Három tagország csatlakozik a menekültek önkéntes elosztását célzó máltai egyezséghez

Publikálás dátuma
2019.10.08. 20:56

Fotó: Johannes Filous / dpa Picture-Alliance / AFP
Eredetileg 12-14 csatlakozóban reménykedtek.
Három tagállam, Írország, Luxemburg és Portugália jelezte csatlakozási szándékát a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók elosztására vonatkozó máltai megállapodáshoz az európai uniós belügyminiszterek keddi luxembourgi tanácsülésén. A találkozón informális napirendi pontként volt szó a Franciaország, Málta, Németország és Olaszország által egyelőre csak hat hónapra aláírt egyezmény esetleges kiterjesztéséről. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős tagja hangsúlyozta, hogy a mostani ülés csupán az első lépés, további egyeztetésekre lesz szükség. Elmondta továbbá, hogy pénteken szakértői szintű tárgyalások lesznek az ügyben Brüsszelben.  A máltai megállapodás értelmében a tengeren felvett migránsokat a partra szállításuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős értük, illetve a menedékkérelemre nem jogosultak hazaszállításáért. A máltai találkozón részt vett miniszterek egyezségre jutottak abban, hogy Franciaország kivételes jelleggel megnyitja kikötőit, amennyiben a máltai és olasz kikötők túlterheltek lennének.  A korábbi várakozások szerint 12-14 tagállam csatlakozik a megállapodáshoz, amelyből a résztvevők bármely pillanatban kiléphetnek, úgy döntve, hogy felfüggesztik az együttműködést.
Témák
menekültek

Brexit: ugrás az ismeretlenbe

Publikálás dátuma
2019.10.08. 20:36

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Akár megegyezéssel, akár megegyezés nélkül távoznak a britek, komoly változásokkal kell számolnia az uniós polgároknak.
Mi változna, ha az Egyesült Királyság rendezetten, azaz egy kétoldalú megállapodás rafitikálását követően lépne ki az Európai Unióból? Ennek az esélye egyre csökken, de ha a közeljövőben bekövetkezne a csoda, akkor a Brexit után egy másfél-két évig tartó átmeneti időszak kezdődne, amely a jelenlegihez képest nem hozna jelentős változásokat a Csatorna két partja közötti viszonyban. Brüsszelnek és Londonnak ez idő alatt kellene kidolgoznia a kapcsolatrendszerük jövőjére vonatkozó egyezményt. Ha a szigetország rendezetlenül, azaz megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból, akkor a Brexit pillanatában egyből úgynevezett harmadik országgá válna, amelyet szinte semmilyen szerződéses megállapodás nem fűzne az EU-hoz. Ennek ma még beláthatatlan következményei lennének, jóllehet a kontinensen és a szigetországban is igyekeznek felkészülni a legrosszabbra. EU-polgárok jogállása A rendezetlen kilépést követően a szigetországban élő uniós polgároknak — és a kontinensen lakó briteknek — megszűnnének a korábbi jogaik és kiváltságaik. Az EU és az Egyesült Királyság azonban vállalta, hogy akár megállapodással, akár anélkül következik be a Brexit, ezeknek az embereknek a jogállása 2020. decemberéig biztosan nem változik. Megegyezéssel történő kilépés esetén a határidő fél évvel meghosszabbodik. A szigetországban maradóknak azonban kérvényezniük kell az állandó vagy ideglenes tartózkodási engedélyt.

Utazás a szigetországba

A megállapodás nélküli Brexit után brit földre utazó EU-polgároknak továbbra sem kell majd vízum a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra. Az utasok útlevéllel és személyivel egyaránt igazolhatják magukat, de az utóbbival csak 2020 végéig. Csomagjaikat azonban átvizsgálhatják az egyben vámhatárrá is átalakult országhatáron, mivel bizonyos élelmiszereket, fogyasztási cikkeket és pénzt csak korlátozott mennyiségben lehet majd bevinni az országba. A kilépés napját követően az európai egészségbiztosítási kártyával rendelkezők már nem vehetik igénybe az egészségügyi ellátást a Csatorna túloldalán. 

Roaming

Az európaiknak importvámot és fogyasztási adót kell fizetniük, ha a rendezetlen Brexitet követően online vásárolnak egy árucikket a szigetországból. A brit kilépéssel megszűnik az EU-ban érvényes roaming, vagyis a távközlési vállalatok magasabb barangolási díjakat szedhetnek be a mobiltelefonjukat a szigetországban használó uniós ügyfeleiktől. 

