Előfizetés

Az átlagnál is gyorsabban változik a Földközi-tenger térségének időjárása

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.14. 09:26

Fotó: JOSEPH EID / AFP
Fenyegeti a Földközi-tenger térségének élelmiszer- és vízkészleteit az, hogy a térségben a globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet.
A globális átlagnál jóval gyorsabban emelkedik a hőmérséklet a Földközi-tenger térségében, fenyegetést jelentve a régió élelmiszer- és vízkészleteire – figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
„Világviszonylatban ez a klímaváltozás által leginkább érintett régiók egyike” – mondta Nasser Kamel, a Mediterrán Unió főtitkára, a több mint 600 kutatót tömörítő Mediterranean Experts on Climate and Environmental Change (MedECC) nevű szervezet által készített tanulmány ismertetésekor. A Földközi-tenger térsége három kontinens, Európa, Ázsia és Afrika egyes részeit foglalja magába. A régióra enyhe, esős telek és forró, száraz nyarak jellemzőek. Az iparosodás előtti korszakhoz képest mostanra 1,5 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet a térségben, ami meghaladja az 1,1 Celsius-fokos globális átlagot.
A kutatók előrejelzései szerint 2040-re 2,2 Celsius-fok lesz az átlaghőmérséklet emelkedése a térségben, és a század közepére a régió bizonyos részein akár a 3,8 Celsius-fokot is elérheti. Rendszeresebbé, illetve intenzívebbé fognak válni az aszályok. A hőmérséklet-növekedéssel párhuzamosan a csapadékmennyiség csökkenni fog a következő évtizedekben. Egyes területeken, például a Balkánon és Törökországban akár 30 százalékkal is csökkenhet a csapadék mennyisége, miközben a heves esőzések gyakoribbá válhatnak.
Az emelkedő hőmérséklet és a csapadék hiánya hozzájárul a kiszáradáshoz, ami fenyegetést jelent a térség élelmiszer- és vízkészleteire. A térségben élő „vízszegény” emberek száma a 2013-ban becsült 180 millióról várhatóan eléri és akár meg is haladja a 250 milliót a következő két évtizedben. A terményekre a gyengülő talajminőség, az aszályok és hőhullámok, míg a tengeri élővilágra a túlhalászat és az egyes fajok eltűnéséhez vezető melegedő tengervíz jelent fenyegetést.

Sportot lehet csinálni az energiatermelésből

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.12. 12:15

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
A kite szörfösök ernyőjére szerelt kis szélturbinákkal megújuló energiatermelő módszert tesztelnek spanyol tudósok.
A megújuló energiát és az extrém sportokat ritkán említik egy lapon, most azonban spanyol kutatók kite szörfösök ernyőjét elemzik, hogy lehet-e a magasban megújuló energiát generáló rendszereket létrehozni a szél segítségével – írta az Independent alapján a nrgreport.com.
A Madridi Egyetem kutatói kis szélturbinákat tesznek a kite ernyőire, és mivel a magasban mindig jobban fúj a szél, az energiatermelő módszer teljesen környezetbarát, és akár drónokkal is helyettesíthető. A módszer nagy előnye, hogy olcsó, és a megfelelő magasságban bárhol használható.
Szemben a hagyományos szélturbinákkal, a levegőbeli szélenergia rendszereket sokkal könnyebb és olcsóbb lenne installálni, és az anyagköltségük is elenyésző volna. A kutatók 500 méter feletti magasságokban használnák, ahol már alig látni őket, így nem zavaróak az emberi szem számára sem, ráadásul ilyen magasan a szél is erősebb, és kevésbé szakaszos, ezért megbízhatóbb energiaforrást jelent. A rendszer könnyen szállítható és nem kell nagyobb szakértelem a felszereléséhez sem.

Harmincöt nagyváros tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.12. 08:43

Fotó: CAVALIER Michel / AFP / hemis.fr
Arra kötelezték magukat, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik, vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat
A világ legszennyezettebb nagyvárosai közül 35 tett ígéretet a légszennyezettség csökkentésére pénteken Koppenhágában, hogy így megvalósítsák az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a levegő minőségére vonatkozó célkitűzéseit. A világvárosok,
köztük London, Párizs, Los Angeles és Újdelhi főpolgármesterei közös ígéretet tettek arra, hogy a következő két évben a szennyezettség csökkentése érdekében ambiciózus célokat tűznek ki, amelyekkel elérik, vagy túl is szárnyalják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, és 2030-ra elérik a WHO által célul kitűzött minimális levegőminőséget.

