Trónbeszéd a Brexit árnyékában – Az október 31-i kilépés a prioritás

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:13

Fotó: TOBY MELVILLE / AFP
Hétfő délelőtt, a westminsteri parlamentben sor került II. Erzsébetnek az új ülésszakot megnyitó trónbeszédére, melyet ezúttal nem csak a nem is kissé anakronisztikus hagyományok szigorú követése, a lenyűgöző fény és pompa miatt kísért világszerte nagy figyelem.
A „Queen’s Speech” időzítése különösnek tűnt annak fényében, hogy nem tudni, az Egyesült Királyság ténylegesen mikor csukja be maga mögött az EU ajtaját, létrejön- e megállapodás London és Brüsszel között, illetve mi lesz a kimenetele a szinte elkerülhetetlennek látszó újabb előrehozott választásnak. Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a 93 éves uralkodónak rövidesen ismét meg kell tennie a Buckingham-palota és a Westminsteri Palota közötti rövid távolságot. Miután a királynő magára öltötte a monarchia ceremoniális tartozékait, a „Black Rod”, a felsőház ceremóniamestere – a tisztséget mellesleg a történelem során első ízben tölti be nő – az alsóház tagjait „beparancsolta” az ünnepi palástot, talárt, díszegyenruhát viselő lordok házába. Az íratlan szabályok értelmében a felvonulás során a két vezető párt ugyanazért a területért felelős politikusa egymás mellett vonul és általában igyekszik „kötetlen” beszélgetést folytatni. Boris Johnson kormányfő és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére láthatólag nem talált közös témát, igyekeztek szinte tudomást sem venni egymásról. Üdítő színfoltként Dennis Skinner veterán republikánus munkáspárti képviselő ezúttal sem adta meg a tiszteletet az elnyűhetetlen királynőnek, szokásához híven az alsóház első sorában elfoglalt állandó helyén várta ki társai visszatérését. 
II. Erzsébet, aki férje, Fülöp edinburghi herceg visszavonulása óta Károly walesi herceg és Kamilla, Cornwall hercegnője társaságában tesz eleget hivatalos parlamenti kötelezettségének, 26 törvény megvitatására tett javaslatot a következő ülésszak során. A Brexit dominanciájának jegyében az uralkodó rögtön azzal kezdte felolvasását, hogy „kormányának prioritása mindig is az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való távozásának biztosítása volt október 31-én”. Ígéretet tett, hogy kormánya „a szabadkereskedelmen és a barátságos együttműködésen alapuló új partneri viszonyt keres az Európai Unióval”. A már a következő parlamenti választás kampányába illő törvényjavaslatok közé tartozik 20 ezer új rendőr munkába állítása, a kiadatási szabályok reformja, melynek keretében gyanúba keveredett bűnözőket azonnal le lehet tartóztatni, amikor az Interpol kiadja Vörös Riasztását, nem megvárva, amíg elbírálják a letartóztatási parancsra vonatkozó kérelmet. A legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek a jövőben nem lesz automatikus joguk határozott időre szóló elzárásuk felének elengedésére. Az EU elhagyására szavazott választópolgárokat megnyugtathatja, hogy „Bevándorlási és Szociális Koordinációs” törvény készül az EU-ból érkezett dolgozók szabad mozgásának befejezésére és egy pontokon alapuló munkavállalási engedélyezési rendszer bevezetésére. Környezetvédelmi statútum gondoskodik a műanyagból készült termékek használatának csökkentéséről, a biodiverzitás helyreállításáról, a vízminőség javításáról és a levegőszennyezés visszaszorításáról. A mintegy tízperces felsorolás egyik fénypontjaként a westminsteri parlament hozzá fogja segíteni az éttermi pincéreket, hogy a kuncsaftoktól kapott borravaló és felszolgálási költség egyenesen hozzájuk kerüljön. A westminsteri képviselőknek a következő napokban nem csak a törvényhozási programra, hanem az esetleges új brüsszeli kilépési megállapodásra is koncentrálniuk kell. Miután a kormány éppen 43 fős kisebbségben van, nehéz eldönteni, melyik kerül előbb II. Erzsébet elé királyi szentesítésre.

