Előfizetés

Republikon: akár egész Budát megnyerheti az ellenzék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:18
Őrsi Gergelyt Láng Zsolt II. kerületi esélyes kihívójának tartják
Fotó: Őrsi Gergely Facebook oldala
A korábbi választásokon több szavazó volt az ellenzéki oldalon, de megmentheti a fideszeseket személyes támogatottságuk.
Budapest minden választáson az ellenzéki oldal legkedvezőbb területeként van számon tartva, ugyanakkor a budai kerületekről gyakran a politikusok és a szavazók is idő előtt lemondanak. Pedig az ellenzék helyzete egyáltalán nem reménytelen – derül ki a Republikon elemzéséből, amelyet az Intézet a 2014-es önkormányzati, a 2018-as országgyűlési, valamint a 2019-es európai parlamenti választás eredményei alapján készített. Miközben a hivatalban lévő, most újrainduló polgármesterek népszerűsége meghaladhatja a Fidesz-KDNP adott kerületi támogatottságát, az ellenzéki együttműködés léte és a 2014-esnél jóval intenzívebb kampány miatt ezen polgármesteri versenyek sorsa korántsem lefutott.
Az elmúlt két választás eredményei alapján az I. kerületi lakosok többsége ellenzéki szavazó, így V. Naszályi Márta esélyes kihívója Nagy Gábor Tamásnak. A fideszes polgármester támogatottsága ugyan magasabb, mint pártjáé, az ellenzék esélyeit növeli azonban, hogy Nagy Gábor Tamás neve az elmúlt években olyan botrányos ügyekkel kapcsolódott össze, mint a Fidesz-közeli személyek rendkívül alacsony bérleti díjú lakáshoz jutása.
Míg 2014-ben még hat ellenzéki jelölt indult a II. kerületben Láng Zsolt fideszes polgármester ellen, az ellenzék ezúttal közös jelöltet állított Őrsi Gergely aktívan kampányoló helyi MSZP-s politikus személyében. Ebben a kerületben civil jelölt sem bonyolítja a helyzetet. A tavalyi országgyűlési és az idei EP-választáson is többségben voltak az Őrsi Gergelyt támogató pártok, így Láng Zsoltnak személyes népszerűségtöbbletére is szüksége van, hogy megtarthassa a pozícióját.
A III. kerületben is a 2018-as és 2019-es választások eredményei adhatnak okot bizakodásra az ellenzéki oldalon. A fideszes Bús Balázzsal szemben egyetlen jelölt, az összellenzéki támogatottsággal rendelkező Kiss László (MSZP) indul. Személyes támogatottsága alapján Bús bízhatna az újrázásban, ugyanakkor tény, hogy a tavalyi parlamenti választáson a Fidesz a budai kerületek közül itt érte el a leggyengébb eredményét és az egyéni képviselői mandátum is az ellenzéké lett.
Újbudán több kihívója is van a fideszes Hoffmann Tamásnak, közülük azonban csak a DK-ból érkező közös ellenzéki jelölt, a Szent Imre kórház korábbi igazgatója, László Imre esélyes. Öt éve Molnár Gyula MSZP-s jelölt hat százalékkal maradt el Hoffmann mögött, ám ha összesítjük a most együttműködő pártok akkori eredményeit, az ellenzék 52 százalékos eredménnyel nyert volna. A XI. kerületben ellenzék jelentősen több szavazatot kapott a Fidesznél a tavalyi parlament és az idei EP-választáson is.
Pokorni Zoltán 2006 óta áll a Hegyvidék élén, 2014-ben a hat budai kerület közül a XII. kerületi polgármester győzött a legnagyobb arányban. Ám ha figyelembe vesszük, hogy összesítve az ellenzék a tavalyi parlamenti és az idei európai parlamenti választáson is több szavazatot kapott, mint a Fidesz, az eredmény ezúttal szorosabb lehet Pokorni és ellenzéki kihívója, a DK-s Élő Norbert között.
A momentumos, mentősként dolgozó Havasi Gábor személyében a XXII. kerületben is közös jelölt indul Karsay Ferenc fideszes polgármesterrel szemben. Noha az EP-választáson a Fidesz öt legerősebb kerülete között volt Budafok-Tétény, az ellenzék számára bizakodásra adhat okot, hogy a parlamenti és az EP-választáson is jobban szerepelt, mint a Fidesz, 2014-ben pedig az ellenzéki polgármesterjelöltek összesítve kevesebb mint egy százalékkal maradtak el a Fidesz jelöltje mögött.