Erasmus, diákok

A Brexit napján az Egyesült Királyságban Erasmus+ ösztöndíjjal tartózkodó diákok számára semmi sem változik, nem kell abbahagyniuk a tanulmányaikat. Az Európai Bizottság javaslata alapján az EU készen áll arra, hogy idén még finanszírozza az Erasmus+ programot, de ez attól is függ, hogy London teljesíti-e idei befizetési kötelezettségeit a brüsszeli kasszába, s hogy a fogadó intézmény továbbra is tárt kapukkal várja-e az európai kontinensről érkező hallgatókat. A huszonhetek által finanszírozott közös kulturális és kutatási programokban résztvevő európaiakra ugyanezek a feltételek vonatkoznak majd. Megszűnik azonban a diplomák és a képzettség automatikus kölcsönös elismerése, azt mindenkinek egyénenként kell elintéznie.

Közlekedés

A szállításban bekövetkező zavarok minimalizálása érdekében az európai közúti fuvarozók ez év végéig hozzáférhetnek a szigetország áru- és személyszállítási piacához. Döntés van arról is, hogy az egymás országaiban kiállított jogosítványokat kölcsönösen elismerik. A Csatornát átszelő Eurostar vonat rendezetlen Brexit esetén is zökkenőmentesen fog közlekedni az Egyesült Királyság, Franciaország és Belgium között megszületett egyezménynek köszönhetően.

Trumpot követni sem lehet: most az amerikai-török viszonyt dicséri

Publikálás dátuma
2019.10.08. 19:36
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Brendan Smialowski / AFP or licensors
Az amerikai elnök azután áradozott a remek kapcsolatról, hogy hétfőn még a török gazdaság teljes elpusztításával fenyegetőzött. Új üzenetében megvédte a kurdokat is.
Nem hagyják magukra a szíriai kurdokat - ez Donald Trump keddi bejelentésének legerősebb (igaz, a trumpi külpolitika ismeretében bármikor felülírható) állítása. Az elnök Twitter-oldalám megerősítette, hogy az amerikai katonák valószínűleg elhagyják Szíriát, de - mint fogalmazott: "szó sincs róla, hogy magukra hagynánk a kurdokat, akik különleges emberek és kiváló harcosok" – és Washington anyagi eszközökkel és fegyverekkel támogatja majd őket. 

Pacsit adna a halálos fenyegetés után

Trump kitért Törökországra is, és 180 fokos fordulattal „nagyon jónak” minősítette az amerikai-török viszonyt, kiemelve a jó kereskedelmi kapcsolatokat, megemlítve, hogy a szíriai Idlíb tartományban török segítséggel sikerült életeket menteni, és Ankara segített abban is, hogy Andrew Brunson amerikai lelkipásztor épségben visszatérhessen az Egyesült Államokba.  Trump ugyanakkor leszögezte: Törökország, ahol nagy lélekszámú kurd közösség él, tisztában van azzal, hogy „bármilyen szükségtelen és nem kikényszerített”harc feldúlja majd a gazdaságát, és árt nagyon törékeny nemzeti valutájának.
Az amerikai elnök egy nappal azután tette közzé újabb Twitter-bejegyzését Szíriáról és Törökországról, hogy a gazdasága teljes tönkretételével és megsemmisítésével fenyegette meg Ankarát,

( lásd a témában írt cikkünket) miután Törökország összevonta csapatait és közölte, készen áll az észak-szíriai hadműveletre.

Fenyegetőzve vonulnak ki

A Fehér Ház vasárnap este közleményben jelentette be, hogy nem támogatja a várható török hadműveleteket Észak-Szíriában, és - ahogyan Stephanie Grisham szóvivőnő fogalmazott - „nem is bonyolódik bele”. Az amerikai katonák hétfőn meg is kezdték a kivonulást Szíria északkeleti vidékeiről. A Pentagon szintén hétfőn azt erősítette meg, hogy az Egyesült Államok nem helyesli Törökország várható offenzíváját, és ezt az amerikai hadsereg semmiféle módon nem támogatja katonailag. Jonathan Hoffman, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Mark Esper védelmi miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tudatta török partnereivel, hogy „egyoldalú akciók kockázatot jelentenek Törökország számára”.

A republikánusoknak sem tetszik a döntés

A szíriai csapatkivonásra az amerikai politikusok - demokraták és republikánusok egyaránt - éles bírálattal reagáltak. Volt, köztük például Lindsey Graham dél-karolinai szenátor, aki szerint az Egyesült Államok távozása lehetőséget teremt az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáinak, hogy újraszerveződjenek, mások pedig - így Elizabeth Cheney wyomingi képviselő - azt vetették Donald Trump szemére, hogy cserben hagyja a kurd harcosokat, akik az Egyesült Államok szoros és megbízható szövetségesei voltak a dzsihadisták elleni harcban és az Iszlám Állam úgynevezett "kalifátusának" felszámolásában. A Fehér Ház kedden bejelentette: Recep Tayyip Erdogan török államfő november 13-án a Fehér Ház vendége lesz. 
Szerző