Akár 40 százalékkal is drágulhat a tojás

Publikálás dátuma
2019.10.14. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A jelenlegi átlagos 45-50 forintos átlagos tojásárak az alternatív technológiától függően harmadával is emelkednének, ha valóban kitiltanák a nagy láncok a polcokról s ketreces tartásban termelt tojásokat és ezt a törekvést az unió is támogatná – vélik ágazati szakértők.
Ezek az árak szezonális időszakokban, mint amilyen a húsvét, még magasabbra is kúszhatnak. Márpedig a magyar fogyasztók meglehetősen árérzékenyek, és ezt mindenképpen figyelemebe kell vennie a kereskedelemnek. Természetesen sokféle szempont érvényesülhet a piaci folyamatokban, de a hazai kereskedelmi láncoknak is az az érdeke, hogy a magyar baromfi, illetve tojástermelők piacképesek maradjanak és ne szoruljanak ki a beszállítói körből, és ha bármilyen változás is történne a piacon, mindenkinek az az érdeke, hogy ahhoz tudjanak alkalmazkodni – mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Egyelőre csak a Tesco és a Spar jelentette be hivatalosan is, hogy 2025-től nemcsak Magyarországon, de az egész közép-európai térségben kizárólag szabad, ökológiai, mélyalmos, biotermelésből és -tartásból származó tojásokat árul majd. A Spar közleményében egyebek mellett arra hivatkozott, hogy Ausztriában például már 2004. óta nem árusítanak az üzleteikben ketreces tartásból származó tojást. „Azért, hogy a beszállítók számára is lehetővé tegyék az átálláshoz szükséges átalakításokat és beruházásokat, a SPAR a jövőben évente 10 százalékkal fogja csökkenteni a ketreces tartásból származó tojások arányát” állt a közleményben. A hazai tojástermelők szerint viszont, ha a multiláncok valóban leállítják a ketreces tartásból származó tojások felvásárlását, az sok termelőnek a csődöt jelentheti. Az állatjóléti intézkedések jegyében az unióban 2012 óta tilos a hagyományos ketreces tartás. Az átalakítás, a nagyobb alapterületű, magasabb, ülőrudas, fészekkel ellátott ketrecekre az átállás a magyar termelőknek 12-14 milliárd forintjába került. A magyar termelők jelentős részére elviselhetetlen terhet róna, ha néhány éven belül gyökeresen át kellene alakítaniuk a technológiát, hiszen kidobhatnák a jelenleg használt EU-konform ketreceiket és át kellene alakítaniuk az épületeket is. Az EU-konform ketreces tartásról Horn Péter akadémikus, agrármérnök, a kaposvári egyetem rektora elmondta a Tojás világnapi rendezvényen, hogy ennek a technológiának sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint a szabad tartásnak, vagy a mélyalmosnak. Kevesebb ammóniát, szén-dioxidot, metánt bocsát ki a többi termelési módszernél, és kisebb a víz-, illetve a takarmányfelhasználás is. Az Eu-konform ketreces tartás állategészségügyi szempontból is a legbiztonságosabb, mert az állomány védett a vadmadarak esetleges fertőzésitől és az élősködőktől is. A Népszava kérdésre a Horn Péter megjegyezte, a tojó tyúkokat amíg „termelnek”, illetve a tojásokat nem kezelik antibiotikumokkal és ez az egyetlen élelmiszer termék, ami természetes csomagolásban kerül a fogyasztókhoz. A szakemberek szerint a tojás minősége nem a tartási technológián múlik. Sokkal inkább a takarmányozáson. A kereskedelmi ágazatban nem tudnak arról, hogy a nagy élelmiszerláncok összefogtak volna a ketreces tartásból származó tojások kiszorítása érdekében.     