A hódmezővásárhelyi kórházban orvoshiányra hivatkozva nem tartják indokoltnak a 75 év felettiek gerincröntgenjét

D. A.
Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:09
Képünk illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / AFP/Science Photo Library
Még az orvosok körében is meglehetős indulatokat váltott ki egy nemrég közre adott, furcsa lelet.
Furcsa leletet adott közre az mcsipos.hu portál. A hódmezővásárhelyi kórház radiológus a Spondylosis (csigolya meszesedés) diagnózissal röntgenre utalt nyolcvan egyéves beteg leleteként az alábbiakat írta: ,,A háziorvosok közös képviselőjével (Dr. Grezsa Istvánnal) történt megbeszélés alapján a 75 év fölüli betegek gerinc vizsgálata degeneratív elváltozás irányába indokolatlan, így kérem ennek mellőzését. […] Legközelebb ilyen korú beteg vizsgálatát nem fogjuk elkészíteni!” – áll a hivatalos dokumentumban, amit aláírva, lepecsételve kiadott a hódmezővásárhelyi páciense részére. A lelet a közösségi portálon még az orvosok körében is meglehetős indulatokat váltott ki. Volt aki az eljárást etikátlannak, potenciális műhibának nevezte a történteket. Egy másik orvos szerint az orvoshiány nem lehet ok, mert minden eset egyedi. Egy további hozzászóló szerint: visszautasítani jogszabályra, maximum közlönyben kihirdettet protokollra hivatkozva lehet. A közös képviselő nem jogforrás, még társasházban sem. Bár Grezsa István jó ideje nem praktizál, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, és ez év júliusa óta Márki-Zay Péter polgármester ellen indul önálló jelöltként Hódmezővásárhelyen. Lapunk megkérdezte Gerzsa Istvánt is, hogy miért és milyen minőségében adott a leletben leírt tanácsot/utasítást(?) a 75 éven felüliek vizsgálatával kapcsolatban. Amint válaszol, közzé tesszük.        

„Csak tolmácsolta a kérésünket a háziorvosok felé”

A cikk megjelenése után Varga Katalin radiológus közleményében azt írta:   „A sajtóban megjelentetett, évekkel ezelőtti leletet 2015 előtt én állítottam ki. A Röntgen osztály főorvosaként én kértem Grezsa Istvánt, mint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés Egészségügyi bizottság elnökét, hogy tolmácsolja azt a kérésemet a háziorvosok felé, hogy a 75 év feletti betegek esetében kizárólag, bizonyos klinikailag egyértelmű (Spondylosis) kórképek gyanújával ne küldjenek betegeket röntgenvizsgálatra. Ennek akkor két oka volt: egyrészt a 75 év feletti betegek túlnyomó része érintett ebben a kórképben, melynek külön röntgenvizsgálata indokolatlan. A betegséget a háziorvosok külön röntgendiagnosztika nélkül is kezelni tudják. Másrészt, az akkoriban osztályunkon jelentkező fokozott terhelés a vizsgálatok optimalizálását tette szükségessé. A beteg vizsgálatát természetesen minden esetben elvégeztük, a beutalt beteget nem utasítottuk el. Hangsúlyozom, a kérés tehát a röntgenosztály részéről fogalmazódott meg, nem Grezsa István részéről, ő csak tolmácsolta a kérésünket a háziorvosok felé. Ennek megfelelően tehát nem arról volt szó, hogy 75 év feletti betegeink Spondylosisára nem lennénk tekintettel, hanem épp arról, hogy az ő esetükben külön röntgenfelvétel nélkül is feltételezzük és – panasz esetén – kezeljük ezt a kórképet. Így tehát Vásárhelyen többen, és nem kevesebben kapnak a Spondylosissal összefüggésben orvosi segítséget, mint az országban másutt. A sajtóban megjelent információkat rosszindulatú félrevezetésnek tartom, amelyek nyilvánvalóan nem függetlenek a közelgő választásoktól. A politikai csatározásokba orvosszakmai kérdéseket keverni rendkívül káros!

Mi az a Spondylosis (csigolya meszesedés)

Ez a csigolya és a csigolyák közötti kisízületek degeneratív elváltozása, mely meszes felrakódásokkal, perem és csőrképződéssel jár együtt. A csigolyák közötti rés keskenyebbé válik, a porckorong kissé ellapul, és meszesednek a csigolyák közötti szalagok is. Mindennek következtében a gerinc érintett szakaszai miatt a mozgás nehezül. Az ilyen betegek már nem tudunk kellően hátrafordulni, hajolni stb. A spondylosis kialakulása már fiatalkorban elkezdődhet, de általában csak középkorúaknál és az idősebb generációnál okoz súlyos panaszokat. A kopás miatt fellépő fájdalom jelentősen rontja a betegek életminőségét, korlátozza a mindennapi tevékenységek végzését, és a munkaképtelenség egyik leggyakoribb oka.

