Szabad szemmel: Orbán vadul fegyverkezik, és ennek a németek nagyon örülnek

Publikálás dátuma
2019.10.08. 06:43

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 8.
FAZ Magasan Magyarország vezeti a német hadiipar legfrissebb kiviteli statisztikáját. A berlini hatóságok a magyarok esetében 1,77 milliárd euró értékben engedélyeztek eladásokat, ami azzal függ össze, hogy Orbán Viktor masszívan fegyverkezik és meg akarja kétszerezni a katonai kiadásokat. A nagyságrend érzékeltetésére csak annyit: szeptemberig a német hadieszközök exportjának összértéke 6,35 milliárd euró volt, ami 75 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Vagyis a magyar vásárlások ebből jó egy negyedet kötnek le. A második helyet a listán Egyiptom foglalja el, 802 milliárd eurós megrendeléssel
Die Presse Az újság a Borkai-ügyet ismertetve úgy véli, Magyarországnak is lett a maga Ibizagate-je, olyannyira, hogy az affér kihat az egész választási kampányra. Az ismeretlen szerző által közzétett felvételeken a konzervatív győri polgármester látható, csinos hölgyek, kokain társaságában, de jelen van a korrupció is. A történet akaratlan főszereplője azzal a jelszóval igyekszik megtartani tisztségét most vasárnap, hogy „családapa, olimpiai bajnok, városvezető”. Közben pedig a videó tanúsága szerint a luxusjachton legalább az egyik hölgyvendéggel szeretkezett, aki azonban nem a felesége. A jobboldali politikus olyan kompromittáló helyzetben lepleződött le, hogy magyarázat aligha lehetséges. Az időzítés pedig éppen a közelgő választással függ össze, a maximális hatás érdekében. Ez azután azokat a feltételezéseket táplálja, hogy az ügyet az ellenzék robbantotta ki, hiszen Borkai helyett most már nem lehet mást indítani. Vagyis a Fidesz elveszítheti a 2. legnagyobb várost. Ami a képeket közzétevő ismeretlen blogger magáról ír, az nem a politikára utal. Nagyjából azt lehet kihámozni belőle, hogy nem a kormányt próbálja megbuktatni, hanem talán megállapodást akar, hogy megvásárolják a hallgatását, miután ő maga is benne volt sok minden disznóságban, korrupcióban, pénzmosásban. Egyes állításaival azonban nincs minden rendben és egyelőre hiányoznak a bizonyítékok is a visszaélésekre.
The New York Times Paul Krugman szerint az amerikai kormánypárt mára már nem normális politikai erő, hanem a Fidesz vagy a PiS politikai tengerentúli megfelelője, vagyis egy tekintélyuralmi rendszer van kialakulóban. A Nobel-díjas közgazdász hangsúlyozza, hogy nem a konzervatívokat uraló szélsőségesekre gondol, mert azok egyfolytában helyben járnak, miközben immár aligha lehet elkerülni a Trump elleni alkotmányos vádemelést. A politikai közép fanatikusairól van szó, miattuk hangsúlyozta a szerző már 6 éve, hogy a párt radikalizálódott és egyre inkább szembekerül a demokráciával, nem fogadja el annak legitimációját. Ám véleményét, miszerint a republikánusok egyre autoriterebbek lesznek és sorra szegik meg a demokratikus normákat, figyelmen kívül hagyták. Még az elnök megválasztása sem igen változtatott a közép elégedettségén, pedig nyilvánvaló párhuzam van a politikus irányvonala és az autoriter mozgalmak között, amelyek kizsigerelték a jogállamot Magyarországon és Lengyelországban. A kormánypárt, az egyetlen Mitt Romneyt leszámítva, mélyen hallgatott, amikor egyértelművé vált, hogy az elnök idegen országok segítségével akarta befolyásolni az amerikai politikát, majd az igazságszolgáltatás segítségével igyekezett elfojtani a bírálatokat, amikor a másik fél csupán alkotmányos jogaival élve akart Trump körmére nézni. A párt fokozatosan jutott el idáig, nem a Fehér Ház mostani gazdája züllesztette le a mostani szintre. Hiszen a fiatalabbik Bush hamis bizonyítékok alapján indított háborút Irak ellen, ami szintén a normák súlyos elárulását jelentette. Vagyis Trump nem torzulás. Szokatlanul otromba és látványosan korrupt, de ő a csúcs azon az úton, amelyen pártja évtizedek óta menetel. És az amerikai közélet mindaddig nem tud megújulni, amíg a centristák nem néznek szembe ezzel a kellemetlen ténnyel.  
