Megdupláznák a rövidtávú repülőutakra kivetett adót Németországban

Publikálás dátuma
2019.10.16. 12:55

Fotó: Monika Skolimowska / AFP
A vonatjegyeket pedig tíz százalékkal olcsóbbá tennék.
A német kormány 7,5-ről 13,03 euróra emelné a rövidtávú, Németországon belüli és európai utakra kivetett adó mértékét – írja a Reuters, a hírt a 444.hu vette észre. Németország 2050-re teljesen szénsemlegessé szeretne válni, de az adó megduplázása radikálisabb lépés lenne, mint amire eddig számítottak. A közepes távolságú utakra kivetett adó 23,43-ról 33,01 euróra, a hosszútávú utaké pedig 42,18-ról 59,43 euróra növekedne. A kormány 740 millió euró extra adóbevételre számít, ha jövő áprilisban életbe lépnek az új szabályok, ebből a vonatjegyekre kivetett adó 19-ről 7 szézalékra történő csökkentését finanszíroznák, ami nagyjából tíz százalékkal tenné olcsóbbá a jegyeket. A rövid távú utak adóját azért növelnék nagyobb arányban, mert ezek extrém mértékben növelik a széndioxid-kibocsátást.
Szerző

Az OTP Lakástakarék felfüggeszti az értékesítéseket

Publikálás dátuma
2019.10.16. 11:56

Fotó: Népszava
November elsejével felfüggeszti termékeinek értékesítését az OTP Lakástakarék Zrt. Ezzel a piacon már csak két aktív szereplő marad, miután korábban az Aegon biztosító zárta be hasonló profilú leányvállalatát.
A kormány tavaly szüntette meg lakáskasszákba áramló megtakarítások állami támogatását, akkor arra hivatkozva „ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak”. A törvényjavaslatot nem is a kormány, hanem Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be tavaly október 15-én, amit másnap meg is szavazott a parlament, így az két nap alatt emelkedett törvényerőre. Magyarországon akkor négy lakástakarék működött, abból az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. pénztára már korábban kiszállt a piaci versenyből, most pedig – napra pontosan a törvény benyújtásnak egy éves évfordulóján – a Bónusz nevű megtakarítási termékeinek felfüggesztéséről döntött az OTP – olvasható a bank közleményében. A takarékpénztárak állami támogatása – a befizetett összeg 30 százaléka de maximum évi 72 ezer forint volt szerződésenként, ami nemzetközi összehasonlításban magas volt, ám a megszüntetés teljesen váratlanul érte a piacot. A lakástakarékok előnye az volt, hogy a kis jövedelemmel rendelkező családok is megkezdhették a felhalmozást – bár a mai lakásárak mellett valóban nem lehet kigazdálkodni bennük egy kis lakás árát sem.  Az OTP október 15-én jelentette be, hogy november elsejétől felfüggeszti a termékeinek a forgalmazását, ugyanakkor a már meglévő szerződések tovább élnek, és a meglévő mintegy 600 ezer ügyfélnek nincs teendője. Az OTP döntésével a lakástakarék-piac kétszeplőssé válik, marad a Fundamenta illetve a Erste Lakástakarék Zrt. marad. Az Erste veszi át a kivonuló negyedik szereplő, az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. szerződéseit, az átadási folyamat az MNB engedélye alapján október 25-én kezdődik.
Szerző