Tárgyalnának a termelők

Mindenképpen törekedni kell arra, hogy a hazai kereskedelemben lehetőleg minél több magyar termelőtől származó tojást vásároljanak a fogyasztók – mondta Szép Imre, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség).  - Eddig két multi élelmiszerlánc jelezte, hogy 2025-től nem vesz át ketreces tartásból származó tojást. Mit tehetnek a termelők? -Szeretnénk tárgyalóasztalhoz ülni az áruházláncok képviselőivel és igyekszünk meggyőzni őket, hogy gondolják újra a fenntarthatósági szempontokat, illetve azt az elhatározásukat, hogy 2025-től kizárólag alternatív termelésből származó tojást vesznek át. Mivel nincs két egyforma áruházlánc, még ki kell dolgoznunk a tárgyalási stratégiánkat. - Milyen különbségekre gondol? - Van olyan magyarországi lánc, amelyiknél a helyi menedzsmentnek nagy a döntési szabadsága és van, amelyiknek kevesebb. Ezt figyelembe kell vennünk. Természetesen a cél, hogy mindegyikkel megállapodjunk és a ketreces tartásból származó tojások megfelelő felületet kapjanak az üzletekben. Mellettük legyen ott a szabad-, a mélyalmos, és minden egyéb alternatív tartású termék is. - Mekkora a ketreces tartás aránya Magyarországon? - Nálunk, de Csehországban és Szlovákiában is 90 százalékos részt képvisel ez a technológia. - Milyen érvekkel támadják a ketreces tartást ellenzők ezt a technológiát? - Eddig semmilyen tudományos érvet nem sikerült felhozni az EU-konform ketreces tartás betiltása, vagy korlátozása mellett. Ezzel szemben a Tojás világnapi tájékoztatón elhangzott tudományos előadásokból kiderült, hogy környezetvédelmi, állatvédelmi, fenntarthatósági és gazdaságossági szempontok alapján is ez a technológia számos előnnyel rendelkezik az alternatív módszerekkel szemben. - Milyen hosszú távú tervei vannak a szövetségnek?
- Most dolgozzuk ki azt a hosszú távú stratégiát, amivel tojásból önellátó lehet az ország. Van megfelelő takarmányunk, vannak sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereink, A programunk mellé persze kellene támogatás is. - Mekkora a hazai termelés? - Éves szinten 2,3-2,4 milliárd tojás, de emellett még érkezik import is. Ennek mértéke a piaci viszonyoktól függően a haza termelés 10-20 százaléka lehet. Ráadásul más baromfifajtákkal ellentétben van saját fajtánk is a termelésben. De magyar gazdák a világban elterjed 4-5-féle tojóhibrid fajtához is hozzáférnek. Van egyébként hazai tojóhibrid genetikai fejlesztés is. - Mekkora szerepet játszanak a tojás termelésben a családi, illetve a nagy vállalkozások?  - Nagyjából 50-60 százalék a 8-10, automatizált, 40 ezres állományt meghaladó nagyüzemi termelésből származik. - Mennyi ideig tartanak termelésben egy jószágot és mi lesz a sorsa? - Általában másfél éves koráig tojik a tyúk, azután a többség a fazékban végzi tyúkhús levesként.