Már hivatalos: Kövesi lesz az európai főügyész

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:10
Laura Codruța Kövesi
Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
Az Európai Unió Tanácsa megerősítette az EU-hoz akkreditált nagykövetek szeptemberi szavazását.
Egy hosszú és kiélezett kinevezési procedúra ért véget hétfőn azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa megerősítette az EU-hoz akkreditált nagykövetek szeptemberi szavazását, és hivatalosan is jóváhagyta Laura Codruța Kövesi kinevezését az Európai Ügyészség élére – írja a főtér.ro. A portál kiemeli, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA) korábbi főügyésze lehet az első, aki ezt a tisztséget betölti, gyakorlatilag ő fogja az alapoktól kezdve felépíteni az új európai intézményt, melynek feladata az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalási, korrupciós, pénzmosási ügyek felgöngyölítése, büntetőeljárások indítása. Az Európai Ügyészség 2020 novemberében kezdheti meg a munkát, Kövesi mandátuma pedig hét évre szól.
Szerző

Nem számíthatnak könnyű négy évre Kaczynskiék

Publikálás dátuma
2019.10.14. 14:31
A Jog és Igazságosság tagjai a győzelmet ünneplik
Fotó: Artur Widak / AFP
Jelentős fölénnyel nyerte meg ugyan a lengyel populista kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a parlamenti választást, de a neheze csak most jön.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) 91 százalékos feldolgozottság szerint valamivel nagyobb arányban győzött, mint azt a vasárnap este, az urnazárást követően nyilvánosságra hozott exit pollok sugallták. A Jaroslaw Kaczynski által irányított nacionalista konzervatív politikai erő 44,57 százalékot ért el. Az ellenzéki Polgári Koalíció (PO) 26,65 százalékot kapott, a szavazatok összeszámlálása során folyamatosan jött fel. A baloldali pártokból alakult Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 12,4 százalékot szerzett, ami azt is jelenti: visszakerült a baloldal a lengyel törvényhozásba. A Lengyel Parasztpártra (PSL) és a vele közös listán induló Kukiz’15 mozgalom alkotta szövetségre 9,1 százalék voksolt. Átlépte még a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt a Konföderáció nevű radikális nacionalista szövetség, amely 6,4 százalékot ért el. Mindez azt is jelenti, hogy a jobboldalé a mandátumok háromnegyede.
„Komoly felhatalmazást ad számunkra az eredmény a folytatásra, még jobban bíznak bennünk az emberek” – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki további négy évig maradhat a kormányfői bársonyszékben. A PiS-nek nem lesz szüksége koalíciós partnerre, várhatóan 239 mandátumot szerez meg a 460 tagú képviselőházban. A szenátusban is kényelmes többségre számíthat: a 100 képviselői helyből körülbelül 61-et kaparint meg. A PiS sikere elsősorban annak köszönhető, hogy egy sor szociális intézkedést hozott. Szakértők azonban rámutatnak, sok mostani ígéretét nehéz lesz megvalósítani, s nehézséget jelent számára az is, hogy fokozatosan lelassul a gazdasági növekedés. A PiS a szegényebb rétegek felzárkóztatását ígérte, Jaroslaw Kaczynski egyebek mellett nyugdíjemelést, a minimálbér növelését, valamint a kisvállalkozások számára adókönnyítéseket helyezett kilátásba. A kampányból azonban nem hiányoztak a konzervatív szlogenek, amint Kaczynski hangoztatta, egy normális család anyából, apából és gyermekekből áll. Ezzel egyértelműen az azonos neműek kapcsolatának elismerése ellen foglalt állást. Ez a kérdés központi szerepet játszott a választási hadjáratban. A PiS azt sugallta, hogy a választók Lengyelország sorsáról döntenek és választaniuk kell a hagyományos katolikus értékek vagy a „család intézményét tönkretenni akaró” liberalizmus között. Az ellenzék azonban arra figyelmeztetett, hogy Kaczynski nagy veszélyt jelent az erkölcs és a kulturális rend számára. 
Jaroslaw Kaczynski
