amit alkotott, és amiért küzdött: a szabadság, az emberi jogok, a szolidaritás, a kultúra sokszínűsége, az önkényuralommal szembeni ellenállás, a harmadik Magyar Köztársaság és szeretett városa, Budapest” – írta gyászfelhívásában Rajk Judit, akinek férje, Rajk László építész, látványtervező, egyetemi tanár, a demokratikus ellenzék tagja, az SZDSZ egykori alapítója életének 71. évében, szeptember 11-én halt meg rövid, súlyos betegség következtében. Rajk László édesapját a Rákosi-korszakban koncepciós perben halálra ítélték, és 1949-ben kivégezték. Rehabilitálása után, 1956. október 6-án tartották újratemetését, ami a diktatúra elleni tömegdemonstrációvá vált. Ifjabb Rajk László temetését – kérésének eleget téve – szűk családi körben, a nyilvánosság mellőzésével tartották. Vasárnap kora délután azonban, amikor Rajk Judit és a hozzátartozók személyes tárgyakat vittek a Fiumei úti sírkertbe, több százan gyűltek össze a Batthyány-mauzóleum közelében. Számos ismert művészt, közéleti személyiséget, liberális és baloldali politikust lehetett látni a tömegben. A legtöbben egy szál virágot hoztak, de olyan megemlékező is volt, aki régi, a rendszerváltás idejéből való SZDSZ-es zászlóval érkezett.
Szerző
Frissítve: 2019.10.06. 21:44