Kölcsönt hitelből

Publikálás dátuma
2019.10.16. 09:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az ingatlanárak elszabadulása és a babaváró kölcsön egyedi szabályozása miatt adósságot adósságra halmoz a lakosság.
Tavaly év végéhez képest 4,9 százalékkal bővült a lakáshitel-állomány, amely az idén június 30-án már 3488 milliárd forintra rúgott. A bővülés teljes egészében a piaci kölcsönöknek köszönhető, az állami támogatású hitelek aránya – a kormány által  büszkén hirdetett csok-hitelekkel együtt is -  20 százalékról 16 százalékra zuhant vissza. Az arány a kétezres évek közepétől egyébként folyamatosan csökken, 2006-2007 között még az állomány majdnem felét tették ki a támogatott kölcsönök. Mindez a KSH idei első féléves lakáshitelezési adatokat elemző kiadványából derül ki, amelyből az is látszik: hiába az összegszerű bővülés, egy szűkülő réteg vesz föl egyre nagyobb összegű kölcsönöket egyre hosszabb időre. A pénzintézetek az idei első félévben ugyanis 5,3 százalékkal kevesebb – összesen 50 ezer - lakáshitelt engedélyeztek. A jóváhagyott átlagos összeg ugyanakkor június végére elérte a 9,1 millió forintot, ami 1,5 millió forinttal több, mint a tavalyi első félévben. Eközben 58 ezer lakáshitelt folyósítottak, amelyek összege 9,2 százalékkal emelkedett egy év alatt (egy hitel engedélyezése és folyósítása között eltelik némi idő, ezért jelez az adatsor eltérő számokat). Ezen belül a használt lakás vásárlásához fölvett kölcsönök összege 8,7 millióról 9 millió forintra emelkedett, újlakás-vásárláshoz átlagosan 9,4 millió forintot folyósítottak. A futamidő mindeközben fél évvel, 15,8 évre emelkedett, ami az ezredforduló óta a legmagasabb érték. Mindez azt jelenti, hogy az ingatlanárak drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb összegeket kell fölvenni a lakásvásárláshoz, ezt pedig az adósságfékszabályok miatt – miszerint legföljebb a havi nettó jövedelem felére rúghat a törlesztő - csak úgy lehet megtenni, ha az ügyfelek egyre hosszabb időre adósítják el magukat. A jegybank nemrég fel is hívta a figyelmet, hogy a hitelből történő lakásvásárlás elérhetősége jelentősen romlott az utóbbi időben. Adataik szerint az idei első félévben országosan 18, Budapesten 24,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak tavalyhoz képest. A Duna House (DH) saját hálózatában ennél még magasabb, országosan mintegy 20, Budapesten 18-26, vidéken 27-29 százalékos éves drágulást mért szeptemberben. Vidéken így 300-400 ezer, a fővárosban 500-900 ezer forint között alakult az elmúlt három hónap átlagos négyzetméterára. A jelentős ingatlanáremelkedés mellett első ránézésre meglepőnek tűnhet, hogy a harmadik negyedévben erőteljesen csökkent a hitelfedezeti mutató, azaz a hiteligénylők nagyobb önerővel rendelkeztek, mint a korábbi negyedévekben. A hatályos szabályok szerint értékének 80 százalékáig lehet hitellel terhelni a fedezetül szolgáló ingatlant. Az arány a DH adatai szerint a harmadik negyedévben országosan 43 százalék volt, holott az első negyedévben még 52 százalékra rúgott. Nem is olyan meglepő azonban az adatsor, ha figyelembe vesszük, hogy a babaváró hitel éppen a harmadik negyedévben, július 1-jén indult. Azóta pedig – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti közlése szerint - közel 285 milliárd forintnyi kamattámogatott kölcsönt folyósítottak mintegy 30 ezer ügyfélnek a bankok. A döntő többség – 87 százalék – 10 millió forintnyi hitelt kapott. A jegybank adatai szerint a babaváró kölcsönt igénylők jelentős része lakáscélra fordítja a kapott összeget, 5-10 százalékuk pedig további lakáshitelt is fel szeretne még venni a babaváró mellé. A statisztikában kimutatott nagyobb önerő tehát feltételezhetően a babaváró kölcsönből áll rendelkezésre a lakásvásárlóknál – mutat rá a Duna House elemzése. Mindez azt jelenti, hogy az emelkedő lakásárak miatt a lakosság hitelt hitelre halmoz. A babaváró kölcsönt ugyanis hiába nevezi a kormány következetesen támogatásnak, az mindaddig, amíg meg nem születik az elvárt 3 gyermek, egy visszafizetendő tételként jelenik meg a családi kasszában.   

Babaváróból önerő

A kezdetektől látszott, hogy – mivel szabadfelhasználású hitelről van szó - sokan szeretnék önerőként igénybe venni majd a babaváró kölcsönt, és így - megkerülve a 20 százalékos önerőre vonatkozó jogszabályi előírásokat - lényegében teljes egészében hitelből finanszírozni a lakásvásárlást. Június végi közleményében a jegybank még a prudens hitelezői magatartással ellentétesnek ítélte a fogyasztási hitelek és folyószámlahitelek önerőként történő figyelembevételét. Ennek ellenére az adósságfék szabályokat meghatározó rendeletében engedélyezte, hogy a babaváró kölcsönt legfeljebb 75 százalékban önerőként beszámítsák a jelzáloghiteleknél.  Korábban egyébként éppen a jegybank hívta fel a figyelmet a hitelhalmozókra. Tavalyi elemzésükben azt írták: emelkedő tendenciát mutat azon kombinált hitelfelvételek aránya, amikor a lakáshitel felvételét követő egy éven belül fogyasztási hitelt is felvesznek az ügyfelek. Ennek hátterében a lakásárak emelkedése áll, ami miatt a berendezésre vagy felújításra a háztartásoknak már nem telik saját erőből, csak hitelből. Ezek az ügyfelek jellemzően már a lakáshitelnél is erőteljesebben kifeszítették a kereteket: esetükben magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány volt jellemző, mint azoknál, akik csak lakáshitelt igényeltek.    

Szerző