Meghosszabbították a vegyi fegyverekre vonatkozó uniós szankciórendszert

Publikálás dátuma
2019.10.14. 10:57

Fotó: Fabian Sommer / AFP
A korlátozó intézkedések jelenleg kilenc emberre és egy szervezetre vonatkoznak.
Az Európai Unió egy évvel, 2020. október közepéig meghosszabbította a vegyi fegyverek használatának és elterjedésének visszaszorítását célzó uniós korlátozó intézkedéseket – közölte az uniós tanács hétfőn. A szankciók, amelyek emberek esetében tiltják a beutazást az EU területére és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelik el, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban, jelenleg kilenc emberre és egy szervezetre vonatkoznak. A kilenc ember közül öt a szíriai rezsimmel áll kapcsolatban, négy pedig az angliai Salisbury városában elkövetett gyilkossági kísérletben vett részt. A szóban forgó szervezet pedig – a Szíriai Tudományos Vizsgálati és Kutatóközpont (SSRC) – a szíriai rezsimnek a vegyi fegyverek fejlesztéséért felelős fő szervezete. Az EU 2018. október közepén szankciórendszert hozott létre a vegyi fegyverek használatának és elterjedésének visszaszorítása céljából. Ez lehetővé teszi, hogy
az EU állampolgárságuktól, illetve földrajzi helyzetüktől függetlenül szankciókat léptessen életbe olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek bárhol vegyi fegyverek kifejlesztésében vagy használatában vesznek részt.

A korlátozó intézkedések olyan emberekre és szervezetekre irányulnak, akik, illetve amelyek közvetlenül felelősek vegyi fegyverek kifejlesztéséért és használatáért, pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak ahhoz, illetve ilyen tevékenységeket segítenek, ösztönöznek, vagy más módon közreműködnek bennük – közölték. A közlemény szerint a határozattal az unió célja az, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek elterjedését és használatát, mivel súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi biztonságra.
Szerző

Lengyel választás: a szavazatok felét a kormánypárt szerezte meg

Publikálás dátuma
2019.10.14. 08:21

Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto
A parlamenti választás végleges eredményére viszont akár keddig is várni kellhet.
A lengyel parlamenti választások hétfő reggeli első részeredményei sokkal nagyobb győzelmet mutatnak a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak, mint az exit pollok jeleztek: ezek szerint a PiS a szavazatok 49,3 százalékával győzött.
Egyúttal sokkal kevesebb szavazatarányt ért el a második helyen befutó, fő ellenzéki párt, a Polgári Koalíció (KO), 22,3 százalékot.
A Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb liberális pártokból, köztük a Tavasz (Wiosna) nevűből álló szövetség 10,9 százalékot ért el. 
A Lengyel Parasztpártra (PSL) és a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetségre 9,8 százalék szavazott.
Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a voksok 6,6 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja).
A végeredmény azonban várhatóan a PiS kisebb arányú győzelmét hozza, mert a helyi eredményt már szolgáltató választási bizottságok kis településeken vannak, ahol a PiS-nek nagyobb a támogatottsága, mint az ellenzéki pártoké. A választás hivatalos eredményei feltehetőleg keddre születnek meg.
Frissítve: 2019.10.14. 09:09

Kiharcolták a megállapodást az ecuadori tüntetők

Publikálás dátuma
2019.10.14. 07:35
A megállapodást ünneplő tüntetők a fővárosban, Quitoban
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
Legalább hét halálos áldozatot követelt a tüntetéssorozat, ami azzal kezdődött, hogy a kormány bevezette a megszorításokat, amiket az IMF akart.
Az ecuadori kormány megállapodott vasárnap a tüntető őslakosokkal a tizenkét napja tartó belpolitikai válság rendezéséről: az egyezség értelmében a kabinet visszavonja az üzemanyagár-támogatás megszüntetéséről szóló rendeletet, a tiltakozók pedig véget vetnek a demonstrációknak. Megállapodtak abban is, hogy
közösen dolgoznak ki új intézkedéscsomagot a kiadások csökkentésére, a bevételek növelésére, valamint a fenntarthatatlan költségvetési hiány és az államadósság csökkentésére.

Az ecuadori kormány és a gazdasági reformintézkedések ellen tiltakozó őslakosok vezetői az ENSZ és az ecuadori püspöki kar közvetítésével ültek le tárgyalóasztalhoz helyi idő szerint vasárnap délután, és késő este ütötték nyélbe a megállapodást.
A latin-amerikai ország október elején sodródott mély válságba, miután a kormány a Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott megszorító intézkedéseket jelentett be, köztük az üzemanyagár-támogatás megszüntetését. Lenín Moreno államfő október elsején írta alá az erről szóló rendeletet, és az intézkedés hatására 120 százalékkal megemelkedtek az üzemanyagárak
Tüntetők vasárnap, a tárgyalások kezdetét várva.
Fotó: RODRIGO BUENDIA / AFP
Emiatt több ecuadori városban tüntetések és zavargások robbantak ki. Moreno szükségállapotot hirdetett az országban, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Quitóban és a környékén, de a tüntetők nem fogadták ezt el. Az ecuadori kormány Guayaquilbe helyezte át székhelyét a fővárosból.
A zavargásokban legalább heten meghaltak, és több százan megsebesültek, a hatóságok ezernél több tüntetőt vettek őrizetbe.

A vasárnap kezdődött tárgyalásokon a tüntetők képviselői elutasították a kormány javaslatát, hogy sürgőséggel hozzanak létre munkacsoportot az ominózus elnöki rendelet felülvizsgálatára. Leszögezték, hogy a rendelet visszavonását, illetve a belügyi és védelmi tárca vezetőjének leváltását követelik a tüntetőkkel szembeni túlkapások miatt.