Benzinből és gázolajból is többet tankoltunk

Publikálás dátuma
2019.10.16. 07:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az első háromnegyed év során a márkás hazai kutakon a tavalyinál 5,6 százalékkal több, közel hárommilliárd liter üzemanyag fogyott.
Megállíthatatlannak tűnik az üzemanyagok – azon belül a dízel – fogyasztásának minden korábbi csúcsot megdöntő emelkedése – derül ki a legnagyobb hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tegnap közzétett adatsorából. Az első háromnegyed év során a márkás hazai kutakon a tavalyinál 5,6 százalékkal több, közel hárommilliárd liter üzemanyag fogyott. Ez számításunk szerint újabb rekord, amiként az az elmúlt négy év első kilenc havában is sorra megdőlt. Bár az emelkedés üteme 2018 első háromnegyedénél visszafogottabb, az nem alacsonyabb a válság vége, azaz 2013 óta mért értékek átlagánál. Ezen belül idén benzinből 3,7, gázolajból pedig 6,1 százalékkal fogyott több az előző év első kilenc havához képest. A kétmilliárd litert közelítő első háromnegyed éves gázolajforgalom az elmúlt öt évhez hasonlóan idén is rekord. A benzin egymilliárdon felüli mennyisége ugyanakkor még mindig nem éri el az előző évtized közepi értékeket. Prémiumbenzinből 20 százalékkal több, 83 millió liter fogyott. Az utóbbi évek során alig bővülő prémiumgázolaj iránti kereslet ezúttal szintén közel tizedével ugrott. A fejlemények visszaigazolják azokat a szakértői elemzéseket, miszerint az üzemanyagok iránti kereslet jóval kevésbé a tarifák, sokkal inkább az autósok és a fuvarozók anyagi-gazdasági helyzetének függvénye.
Szerző

A magyar gazdaság lassulását várja az IMF

Publikálás dátuma
2019.10.15. 17:29

Fotó: Shutterstock
Tanácsokat is adnak a magyar kormánynak
Az egész világgazdaság növekedése lassul jövőre az Nemzetközi Valutaalap (IMF) most kiadott gazdasági előrejelzése szerint, s ez alól magyar gazdaság sem lesz kivétel: jövőre 3,3, 2024-re pedig már csak 2,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A szervezet országértékelése szerint a hazai gazdaság elmúlt években mutatott növekedési eredménye miatt is elkerülhetetlen a lassulás. Javítana a helyzeten, ha a kormány és az MNB versenyképességi programjait végrehajtanák - tették hozzá. Az IMF szerint a versenyképesség fenntartása érdekében szükség lenne a kkv-kat sújtó bürokrácia csökkentésre, a nők munkaerőpiaci részvételének támogatásra, az oktatás a szakképzés reformjára, a közmunka csökkentésre. Az IMF ajánlásai között szerepel az államháztartási hiány csökkentése, mert ennek leszorítás nélkül gazdasági visszaesés idején a költségvetés nem tud majd pótlólagos keresletet gerjeszteni. Az IMF szerint a GDP egy százalékára, mintegy 330 milliárd forintra kellene mérsékelni a deficitet, idén kormány ennek közel dupláját 1,8 százalékos hiányt tervez. A javaslatok között szerepel a közigazgatási (bér)kiadások csökkentése, valamint a közlekedési- és rezsitámogatások mérséklése is, míg bevételi oldalon a nagyszámú adókedvezmények csökkentését ajánlja a Valutaalap a magyar kormánynak. A magyar, különösen a budapesti ingatlanárak emelkedése az IMF elemzőinek figyelmét is felkeltette, a stáb szerint az áremelkedést fékezné, ha felülvizsgálnák házvásárlásokra adott különféle adókedvezményeket, elhárítanák az építőipar növekedésének akadályait, illetve tudatosabb várostervezéssel növelnék a lakáskínálatot. A Valutalap szerint a magyar gazdaság az idén még 4,6 százalékkal nő, ám 2020-ra már csak 3,3 százalékos növekedést jósolnak, ami meghaladja az európai feltörekvő piacokra adott átlagos 2,5 százalékos fejlődési ütemét, ám 2024-re viszont már csak 2,2 százalékos növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak. Az árak emelkedése viszont nem lassul, mind idén, mind jövőre is 3,4-3,4 százalékos inflációt várnak – sőt 2024-re is három százalékot írnak. A munkanélküliség érdemben már nem tud csökkenni a magyar gazdaságban , hisz nincs hova, az ez évre jósolt 3,5 százalékos és a jövő évi 3,4 százalékos munkanélküliségi index egy piacgazdaságban a teljes foglalkoztatottságot takarja.
Szerző