Handelsblatt Európának véget kell vetnie a populisták által keltett káosznak és félelemnek, mivel ezek az erők nem kínálnak megoldást a gondra, csupán kihasználják a zűrzavart és az aggályokat. Így ítéli meg a helyzetet Enrico Letta volt olasz miniszterelnök, a Delors Intézet igazgatója, aki ezért azt javasolja, hogy az EU alakítson ki új migrációs politikát, amihez a német és az olasz vezetésnek kellene megadnia az alaphangot. Mint rámutat, ez világos üzenet volna az európaiak, valamint a világ számára. Vagyis az unió abbahagyná a harmatos reagálást és határozottan cselekedne, látván látva, hogy a Földközi-tenger tömegsírrá vált a menekültek számára és mindenütt jön föl a populizmus. Szerkezeti megoldással kell kirukkolni, miután a francia és német kormány kész foglalkozni a menedékkérők elosztásával. Hagyni kell a csudába, hogy melyik országnak hány embert kell befogadnia. Átmenetileg meg kell válni attól is, hogy az EU-ban csakis egyhangúan lehet dönteni a menekültpolitikáról és sürgősen meg kell reformálni a Dublini rendszert. Mert amíg főleg Magyarország megakadályozza a változtatást, addig nem lehet mit kezdeni a válsággal. Így azt kellene csinálni, hogy a tagállamok sutba vágják a meglévő megállapodásokat és új egyezményt kötnek. Ez történt annak idején a Schengeni egyezmény esetében is, amit a pénz vezérelt, de most a humanitás sem lehet kevésbé fontos. Létre kell hozni egy megfelelő jogkörrel felruházott európai hatóságot, amely objektív szempontok alapján elosztja a menedékkérőket és a gazdasági migránsokat. Felelős a humanitárius lépésekért, valamint a családegyesítésért, egyidejűleg pedig, a külső határok ellenőrzésével szavatolja a rendezett bevándorlást. Mert harmadik utat kell találni a lezárt kikötők és a felemelt sorompók között, tiszteletben tartva az emberi jogokat. Seehofer már rájött, hogy a menedékvita csakis a szélsőséges AfD-nek jó.
The Times Az még nem antiszemitizmus, ha valaki kérdéseket tesz fel Soros György kapcsán – írja Adam LeBor, a Budapesten élő brit újságíró, miután a londoni Alsóház tory elnöke a minap azt állította, hogy az emberbarát spekuláns a kilépést elutasító tábor fő-fő anyagi támogatója. Erre reagált úgy a Munkáspárt egyik képviselője, hogy Rees-Mogg zsidóellenes összeesküvés-elméleteket gerjeszt. A szerző kiemeli, hogy ő maga zsidó, ráadásul sok éven át szerzett tapasztalatokat Közép, illetve Kelet-Európában, így orra van az antiszemitizmushoz. Ám úgy gondolja, hogy ezúttal nincs semmi alapja a felháborodásnak. Ugyanígy ítéli meg a helyzetet a Zsidó Krónika c. folyóirat szerkesztője is, aki azt mondta, hogy az még nem antiszemitizmus, ha megemlítik egy zsidó nevét. Az tény, hogy Soros a 2016-os népszavazás után több százezer fontot adományozott az eredmény megváltoztatására, és miért ne lehetne rákérdezni, hogy egy külföldi milliárdos miért avatkozik bele a brit demokráciába. Ez nem egyenlő a szélsőjobb ocsmány antiszemitizmusával, ami a szálak gonosz mozgatójának állítja be Sorost. De ettől még lehet ésszerű vitát folytatni a befolyásáról. Az üzletember a rendszerváltás óta dollár milliárdokat költött Európában és Ázsiában a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül és azok különösen jó munkát végeztek a roma jogok, illetve a sajtószabadság területén. Ám a befektető gyakran próbál nyugati liberális programot ráerőltetni olyan társadalmakra, amelyek továbbra konzervatívok. A kettő együtt azonban nem megy: nem lehetsz egyszerre jó ügyek támogatója és pártos politikai aktivista. Ami pedig Rees-Mogg megjegyzését illeti, előbb vegyük vissza a hangot, főként mivel annak kapcsán egyesek fegyverként akarják használni a zsidókat a brit kulturális háborúban. Utána pedig beszéljünk Sorosról.    
Szerző