Ketrectörés minden oldalon

Egy év alatt több mint 1,6 millió aláírást sikerült összegyűjteniük a “Vessünk véget a ketrec korszaknak” (angolul: End the Cage Age) nevet viselő európai polgári kezdeményezés szervezőinek. A ketreces állattartás megszüntetését javasló petíció ezzel az Európai Bizottság elé kerül, amely megvizsgálja, hogy érdemes-e EU-s szintű jogszabályt kidolgozni az újabb állatjóléti intézkedésről. Az aláírásgyűjtés sikere csak arra kötelezi az uniós testületet, hogy alaposan megfontolja kezdeményezést, és akár el is vetheti azt, nem kell kötelezően törvényjavaslatot előterjesztenie. A petíciót az Együttérzés a gazdálkodásban (Compassion in world farming) nevű nemzetközi szervezet karolta fel és csatlakozott hozzá a kontinens több mint 170 civil szervezete. Az EU 21 tagállamában az előírtnál többen csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, de Magyarország nincs köztük. Egyes sajtóhírekkel ellentétben a ketrectartás megszüntetéséért lobbizó európai parlamenti képviselők között nemcsak baloldali és szélsőbaloldali pártokhoz tartozók vannak, hanem kereszténydemokraták és euroszkeptikusok is. A ketreces állattartás betiltására létrehozott EP munkacsoportnak cseh, lengyel és litván tagjai is vannak görög, francia és német képviselők mellett. A petíció támogatására létrehozott csoport tudományos eredményekre hivatkozva szorgalmazza a ketrecek megszüntetését az állatok jóléte, de a környezet megóvása érdekében is. “Itt az ideje, hogy az Európai Unió a 21. századba lépjen, és örökre felhagyjon ezeknek az ártatlan állatoknak a kínzásával” — nyilatkozta egy minapi brüsszeli rendezvényen Anja Hazekamp, a munkacsoport holland társelnöke. Európai jogszabály híján jó pár nyugati tagállamban már megszülettek a törvények a ketreces állattartás megszüntetésére: Ausztriában 2020-tól nem lehet feljavított ketreceket sem használni a baromfitenyésztésben, Luxemburgban pedig már be is tiltották azokat. Hasonló előírásokat hoztak Belgiumban és Hollandiában a házinyúltenyésztés szabályozására.  - Halmai Katalin (Brüsszel) 

Szerző

Élesedik a rabszolgatörvény

Publikálás dátuma
2019.10.12. 16:34

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Egyre több autóipari cégnél íratnák alá az évi 400 órás túlmunkáról szóló megállapodásokat, miközben hagyják elszivárogni a munkaerőt.
Mintegy két tucat autóipari cégtől érkezett jelzés, hogy elkezdték az önkéntes túlórázásra, vagyis a tavalyi törvénymódosítással lehetővé tett évi 400 órás túlmunkáról szóló egyéni megállapodásokra rábírni a dolgozóknak. Az egyik üzemben egy középvezető még fenyegetőzött is azzal, hogy hamarosan leépítések lesznek, így aki nem vállalja be a pluszmunkát, az lapátra kerül – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Szerinte ha a törvény elfogadásakor nem tiltakoztak volna olyan keményen, akkor most nem minden tizedik cégnél, hanem jóval több helyen igyekeznének rávenni a dolgozókat az extra túlmunkára. A kormány tavaly év végén verte át a parlamenten viharos sebességgel és körülmények között a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett jogszabálymódosítást. Az évi 400 óra túlmunkát lehetővé tevő javaslatot óriási felháborodás, számos tüntetés és szakszervezeti tiltakozás fogadta. A Fideszt és a kormányt azonban mindez nem hatotta meg, sőt: a dolgozókat az eredetileg tervezettnél még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozó, a szakszervezeti érdekvédelmet kikerülő törvényt szavaztak meg. Ennek alapján alapesetben évi 250 óra túlmunkát lehet elrendelni, további 150 órányi túlórát pedig „önként”, egyéni megállapodásokkal vállalhatnak a dolgozók.  A törvénymódosítást övező felháborodás közepette egyetlen cég sem mutatta ki, hogy örülnének a lehetőségnek. A szakszervezetek azonban már akkor jelezték: a 400 órányi többletmunka kérdése várhatóan ősszel kerül majd napirendre a cégeknél, hiszen akkorra általában már kimerülnek az éves túlórakeretek. László Zoltán azt mondja: a Vasas működési területén beigazolódni látszik ez a forgatókönyv, hiszen az utóbbi időben – függetlenül a vállalkozás méretétől vagy regionális elhelyezkedésétől – szerte az országban ajánlgatják a cégek az „önkéntes” túlmunkát a dolgozóknak. Igaz, most is csak óvatosan próbálják orientálni a dolgozókat a 400 órás megállapodások aláírására. A kirúgással fenyegetődző középvezető kijelentéseitől is gyorsan elhatárolódott az érintett cég felsőbb vezetése. Sok esetben azonban nem is kell különösebben nyomást gyakorolniuk a cégeknek, mert a dolgozók olyan keveset keresnek,  hogy a pluszpénz érdekében akár egészségüket is kockáztatva bevállalják a túlmunkát. Egy heves megyei üzemben például a HR-vezetőnek is szemet szúrt, hogy az egyik dolgozó bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az egyik hónapban. Kiderült: a dolgozó alapfizetése 290 ezer forint, de az adott hónapban 31 napot dolgozott, úgy, hogy a hétvégéken 12 órázott is – említett egy kirívó esetet László Zoltán, hozzátéve: a HR-vezető le is tiltotta ezt az embertelen mennyiségű túlórát. A túlóráztatásra esetenként azért van szükség, mert több dolgozótól vált meg a cég, mint indokolt lett volna – mondja a szakszervezeti vezető. Tapasztalatai szerint ugyanis az autóiparból érkező negatív hírekre reagálva helyenként erőteljesebben karcsúsították a létszámot – például a kölcsönzött munkaerő leépítésével –, mint amennyire a megrendelések valójában visszaestek. Az autóipari beszállítók az utóbbi hónapokban lényegében hagyják elszivárogni a munkaerőt – ezt állapította meg a HR-Evolution kutatása is, amelynek során 30 autóipari beszállító vezetőjét kérdezték meg szeptemberben. A válaszok alapján a vállalkozások 43 százalékánál csökkent a foglalkoztatotti létszám, de csak 23 százalékuknál történt – kismértékű, legfeljebb 15 százalékos – létszámleépítés az elmúlt fél évben. Szembetűnő a különbség a létszámcsökkenés és a leépítések között, ami arra utal, hogy a cégek passzívan csökkentik a létszámukat, azaz a távozók helyére nem vesznek fel senkit – fogalmazott Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution ügyvezetője. A megkérdezett vállalkozások a következő fél évben sem terveznek tömeges létszámleépítést: több mint felük stagnálásra számít, mintegy harmaduk csökkenést vár, 16 százalékuk pedig növekedést. Csikós-Nagy Katalin szerint rövid távon az autóipar lassulásának munkaerőpiaci hatásait tompítja más szektorok munkaerő-szükséglete. A mai munkaerőpiacon egyszerre van jelen ugyanis munkaerőhiány és munkaerőtöbblet – akár vállalaton belül is.     

