Erdogan offenzívája miatt leáll a német és a francia fegyverexport Törökországba

Publikálás dátuma
2019.10.12. 20:03
Német Leopard tank a török hadsereg kötelékében - illusztráció
Fotó: Abdulfettah Huseyin / Anadolu Agency
Eközben mind az Arab Liga, mind pedig Irán elítélte a török agressziót, ami Szíria területi egységét sérti meg.
Németország betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot Ankara szíriai "Béke Forrása" nevű offenzívája miatt - írta a Bild am Sonntag című lap Heiko Maas német külügyminiszterre hivatkozva.
"Az északkelet-szíriai török katonai offenzíva miatt a szövetségi kormány úgy döntött, hogy nem engedélyezi azoknak a hadieszközöknek az exportját, amelyeket Törökország Szíriában vethet be"

- mondta el a német diplomácia vezetője. Maas emlékeztetett arra, hogy Berlin 2016-ban már szigorított a Törökországba irányuló fegyverexporton, miután pedig az "Olajág" nevű offenzívával 2018 elején a szintén kurdok által védett szíriai Afrínt rohanta le Erdogan, fokozódott ez az irányvonal. Eddig azonban nem került sor a fegyverexport felfüggesztésére.
Németország 2018-ban csaknem 243 millió euró (több mint 80 milliárd forint) értékben exportált fegyvereket Törökországba.

Ez a német fegyverexport mintegy harmadát tette ki - írta honlapján a Bild am Sonntag. 2019 első négy hónapjában Ankara további 184,1 millió euró (csaknem 61 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket Németországtól. Ezzel a NATO-tag Törökország a tavalyihoz hasonlóan Berlin első számú partnerének számít a fegyverexport terén. (Később Magyarország előzte meg 1,76 milliárd eurós, közel 600 milliárd forintos megrendelésével.) Később Franciaország is bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti azoknak a hadieszközöknek a törökországi exportját, amelyeket a török hadsereg bevethet szíriai offenzívája során. A francia védelmi és külügyminisztérium közös közleményében határozottan elítélte a török offenzívát, amely Párizs szerint veszélyezteti a terrorellenes nemzetközi koalíció eddigi eredményeit. A közleményben egyúttal figyelmeztették Ankarát, hogy hadművelete az európai biztonságot fenyegeti. Aláhúzták: az Európai Unió tagállamai a külügyminiszterek hétfői luxembourgi találkozóján alakítanak ki egységes álláspontot az offenzíva ügyében.

Szíria területi egységéért aggódik az arab világ

Egy arab ország elleni inváziónak, annak szuverenitása elleni agressziónak nevezte szombaton az Arab Liga a török szíriai hadműveleteket, írja a Reuters. A szövetség rendkívüli ülést tartott, ennek során arra jutottak, megfontolják a Törökországi lépések lehetőségét gazdasági és hadászati együttműködést érintő területeken. A török agresszió elleni fellépésre szólították fel továbbá az ENSZ-t is.

Irán szintén Szíria területi integritásának megsértéseként értékelte a török offenzívád. Az Aszaddal szövetséges ország felajánlotta, hogy közvetít a kurdok, Törökország, valamint Szíria között. Egy 21 évvel korábbi, a törökországi szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szembeni biztonsági megállapodásra hivatkozva tette ezt - Ankara a PKK részeként tekint az általa megtámadott kurdokra.

Szombaton már Vlagyimir Putyin, a Recep Tayyip Erdogan török és Bassár el-Aszad szír elnökökkel egyaránt jó viszonyt ápoló orosz elnök is arra figyelmeztetett: aki illegitim módon tartózkodik egy ország területén - ez esetben Szíriában -, annak azonnal el kell azt hagynia. "Ez minden államra vonatkozik" - tette hozzá.

Frissítve: 2019.10.12. 22:53

Mégsem a családja megölésével gyanúsított francia férfit fogták el a glasgowi repülőtéren

Publikálás dátuma
2019.10.12. 11:12
A kép illusztráció
Fotó: PHILIPPE HUGUEN / AFP
Az őrizetbe vett férfi DNS-mintája nem egyezett Xavier Dupont de Ligonnes DNS-ével.
A DNS-vizsgálat alapján mégsem azt a francia férfit fogták el pénteken a glasgowi repülőtéren, aki a gyanú szerint az egész családját kiirtotta 2011-ben Nantes-ban, majd nyoma veszett – közölték szombaton francia rendőrségi források. Az őrizetbe vett férfi DNS-mintája nem egyezett annak a Xavier Dupont de Ligonnes-nak a DNS-ével, akit 8 éve keresnek felesége és négy gyermeke meggyilkolása ügyében. Pénteken a francia hatóságok még azt közölték, hogy az egész Franciaországot megrázó 2011-es gyilkosságok erősen feltételezhető elkövetője, Xavier Dupont de Ligonnes került őrizetbe Glasgowban egy névtelen bejelentés alapján, miután először valóban úgy tűnt, egyezik a repülőtéren elfogott és a gyanúsított férfi ujjlenyomata. Rövidesen azonban kiderült, hogy csak részleges egyezésről van szó, és a DNS-teszt negatív lett. A nyolc évvel ezelőtti bűntényre akkor derült fény, amikor a család házának verandája alól előkerült a feleség és a négy gyerek holtteste, valamint a család két kutyájának teteme. A férjnek azóta nyoma veszett, a rendőrség őt tartja a gyilkosságok fő gyanúsítottjának. Később ugyanis kiderült, hogy az apa anyagi gondokkal küzdött, és beiratkozott egy helyi lövészklubba. A rendőrség egy 2010-ben kelt üzenetét is megtalálta, amelyben a férfi azt írta, hogy végezni akar a családjával.
Szerző
Frissítve: 2019.10.12. 16:06

