Nagyvárosokban sokat erősödött az ellenzék

Eddig bevehetetlennek tűnő fideszes „bástyákat” sikerült elfoglalnia az összefogásnak, nagy vereségeket szenvedett el a Fidesz vidéken is.

Az ország 23 megyei jogú városából mindössze három volt eddig ellenzéki vezetésű: Hódmezővásárhelyen tavaly februárban időközi választást nyert Márki-Zay Péter, Szegedet régóta Botka László irányítja, és szintén időközin futott be Fekete Zsolt Salgótarjánban. (Békéscsabán függetlenként nyert Szarvas Péter, róla azonban helyben egyértelműnek könyvelik el, hogy a kormánypárthoz húz. )

Ehhez képest most jelentősen megváltoznak az arányok. Ellenzéki polgármester kerülhet 10 megyei jogú város, így Tatabánya, Érd, Dunaújváros, Szombathely, Pécs, Szeged, Salgótarján, Miskolc, Eger és Hódmezővásárhely élére.

A baranyai megyeszékhelyen Péterffy Attila legyőzte a kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó Vári Attilát, a vasiban Nemény András bizonyította: nem igaz a Fidesz-KDNP állítása, hogy csak a független alpolgármester „árulása” miatt vehette át a hatalmat az ellenzék az év elején. Érden Csőzik László ki tudta használni a kormánypárti T. Mészáros András körülötti botrányokat, jobboldalon belüli hatalmi harcot – melybe még az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina családját s belekeverték. Dunaújvárosban Pintér Tamás alig másfél év alatt duplázott, hiszen tavaly a parlamenti választáson verte még jobbikosként fideszes ellenfelét, most pedig az ellenzéki pártok támogatásával a város élére állhat – emiatt időközi parlamenti választást kell majd kiírni a városban. Tatabányán némi meglepetésre Szűcsné Posztovics Ilona visszahódította a várost a kormánypártoktól. Miskolcon a közismert iskolaigazgató, Veres Pál fölényesen nyert, Egerben ugyan szorosabb volt a küzdelem, de az ellenzéki összefogás jelöltje, a jobbikos Mirkóczki Ádám búcsút int a tizenhárom éve regnáló Habis László fideszes polgármesternek. Balatonföldváron Herényi Károlynak nem sikerült legyőznie a kormánypárti polgármestert, Holovits Hubát, Veresegyházon pedig ismét a független Pásztor Béla győzött, aki 1965 óta vezetheti tovább az önkormányzatot. Budaörsön újra fölényesen nyert a kormányzati támadások kereszttüzébe került Wittinghoff Tamás.

Az adatok szerint a dunántúli megyei jogú városok közül megingathatatlan bástyája a Fidesz-KDNP-nek Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár, mindhárom megyeszékhelyen magabiztosan újrázhat az eddigi, kormánypárti polgármester, Cser-Palkovics András, Balaicz Zoltán, valamint Szita Károly. Utóbbi a hetedik ciklusát kezdheti a somogyi megyeszékhelyen, s ezzel a megyei jogú városok közül ő a legrégebb óta gyakorló városvezető, hiszen 1994 óta áll folyamatosan települése élén. Ismét kényelmes többséggel dolgozhat, ugyanis minden egyéni körzetet behúztak a kormánypártok.

Sopronban új polgármester dolgozhat hétfőtől, ám a kormánypártok megtartották a várost: a visszavonuló korábbi városvezető helyét Farkas Ciprián eddigi Fidesz-KDNP-s tanácsnok veszi át, aki magabiztosan verte függetlenként induló, de ellenzéki pártok támogatta riválisát. Kormánypárti maradt Veszprém, Szekszárd és Nagykanizsa is. Keleten ugyanilyen bástyának számít Debrecen, Szolnok és Nyíregyháza, ahol most sem sikerült nyernie ellenzéki polgármesternek.

A megyék mindegyikében kormánypárti többségű közgyűlés alakulhat, ami jól mutatja, a kistelepüléseken még mindig óriási a Fidesz-KDNP előnye, ráadásul a legtöbb megyei közgyűlési választáson külön-külön listán indultak az ellenzéki pártok.