A kereskedelemben egyelőre nincs szükség a túlmunkára

 A vegyipar területén a helyi szakszervezetek olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek értelmében a cégek nem élnek az évi 400 óra túlmunka lehetőségével, és ezt úgy tűnik, tartják is – mondta érdeklődésünkre Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: a dolgozók egyébként is annyira leterheltek már az ágazatban, hogy ha még további túlmunkára fognák őket, inkább másik munkahelyet keresnének. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetéhez eddig szintén nem jutott el olyan jelzés, hogy a dolgozókat tömegesen próbálnák rávenni a 400 órányi túlmunkára – tudtuk meg Karsai Zoltán elnöktől. A kereskedelemben az éves túlórakeretek a korábbi tapasztalatok alapján novemberre szoktak kimerülni, így az év végi ünnepek miatti hajrában elképzelhető, hogy felmerül majd a további túlmunka kérdése – tette hozzá.    

Szerző

„Biztonsági okokból” hajszárítót hívott vissza az Auchan

Publikálás dátuma
2019.10.12. 13:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az áruházakban blokk nélkül is visszaadják a vételárat.
Visszahívta az egyik hajszárítót az Auchan. Konkrét indoklás nincs, pusztán annyi derül ki a boltlánc tájékoztatásából, hogy biztonsági okokból volt szükség a lépésre – vette észre a napi.hu. A boltlánc arra kér minden érintettet, hogy ne használja a hajszárítót, a terméket vigye vissza valamelyik Auchan-áruházba, ahol blokk nélkül is visszaadják a vételárat.

A visszahívott termék adatai

Név: Qilive hajszárító Q.5214 EAN-kód: 3245676515107 

Szerző