Szélsőjobboldali terrorista gyilkolhatott Halléban

Publikálás dátuma
2019.10.09. 21:55

Fotó: Swen Pförtner / dpa Picture-Alliance / AFP
Élőben közvetítette ámokfutását, csak úgy, mint az új-zélandi gyilkos.
Egy 27 éves német férfi a hallei lövöldöző - jelentette egybehangzóan több hírportál szerda este. A beszámolók szerint a neonáciként jellemezhető elkövető
Stephan B. a katonai sisakjára szerelt kamerával élőben közvetítette a támadást.

A videón elhangzó szövegek alapján B. antiszemita és szélsőjobboldali nézeteket vallott - írja a német Spiegel nyomán a 444.hu. A férfit késő délután fogták el a rendőrök. A támadásról készült 35 perces felvételt B. egy online játékoldalra is feltöltötte.
B. a legfőbb zsidó ünnepnap, a jóm-kipúr miatt hívőkkel teli hallei zsinagógára támadt, igen komolyan felfegyverkezve. A férfi azonban nem tudott áthatolni a megerősített biztonsági kapun, és az épület melletti temetőbe se jutott be. A sikertelen támadás után az utcán hátulról lelőtt egy fiatal nőt, aki éppen arra járt, majd autójával egy közeli török büféhez hajtott, amelyben lelőtt egy férfit, és elmenekült. Ezután menekülni kezdett, melyről egy amatőr felvételt az Euronews is közzétett:
Menekülés közben tűzpárbajba került a rendőrökkel, és megsebesült. Egy közeli településen ismét lövöldözni kezdett, és elrabolt egy taxit. Végül Hallétól nagyjából 30 kilométerre fogták el, miután nekihajtott egy teherautónak.
Mindez kísértetiesen hasonlít az új-zélandi terrortámadásra. Christchurch városában március 15-én 51 embert lőtt agyon egy szélsőjobboldali terrorista, aki szintén vallási helyeket vett célba, élőben közvetítve tettét.

Az áldozatokra emlékeznek

Sok százan mentek el az áldozatokért tartott szerda esti megemlékezésre Halléban, tudósít az AFP hírügynökség. Angela Merkel német kancellár egy berlini zsinagógában vett részt virrasztáson az áldozatok emlékére.

Frissítve: 2019.10.09. 22:10

EU: biztonsági kockázat az 5G kiépítésébe harmadik országbeli céget bevonni

Publikálás dátuma
2019.10.09. 20:15
Illusztráció
Fotó: Shen Xiaoming / Imaginechina
Ugyan az EB jelentés nem nevezi meg a kínai céget, de jó eséllyel a Huawei aggasztja.
Fokozott biztonsági kockázatokat rejt a harmadik országbeli vállalatok részvétele az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) kiépítésében - figyelmeztetett az Európai Bizottság. A szerdán közzétett jelentés szerint a jövőbeli hálózatok fontos célpontok lehetnek, elsősorban az Európai Unión kívüli államok vagy általuk támogatott szereplők számára. Mint írták,
a hálózatok fejlesztőit rábírhatják, hogy biztosítsanak hozzáférést bizonyos kritikus fontosságú célpontokhoz, ahogyan például ipari kémkedésre is használhatják az esetleges "hátsó ajtókat".

Hangsúlyozták, hogy kulcsfontosságú kockázatértékelést végezni az EU-ban jelentős piaci jelenléttel bíró vállalatokat illetően, valamint óva intettek attól, hogy valamelyik gyártó egyeduralkodóvá válhasson a technológia terén a kontinensen. Egy ilyenfajta függőség kialakulása megnövelné a kiberbiztonsági fenyegetettséget, de emellett az ellátási zavarok esélyét is.
Noha nem nevezték meg Kínát vagy a Huawei-t a jelentésben, jó eséllyel a kínai óriásvállalatra utaltak. Biztonsági megfontolásokból korábban többek között az Egyesült Államok és Ausztrália is kizárta az 5G-hálózatok fejlesztéséből a Huawei-t, leszögezve, hogy Peking kémkedésre használhatja fel a vállalat berendezéseit. A vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai cégek együttműködését a hírszerző szervekkel.