Fotó: Artur Widak / AFP
A lengyel választók jelentős részét, elsődlegesen az alacsonyabb végzettségűeket említhetnénk, hidegen hagyják a lengyel kormány Európai Bizottsággal folytatott csatározásai, nem érdekli őket, hogy Brüsszel az EU szégyenpadjára ültette Varsót az antidemokratikus igazságügyi „reform” miatt, s megindította az országgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást. A PiS azzal indokolta ezeket az intézkedéseket, hogy hatékonyabbá teszi az ítélkezés folyamatát és megszabadul a kommunista múlt utolsó csökevényeitől. A PiS meg akarja szüntetni a bírók, ügyészek mentességét. A PO listavezetője, Malgorzata Kidawa-Blonska azt közölte, az eredmény azt jelzi, sok honfitársa nem akarta Lengyelország kettészakadását. „Minden olyan erővel együttműködünk, amely demokratikus Lengyelországot kíván felépíteni, s amely a hatalmat az ország minden polgárával meg akarja osztani, ahelyett, hogy az emberek kizárásával egyedül kormányozzék”. A baloldal számára komoly sikert jelent, hogy négy évnyi szünet után visszajutott a törvényhozásba. Ez annak volt köszönhető, hogy a baloldali tömörülések, a szociáldemokraták, a baloldali liberális Tavasz nevű párt, amelyet a homoszexuális aktivista, Robert Biedron irányít, valamint az Együtt nevű mozgalom képes volt összefogni egymással. A 2015-ös bukást az idézte elő, hogy minden párt külön indult, de egyikük sem szerezte meg a bejutáshoz szükséges öt százalékot. Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a PiS jelentősen javított 2015-höz képest, akkor a szavazatok 38 százalékát szerezte meg. A Polgári Koalíció viszont hat százalékkal esett vissza. Az egyetemi diákok teljesen másként szavaztak, mint a nagy átlag. Körükben a PiS csak 22 százalékot szerzett, a PO ezzel szemben 24,8-at, Kaczynskiékat e réteg körében még a baloldal is megelőzte 23,4 százalékkal. A csak általános iskolát végzettek között viszont tarolt a PiS, 63,8 százalékkal. Az egyetemi végzettségűeknél ez az arány csak 29,9 százalék. Megállapítható tehát, minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevésbé kedveli a lengyel kormánypártot. Az elemzésekből kiderül: a Jog és Igazságosság inkább az idősebbek pártja. A hatvan év felettiek 55,6 százaléka voksolt a populista politikai erőre, de az 50-59 év közöttieknél is az országos átlag felett, 51 százaléknyian voksoltak rá. Viszont a 30-39 év közöttieknél már csak 36,9, a 18-29 év közöttiek esetében pedig mindössze 26,2 százalékos ez az arány. A legfiatalabb korcsoport 24 százaléka a PO-ra adta a voksát, de feltűnő az is, hogy körükben 20,2 százalékra tett szert a szélsőjobboldali Konföderáció. Ami a területi eloszlást illeti, a PiS délkeleten, a Kárpátaljai vajdaságban valósággal tarolt, itt 62 százalékos eredményt ért el. A Polgári Platform az északnyugati, gdanski központú Pomeránia vajdaságban kapta a legtöbb voksot, 38 százalékot. A baloldal a nyugati Lubusz körzetben érte el legjobb, 17 százalékos eredményét. A kutatásokból az is kiderül, hogy a nők körében népszerűbb volt a PO és a baloldali SLD, ezzel szemben sok férfi voksolt a Konföderációra.

Lengyelország legerősebb embere

Nem kérdés, hogy nem Mateusz Morawiecki miniszterelnök, hanem Jaroslaw Kaczínski, a PiS elnöke az ország leghatalmasabb embere. A pártot 18 évvel ezelőtt alapította testvérével, a 2010-es szmolenszki repülőgépkatasztrófában elhunyt akkori államfővel, Lech Kaczynskivel. Bár Jaroslaw Kaczynskinek sosem volt fontos állami megbízatása, egy személyben ő dönt a legfontosabb kérdésekben. Hogy ez mennyire így van, jelezte: 2017-ben leváltotta az akkori kormányfőt, Beata Szydlót és a gazdasági kérdésekben jártasabb Morawieckit ültette a helyére. Azóta valamivel mérsékeltebbé vált a Jog és Igazságosság hangneme. A Spiegel értékelése szerint az agresszív PiS-ből egy választhatóbb párt vált.