Választási trükközés: sok szoros versenyt ígérő körzetben megugrott az átjelentkezők száma

Markotay Csaba
Publikálás dátuma
2019.10.07. 08:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Több lesz a választáson az állandó lakóhelyétől távol szavazó, mint öt éve – derül ki a választási honlap adataiból. A szoros küzdelmet ígérő körzetek egy részében jól megfigyelhető a kiugrás.
Az öt évvel ezelőttinél már biztosan többen, a mostani adatok szerint 20 864-en szavaznak átjelentkezéssel, vagyis az állandó lakóhelyüktől távol az önkormányzati választáson. Az átjelentkezők összlétszámában ugyan egyelőre nem nagy a változás (bár az adat szerdáig nőhet, hiszen addig nyitott a lehetőség), de sok, szoros versenyt ígérő körzetben az átlagnál nagyobb a máshol szavazók aránya – derül ki a választási honlap adataiból. Ez pedig kiélezett küzdelemben akár döntő is lehet. Elképzelhető akár véletlen egybeesés is abban, hogy a nagy küzdelmek helyszínein az átlagosnál több a máshonnan bejelentkező, de valószínűbb, hogy a plusz lakosokat – vagy legalább egy részüket – tudatosan szervezték rá a szoros körzetekre.
A fővárosi kerületekben és Pest megyében majdnem 9 ezren akarnak a tartózkodási helyükön voksolni. Ahogy a parlamenti vagy az EP-választáson, a jövő vasárnapi önkormányzati voksoláson is adott az átjelentkezés lehetősége, ha valaki nem a lakóhelyén van a szavazás napján. Igaz, jóval kisebb a mozgástér. A szabályok szerint ugyanis csak olyan körzetbe lehet átmenni, ahol az illetőnek tartózkodási helye (korábbi nevén ideiglenes lakcíme) van, ráadásul ez már megvolt a választás kitűzése előtt harminc nappal is, viszont ilyenkor a parlamenti választástól eltérően az érintett nem „viszi magával” a szavazólapot, azaz nem az eredeti körzet jelöltjeire voksol, hanem az új választókerület indulóira. Épp ezért van jelentősége annak, hogy hányan és milyen településre vagy fővárosi kerületbe jelentkeznek át.
Érdekes kiugrás figyelhető meg például a XI. kerületben; ott 1059-en akarnak átjelentkezéssel szavazni, miközben a népességszámban alig kisebb Óbudán 470-en, de a szintén viszonylag népes Angyalföldön vagy Zuglóban is csak 455-en, illetve 603-an tesznek így. Újbudán ráadásul sok más kerülettől eltérően sokszereplős a verseny; a polgármesteri posztért nem csak a fideszes Hoffmann Tamás és a közös ellenzéki jelölt, László Imre indul, hanem a kihívók táborát duzzasztja a Mi hazánk, az Állampolgárok a Centrumban Egyesület, továbbá egy független jelölt is.
A kevésbé népes Ferencvárosban arányaiban szintén soknak tűnik a mostani adatok szerint 400 átjelentkezéssel szavazó. Öt éve 253-an voltak. A IX. kerületben a közös ellenzéki jelölt Baranyi Krisztina akarja leváltani a fideszes Bácskai Jánost úgy, hogy három másik kihívó is felfért a szavazólapra. A IV. kerületben sem bízzák a véletlenre a szavazás eredményét, ott három másik polgármester-jelölttel és 480 átjelentkezéssel szavazóval kell versenyeznie a közös ellenzéki jelöltnek, Déri Tibornak.
Akadnak más érdekességek is. Például a Bács-Kiskun megyei Foktőn alig 1400 választásra jogosult lakos él, mégis 75-en szavaznak a tartózkodási címükön, azaz minden huszadik választónak nem is a településen van az állandó lakóhelye. A kiélezett küzdelmet ígérő Szombathelyen a választási iroda adatai szerint 141 ember jelentkezett át (öt éve alig 84-en), ott az összellenzéki jelöltnek egy fideszes és egy független indulóval kell megmérkőznie.  László Róbert, a Political Capital választási szakértője korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a mostani önkormányzati választáson nem lesz levélszavazás és külképviseleti szavazás sem, kockázatot jelent, ha például a külhoni magyar állampolgárok számára fiktív lakcímeket hoztak létre az utóbbi években. Ebben az esetben ugyanis ők is szavazhatnak az önkormányzati választáson. László Róbert szerint az évek óta tartó folyamat nagyságrendje nem ismert, de már jó pár hír napvilágot látott arról, hogy nagyobb számban jelentkeztek be például Ukrajnából a határ menti településekre, vagy akár Csepelre. Tavaly áprilisban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértőivel közösen kikérték ezeket a névjegyzéki adatokat, két évre visszamenőleg, települési szintű bontásban, hogy lássák, volt-e kiugrás. Talán nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium máig nem adta ki a számokat. A TASZ perre vitte az ügyet, első fokon nyert, a fellebbezés után várják a másodfokú ítéletet. Addig csak találgatni lehet, hogy tényleg tömegével hoztak-e létre fiktív lakcímet a választási trükközés érdekében.