Magyar vétó miatt várta némán az unió Erdogan offenzíváját

Publikálás dátuma
2019.10.09. 19:48
Lángoló város a "Béke Forrása" török hadművelet első napján
Fotó: Esber Ayaydin / Anadolu Agency
Csak a török hadműveletek kezdete után sikerült kiadni közös EU-s állásfoglalást.
A 28 európai uniós tagállamból Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését annak szíriai hadjárata miatt, az offenzíva indítása előtt, írja a Spiegel. A német lap több uniós diplomatától is úgy értesült,
a magyar külügy még csak arra sem vette a fáradságot, hogy megmagyarázza újabb vétóját.

Ami már csak azért is szükségtelen volt, mert más tagállamok kérésére az állásfoglalás már igencsak visszafogott volt. Mindez szerda reggel történt, órákkal azelőtt, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elindította az offenzívát.
Erdogan szíriai offenzívája - mely a "Béke Forrása" nevet kapta - jó eséllyel az eddig az IDF által felügyelt, demokratikus vezetésű terület destabilizálódásához, a véres polgárháború kiújulásához vezethet, továbbá a kurdok koalíciója által fogva tartott terroristák kiszabadulásával az Iszlám Állam újabb terror-hullámát is magával hozhatja. Emellett etnikai tisztogatásra is számítani lehet, minthogy a török elnök már előre bejelentette 2 millió szír "visszatelepítését" az elfoglalni kívánt sávba. Mindez természetesen kellemetlen az Európai Uniónak, mivel növeli a terrortámadások kockázatát, és újabb menekült-hullámot indíthat el.
A vétó miatt - amit azóta sem magyarázott meg Budapest - többen újra felvetették, itt lenne az ideje az egységes szavazás elvetésének.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint ha még egy állásfoglalás kiadására sem képes az unió, akkor külpolitikai szempontból megszűnik létezni. Mint fogalmazott, "elfogadhatatlan, hogy egy olyan ország, mint Magyarország egymaga mindig újra megbénítja az EU-t". Asselborn ezért a konszenzusra építő külpolitikai döntéshozás elvetését szorgalmazta - csak úgy, mint a Spiegelnek szintén nyilatkozó Hannah Neumann, az Európai Zöld Párt EP-képviselője. A lap azt írja, a többségi szavazásra építő döntéshozás bevezetése Ursula von der Leyen célja is.

Az EU a hadművelet leállítására szólítja fel Törökországot

A hadműveletek előtti felszólítást ugyan megvétózta a magyar külügy, úgy tűnik azonban, hogy estére beadta derekát Budapest, és sikerült közös álláspontra jutni. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az Európai Unió felszólítja Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le a Szíria északkeleti részén szerdán megkezdett offenzívát. Az MTI szerint Juncker azt hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett "biztonsági övezet" létrehozását.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is felszólalt: közleményében egyebek mellett hangsúlyozta, a szíriai konfliktus tartós megoldása nem érhető el katonai úton. A kiújuló harcok tovább rontják a régió stabilitását, súlyosbítják a polgári lakosság szenvedését, valamint nehezítik az ENSZ által irányított politikai folyamat kilátásait a béke elérésére. Az egyoldalú török fellépés veszélyezteti a Törökországot is soraiban tudó nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam elleni harcban élért katonai sikereit is. A katonai beavatkozás táptalaja lehet a terrorszervezet újjáéledésének, amely komoly fenyegetést jelent a regionális, nemzetközi és az európai biztonságra. Mint Mogherini közölte, nem valószínű, hogy a tervezett biztonsági övezet megfelelne az ENSZ menekültügyi hivatala (UNHCR) támasztotta nemzetközi kritériumoknak. Az EU nem nyújt stabilizációs vagy fejlesztési segítséget azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják.

 A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint az Iszlám Államot megállító milíciára.

Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 20:49