A számok az atom ellen szólnak

Publikálás dátuma
2019.10.15. 09:30

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Biztosan nem nukleáris energia fogja megmenteni a bolygót a globális éghajlatváltozástól – derült ki egy bécsi szakmai konferencián.
Lesz-e nukleáris reneszánsz, megoldhatja-e az atomenergia a felmelegedést, megéri-e atomerőművet építeni – egyebek mellett ezeket a témákat vizsgálták a Global 2000, a legnagyobb ausztriai zöldszervezet bécsi klímaválság-konferenciáján, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanácskozásával azonos helyen és időpontban szerveztek. Sarlós Gábor egyetemi tanár, klímakommunikációs szakértő, a tanácskozás résztvevője szerint jobbára a magyar kormány atompárti álláspontját cáfoló válaszok születtek. – Először is, azzal a tévképzettel kell leszámolni, hogy az atomenergia révén szén-dioxid-kibocsátás-mentesen lehet villamos áramot előállítani. A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) nevű szervezet 4-110 gramm, a stanfordi egyetem professzora, Mark Jacobson 9-70 gramm, Benjamin Sovacool, a szakma egyik legnevesebb folyóiratának, az Energy Research and Social Science-nak a főszerkesztője pedig 1,4-288 gramm közé teszi kilowattóránként az atomenergia CO2 kibocsátását, mégpedig attól függően, hogy szűken csak a villamosenergia előállítást, vagy pedig az atomerőművek egész életciklusát tekintjük. Az urán bányászatának, tisztításának, szállításának, az atomerőmű építésének és működtetésének, majd pedig különösen a szennyezett hulladék több ezer évre szóló tárolásának ugyanis jelentős mértékű a CO2 kibocsátása. Az atomenergia a klímasemlegesség szempontjából nem versenyképes a nap- vagy a szélerőművek teljes életciklusra vetített CO2 kibocsátásával – foglalta össze a tudományos álláspontokat a szakértő. Mint lapunknak kifejtette, problémák mutatkoznak az idő- és költségtervezéssel is. A finnországi Olkiluotoban az eredetileg 2,5 milliárd eurós elfogadott költségvetés most 11,4 milliárdnál tart, a franciaországi Flamanville-ben az eredeti 3 milliárdos büdzsével szemben most 11 milliárdot mutat a számla, az angliai Hinkley Point C erőmű eredetileg 4 milliárdos költségvetését 22 milliárdosra becsülik. Európában a fenti 3 országon kívül Belaruszban, Oroszországban és Szlovákiában zajlik most is atomerőmű építés, utóbbiban közel 35 éve történt az első kapavágás. A tervezőasztalon ennél több európai országban szerepelnek atomerőművi elképzelések, de számos esetben, így Magyarország kapcsán is elhangzik, hogy „a tervezés és az előkészítés a tényleges megvalósítás valós szándéka nélkül zajlik”. Sarlós szerint a hivatalos klíma-diskurzusban az atomenergia rendre a megoldások között jelenik meg, ennek azonban a tények ellentmondanak. Az INRAG, az energiával kapcsolatos kockázatok értékelését nyomon követő nemzetközi szakértői csoport az atomerőművek drámai mértékű fizikai elöregedéséről számolt be. A franciaországi reaktorok átlagos életkora 34,4 év, a nagy-britanniaiaké 35,5, a belga atomerőműveké pedig 39,3 év. További probléma, hogy a változó időjárási körülmények közötti gyakoribbá váló kényszerleállások gyengítik az áramellátás biztonságát, a szélsőséges aszályok és árvizek pedig egyre rendszeresebben veszélyeztetik a hűtővízellátást. – A World Nuclear Energy Status Report 2019 adatai arra utalnak, hogy az atomenergia a piacon is vesztésre áll a megújulókkal szemben – hangsúlyozta a szakértő. Új atomerőművek 2018-ban 9 GW kapacitást adtak hozzá a meglévő kapacitáshoz, megújulókból viszont ugyanabban az évben közel 20-szor annyi, 165 GW született. A szél- és napenergiakapacitás közel 2,5-szer annyi ma a világban, mint az atomerőművi. 1 év alatt az atomenergia kapacitás 2,4 százalékkal, a fotovoltaikus 13 százalékkal, a szélerőművi pedig 29 százalékkal növekedett. A világ 31, atomenergiát használó országából 10-ben a villamosenergia termeléshez használt megújulók aránya meghaladja az atomenergiáét. Az Európai Unióban 2018-ra a beépített napenergia termelés kapacitás elérte a nukleáris energiáét, a szélerőművi pedig már 50 százalékkal meg is haladta. Az elmúlt években az atomerőmű építési költségek a finanszírozás, a biztonsági követelmények és az elhúzódó megvalósítások miatt 23 százalékkal nőttek, ugyanebben az időben a szélerőművi költségek 69 százalékkal, a napenergia termelés költségei pedig 88 százalékkal csökkentek.  

Az atomenergia-projektek elvonják a figyelmet

A világ vezető energiakutatói között jegyzett Amory Lovins a konferencián ugyancsak a költség és a megvalósítás sebessége alapján tette le a voksát a megújulók mellett – idézte fel Sarlós Gábor. Az amerikai szakember megítélése szerint csakis a megújulók további térnyerése és az atomenergia fejlesztések leállítása, sőt akár a meglévő létesítmények bezárása jelent valós választ a klímaválságra. Az atomenergia-projektek ugyanis jelentős pénzt, forrásokat és figyelmet vonnak el a megoldást jelentő megújulóktól, miközben piaci körülmények között versenyképtelenek a zöldenergia-beruházásokkal szemben.