Lengyel választás: meglepetés kizárva

Publikálás dátuma
2019.10.12. 11:00

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Csak az a kérdés, mekkora fölénnyel nyeri meg a vasárnapi lengyel parlamenti választást Jaroslaw Kaczynski pártja, a Jog és Igazságosság (PiS).
A nemzeti konzervatív politikai erő, a PiS, amely a magyar kabinethez hasonlóan több antidemokratikus intézkedést hozott kormányzásának négy éve alatt, az októberben készült felmérések szerint 40-49 százalék közötti eredményre számíthat, így nem az a kérdés, abszolút többségre tesz-e szert, hanem inkább az, meglesz-e a kétharmad. Mindez azt jelzi, hiába indított az Európai Bizottság az uniós alapjogok megsértése miatt 7-es cikkely szerinti eljárás Lengyelországgal szemben 2017 decemberében, amire előzőleg még sosem volt példa az EU történetében, a választókat kevéssé érdeklik az antidemokratikus intézkedések, például a bíróságok függetlenségét veszélyeztető törvények. Az ellenzéki liberális Polgári Platform köré szerveződő szövetség, a Polgári Koalíció 22-29 százalékra számíthat, a baloldali koalíciót 12-13 százalékon mérik, a kereszténydemokrata-centrista Lengyel Koalíciót pedig 5-7 százalékon. A lengyelek úgy érzik, javult az életszínvonaluk az eltelt négy év alatt. S bár a PiS szavazói is tisztában vannak azzal, hogy az úgynevezett igazságügyi reform nem éppen felel meg az uniós normáknak, úgy vélik, ez csak másodlagos a jóléttel szemben. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint ügyet sem kell vetni az EU-ra, a törvényeket jogosan fogadták el, mert 1989 óta „kommunisták” voltak bírói pozícióban, így az új jogszabályok csak a „rendszerváltást zárják le”. A PiS népszerűségét magyarázza, hogy teljesítette 2015-ös választási ígéreteit, amit lehetővé tett az is, hogy Varsó már túlvolt a gazdasági válság következményein, beindult a gazdasági növekedés és Európában is kedvezőbb gazdasági, illetve pénzügyi helyzet alakult ki. A PiS a választási győzelme után csökkentette a nyugdíjkorhatárt és bevezette az 500 plusz programot: minden második, harmadik és további gyermek után plusz 500 zloty (37 ezer forint) családi pótlékot kaptak a családok. Miután azonban tartósan nem sikerült visszaszorítani a mélyszegénységet, a kormány nyáron az első gyermek után is bevezette a segélyt, a 26 év alattiaknak pedig nem kell fizetniük személyi jövedelemadót. Az újabb intézkedések bevezetésének időzítése persze nem véletlen, a PiS népszerűsége az utóbbi hónapokban elindult felfelé, más kérdés, hosszabb távon miből finanszírozzák a jóléti intézkedéseket. A PiS hagyományosan közel áll a katolikus egyházhoz, a kormánypárt bázisa elsősorban a vidék. Egyes papok, szerzetesek a különböző kampányokban lelkesen hívták fel a hívek figyelmét arra, hogy „jó helyre” tegyék az ikszet, most azonban némi visszafogottság tapasztalható. Az egyház tekintélyét megtépázták a papok által kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények botrányai. Az egész közvéleményt megrázta a tavasszal bemutatott, Ne mondd el senkinek dokumentumfilm, amelyben áldozatok számoltak be részletesen a velük szemben elkövetett szörnyűségekről. A filmet az országban 25 millióan tekintették meg. Mindez azért is jelentett nagy fordulatot, mert a rendszerváltás előtt a papok ünnepelt hősök voltak, a fennálló rezsim legfőbb ellenfelei. Az IBRiS iroda szeptemberi felmérése szerint a lengyeleknek már csak húsz százaléka bízik meg teljes egészében a katolikus egyházban. A PiS azonban a mostani kampányban is eszközként használta az egyházat. A melegeket állította pellengérre, s a gyűlöletkeltésben, bizony, némely papok is nyíltan támogatták a kormánypártot. Kivált Lengyelország keleti része számít ultrakonzervatívnak.