Trump „kimagasló és páratlan bölcsességében” megfenyegette Törökországot

Publikálás dátuma
2019.10.07. 21:27

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Nem viccelünk, az amerikai elnök tényleg így jellemezte magát, miközben azt ígérte, hogy eltörli a török gazdaságot.
 Donald Trump amerikai elnök a gazdasága teljes tönkretételével és megsemmisítésével fenyegette meg Törökországot hétfői Twitter-bejegyzésében. Az elnök hangsúlyozta:
„amennyiben Törökország olyan lépést tesz, amelyet kimagasló és páratlan bölcsességem alapján megengedhetetlennek ítélek, abban az esetben tönkreteszem és eltörlöm a török gazdaságot”.

A törökök harcra készülnek, az USA kivonul Szíriából

 A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a várható török hadműveleteket Észak-Szíriában, és - ahogyan Stephanie Grisham szóvivőnő fogalmazott - "nem is bonyolódik bele". Az amerikai katonák hétfőn meg is kezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről. 
 Törökország a hét végén csapatokat és fegyvereket vont össze a Szíriával szomszédos határra azt követően, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, országa hadműveleteket indít az Egyesült Államok által támogatott kurd fegyveres koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen. Az elnök leszögezte: abban az esetben teszi tönkre a török gazdaságot, ha Recep Tayyip Erdogan török államfő "megengedhetetlen" hadműveletet hajt végre.A Pentagon hétfőn közleményben erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja ezt katonailag.
"A védelmi minisztérium - mint ahogyan az elnök is - világossá tette Törökország számára, hogy nem helyeseljük a török hadműveletet Észak-Szíriában. Az Egyesült Államok hadereje nem támogat ilyen hadműveletet és nem is bonyolódik bele" - fogalmazott közleményében Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője. Hozzátette azt is: Mark Esper védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tudatta török partnereivel, hogy "egyoldalú akciók kockázatot jelentenek Törökország számára". Az amerikai és az orosz védelmi miniszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott egymással, értesülések szerint az amerikai fél kezdeményezésére. A beszélgetés tartalmáról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. Donald Trump döntését a saját pártjában is éles bírálatokkal illették. Több tekintélyes republikánus politikus ellentmondásosnak minősítve Triump döntését, arra hívta fel a figyelmet: az elnök ezzel lényegében lehetővé teszi Törökországnak, hogy lerohanja Észak-Szíriát és akár meg is semmisítse az Egyesült Államokkal szövetséges kurd milíciákat.

Trump szövetségesei is kiborultak

Lindsey Graham, a Trump szoros szövetségeseként számon tartott dél-karolinai republikánus szenátor Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: "ha a sajtójelentések pontosak, akkor katasztrófa van születőben". A politikus azt jósolta, hogy a szíriai kurdok Bassár el-Aszad szíriai elnökkel és Iránnal szövetkezhetnek, megromolhat Törökország és az amerikai kongresszus közötti viszony, és nem utolsó sorban visszatérhet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is. "A kurdok cserbenhagyása foltot ejt Amerika tisztességén" - írta a mikroblogban. Graham nyilatkozott a Fox televíziónak is. Leszögezte: "a legnagyobb hazugság az, hogy az Iszlám Államot legyőztük". Marco Rubio, floridai republikánus szenátor - szintén a Twitteren - "súlyos hibának" minősítette a Fehér Ház döntését, amelynek szerinte "Szírián túlmutató következményei lesznek". Liz Cheney wyomingi republikánus képviselő "katasztrofális hibáról" írt mikroblogjában. "Ez a döntés figyelmen kívül hagyja 2001. szeptember 11-e tanulságait. Több ezer mérföldnyire lévő terroristák ezeket a biztonságos fészkeket arra tudják és fogják is használni, hogy támadásokat indítsanak az Egyesült Államok ellen" - írta Cheney. Nikki Haley volt ENSZ-nagykövet arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államoknak mindig támogatnia kell szövetségeseit, ha azt várja el, hogy ők is támogassák az Egyesült Államokat.
Szerző

Észak-Korea óva intette a nyugati országokat attól, hogy felvessék rakétatesztjei ügyét az ENSZ BT-ben

Publikálás dátuma
2019.10.07. 21:04

Fotó: Alexander Safronov / AFP / Sputnik
„Tudjuk, hogy a brit-francia-német tisztátlan kezdeményezés mögött az Egyesült Államok rejtőzik” – mondta Kim Szong észak-koreai ENSZ-nagykövet.
Észak-Korea hétfőn óva intette az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot attól, hogy felvessék a kommunista vezetés rakétatesztjeinek ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT), mert az „felszítaná Phenjan törekvését szuverenitásának megvédésére”. A 15 tagú ENSZ BT várhatóan kedden ülésezik zárt ajtók mögött annak nyomán, hogy Észak-Korea a múlt héten saját közlése szerint sikeresen tesztelt egy új típusú, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát (SLBM). Az ülést Németország kezdeményezte Franciaország és Nagy-Britannia támogatásával.
„Tudjuk, hogy a brit-francia-német tisztátlan kezdeményezés mögött az Egyesült Államok rejtőzik”

– jelentette ki Kim Szong észak-koreai ENSZ-nagykövet újságíróknak nyilatkozva országa képviselete előtt a világszervezetnél.

Hozzátette:
„Az Egyesült Államoknak és csatlósainak tudatában kell lenniük azzal, hogy amennyiben jelen pillanatban felvetik önvédelmi intézkedéseink ügyét az ENSZ BT-ben, az csak felszítaná óhajunkat szuverenitásunk megvédésére.”

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Phenjan milyen módon védené meg szuverenitását, és magában foglalna-e ez további rakétateszteket, az észak-koreai diplomata így felelt:
„Figyeljék, mit fogunk tenni a jövőben.”

Hozzátette: ez nem jelent feltétlenül egy újabb rakétatesztet. A Reuters hírügynökség szerint a mostani kísérlet volt a legprovokatívabb Észak-Korea részéről azóta, hogy 2018-ban ismét felvette a párbeszédet az Egyesült Államokkal. A nukleáris leszerelésről folytatott munkamegbeszélések szombaton szakadtak meg Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Vasárnap a phenjani külügyminisztérium bejelentette: Észak-Korea nem fog tovább tárgyalni, míg az Egyesült Államok nem foganatosít „gyakorlati intézkedéseket”, hogy változtasson a kommunista országgal szembeni ellenséges politikáján.
Szerző