A design az egyik legizgalmasabb művészeti ág: állandó hétköznapi jelenlétével, különféle kísérleteivel és folytonos megújulásával úgy mindennapjaink része, hogy gyakran észre sem vesszük. A Design Hét Budapest azonban évről évre ráirányítja figyelmünket e sokszorosan rétegzett, és más művészi kifejezési formákba ágyazott műfaj bravúrjaira. A programkínálatból mindenki megtalálhatja a kedvére valót az egy hét elteltével is: a mai modern finn design legérdekesebb darabjait bemutató Wild at Heart című kiállításra például még október végéig ellátogathatunk, és decemberig vár a Határtalan Design kiállítás díjazottjait felvonultató tárlat is az idén huszonöt éves Eventuell Galériában. A számos lehetőség közül mindenképp érdemes útba ejteni a napokban a Hagyományok Házát is, Egy betűtípus is képes magában hordozni azokat a jegyeket, amik meghatározzák egy márka brandjét ahol a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj alkotásait vehetjük szemügyre. Az idei évben is egyedülálló és bravúros ötletek várnak minket: geometrikus tapéták, porcelán étkészlet, intelligens tápszerkészítő, valamint átlátszó bakelitlemezből készült szemüvegkeret is szerepel az alkotások sorában.
Olykor nem várt módokon bukkanhatunk a designra, ezt bizonyítja a Magyar Formatervezési Díj egyik különdíjasa is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának különdíját a Kariyon betűtípus nyerte el. – Egy betűtípus is képes magában hordozni azokat a jegyeket, amik meghatározzák egy márka brandjét. Ez is így született, mivel leginkább magamnak készítettem, mert egy új egységes arculatot és brandet akartam kialakítani a nevem mögé – mondta el lapunk megkeresésére Prell Norbert a betűcsalád tervezője. Az alkotó hangsúlyozta, a betűtípus modern, tágas és könnyen olvasható, ami modernitása mellett a feszített vonalvezetésével emlékeztet a hagyományos kalligráfiára. – Régebben a betűtervezés egy kiváltságos és merész vállalkozás volt még a grafikán belül is. Egyrészt mert nagyon időigényes folyamat, másrészt mert nagy a konkurencia. Hónapokat tölt a tervező az asztalnál, ám kérdéses, hogy megveszik-e, vagy megtérül-e a befektetett idő. Ezért ahelyett, hogy minden arculati projektnél új betű tervezésébe fognának, sokan inkább a meglévő, már ismert betűket választják. Ebben én sem vagyok kivétel – részletezte Prell Norbert. Ugyanakkor hozzátette, sokak szerint a betűtervezés olyan akár egy betegség, ha valakit „megfertőz”, nem lehet abbahagyni. S meggyőződése, hogy betűtípust csak szívvel, türelemmel és elhivatottsággal lehet készíteni. Kiemelte, egyre többen kezdenek ismerkedni a szakmával, és több, akár szokatlan betű is köztudatba kerülhet. – Ez kihat a kereskedelmi grafika területeire is (arculat, csomagolás, plakát), s ezzel az egész tervezőgrafikára. Az üzleti szférán belül is egyre többen terveztetnek saját betűtípust – fűzte hozzá. Elmondta, úgy érzi, az internetnek, és a modern médiumoknak köszönhetően, az elmúlt tíz évben a szakma Magyarországon is nyitottabbá vált a tipográfia, és a betűtervezés terén.
Szintén a betűtervezés adottságait is kihasználva, összetett koncepcióval nyerte el a Magyar Formatervezési Díj vizuális kommunikáció kategóriájának díját a 2017-es Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonja Csend legbelül címmel. A kimondottan a projekt idejére összeálló csapat – Salát Zalán Péter, Sztranyák Gergely, Sztranyák Zsófia és Zilahi Péter – a műfaji határokat könnyedén átlépve, összművészeti alkotással pályázott a hazai elismerésre. A szavak közti üres, mégis jelentéssel bíró, nyelveken és kultúrákon átívelő teret fókuszába helyező munka izgalmas élményt kínált a nemzetközi esemény látogatóinak. A többszörösen is díjnyertes koncepció – az idei évben a Német Formatervezési Díjon (German Design Award) is a győztesek közé választották Fair and exhibition kategóriában – egy labirintusba vezette a betérőt, ahol a könyvvásár zajától eltávolodva 2016 magyar irodalmának legjelentősebb darabjaiból olvashatott a falakon. A pavilon finom utalásokkal kalauzolta a látogatókat: a falakon látható feliratok például az egykori grafikus és betűtervező, Albert Kapr professzor Leipziger Antiqua betűtípusának redizájnolt betűjével készültek, amelyet egy kortárs betűtervező, Tim Ahrens Just Another Foundry cége tervezett, a neve: Jaf Lapture. – Ez nem csak tisztelgés a lipcsei tervező előtt, ám az olvasást is könnyebbé teszi. Bár ezzel többnyire nem szembesülünk, komoly jelentősége van a betűválasztásnak egy adott könyv szempontjából – számolt be róla lapunknak az alkotó csapat egyik tagja, Sztranyák Zsófia grafikusművész.
S noha elsőre felmerülhet bennünk: hogyan kerülhet a design kategóriájába egy pavilon, a tervező elmondta, bár nem klasszikus objektumról van szó, mégis formabontó, hiszen lényegében irodalmi, építészeti és grafikai gondolatok, reflexiók egymásra épülésének halmaza alkotja az installációt. – Úgy szerettük volna reprezentálni az irodalmat, hogy nincsenek kiállítva könyvek, mégis érezni az irodalom esszenciáját. Ez szerintünk igenis a designhoz tartozik – jegyezte meg. Az foglalkoztatta őket, miként lehet befogadni az irodalmi alkotásokat az olvasási körülményektől függetlenül. S hamar egyértelművé vált, minden esetben a csatornának van jelentősége: egy üres légtér, ahol egyik gondolat eljuthat a másikig. Itt lép be a csend is – részletezte a művész. – Az írásbeliségnek is van egy ilyen vetülete: az a pont, ahol nincs fekete nyomat, a szóköz. Ezt az elképzelést helyeztük el a vásári zűrzavarban, s az volt a célunk, hogy a látogatók a labirintus végére érve egy zárványt, egy belső burkot érjenek el, meglelve a saját csendjüket. Épp úgy, ahogy az irodalmi alkotások is hatnak ránk – jegyezte meg, majd hozzáfűzte: én az emberek érdeklődésében és nyitottságában hiszek. Fontos, hogy a befogadónak is legyen feladata, ne csak kész, előre „megrágott” tényt, gondolatot, vizualitást kapjon, ebben hiszek és ennek van jövője.
Infó:
Magyar Formatervezési Díj kiállítás, ingyenesen látogatható október 19-ig a Hagyományok Háza Maácz László kiállítótermében.