Az eredetileg negyven nagyváros által alapított, ezért C40-ként ismert, de már 94 várost tömörítő csoport csúcstalálkozójának további résztvevői és az egyezséghez csatlakozó további városok között van Berlin, Buenos Aires, Dubaj, Tokió és Washington. Kötelezték magukat arra is, hogy nyilvános jelentéseket tegyenek arról, hogyan haladnak célkitűzéseikben, a WHO által kitűzött célok elérésében. A WHO határérték-javaslata az évente átlagosan 10 mikrogramm – 2,5 mikrométernél kisebb – részecske egy köbméter levegőben. Ha a 35 városnak sikerül elérnie ezt, azzal akár 40 ezer ember idő előtti elhalálozása előzhető meg – vélik a szervezők. A városok egészségessé tételét és a klímaváltozás megfékezését többek között az autóforgalom háttérbe szorításával, olcsó buszjáratok indításával, fák ültetésével igyekeznek elérni a polgármesterek. A WHO szerint az emberek több mint 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be, amely idő előtti halálozást és betegségeket okoz.
„A szennyezett levegő évente hétmillió embert öl meg főként a városokban, és hozzájárul a globális klímakatasztrófához”

– mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Koppenhágában.

A dán fővárosban a világ több mint 90 városának vezetői jelentek meg több mint 700 millió ember és a világgazdaság negyedének képviseletében, hogy beszéljenek a klímavédelemhez szükséges intézkedésekről. A polgármesterek találkozóját is kísérték azonban tiltakozások. A Klima Aktion DK nevű csoport demonstrált Koppenhágában. Facebook-oldalukon is üzentek a tanácskozóknak:
„Azt üzenjük a polgármestereknek: az emberek figyelnek titeket! Lépéseket akarunk látni!”

Sadiq Khan, London polgármestere úgy fogalmazott:
„A szennyezett levegő globális krízist jelent, és nekünk, polgármestereknek alapvető felelősségünk, hogy megvédjük az embereket a láthatatlan gyilkostól.”

A hivatalos adatok szerint több mint kétmillió ember él olyan területeken Londonban, ahol a megengedettnél magasabb a levegő toxintartalma. Ennek megváltoztatására a világon elsőként kialakították az ultraalacsony emissziós zónát: minden járműnek szigorú előírásokat kell betartania, hogy bejuthasson a városközpontba – mondta el Khan. Lisszabon polgármestere, Fernando Medina elmondta, hogy a portugál fővárosban a tömegközlekedésre csökkentett árú jegyeket vezettek be, aminek eredményeként 30 százalékkal emelkedett ezen járművek használata. Megnövelték a zöld területek nagyságát is, mintegy 200 futballpályányi területet telepítettek be növényekkel – tette hozzá. Milánó polgármestere, Giuseppe Sala kifejtette, hogy az olasz nagyváros is egy nagy, alacsony emissziójú terület kialakításán dolgozik, és a tervek szerint a buszflottáját teljes egészében elektromosra cseréli a következő hét évben.
„Politikai szempontból nem túl egyszerű elmondani az embereknek, hogy nem használhatják az autójukat, de jelenleg ez szükséges”

– mondta Sala.

A városcsoport vezetője, Anne Hidalgo párizsi polgármester kifejtette, hogy szenzorokat helyeznek el például iskolákban és buszokon, hogy állandóan mérjék a légszennyezettség mértékét, és úgy tervezik, hogy 2024-re kitiltanak a francia fővárosból minden dízelüzemű járművet, 2040-re pedig minden benzines autót. Létfontosságú, hogy a nagyvárosok korlátozzák a globális felmelegedés mértékét, mivel ezek felelnek a szénkibocsátás háromnegyedéért, és globálisan az energia több mint kétharmadát a városok használják fel az ENSZ szerint.