Fotó: JUAN BARRETO / AFP

Kegyetlenség vagy tradíció a kolumbiai rodeo?

Az 1997-es indulása óta turistalátványosság lett a kolumbiai Villavicencióban rendezett rodeóbajnokság, amit világbajnokságnak hívni nagyképűség, de kétségtelenül látványos és átitatja az ország marhatenyésztőinek évszázados hagyománya.

Szerző

Megosztás
A kolumbiai marhapásztorok coleónak hívják magukat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Évszázadok óta rendeznek versenyeket, ahol eldöntik, hogy ki a legügyesebb terelő és leggyorsabb lovas
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A Cowboy Világbajnokságot 1997-óta rendezik
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Mára sokakat vonz a 20 ezer dollár összdíjazású versenysorozat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A lovasok párosával mérkőznek, egyenes kieséses rendszerben
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A futam lényege, hogy két lovas közrefogja a vágtató marhát, majd az ügyesebb a farkánál fogva megkísérli felborítani a száguldó állatot, aztán a forduló után minél hamarabb visszaérni a kiindulópontra
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Villavicencio város Kolumbia középső részén fekszik, az Orinoco-medence kiterjedt síkságának kapujában
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A térség évszázadok óta a marhatenyésztés központja
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Az állatvédők tiltakoznak a kolumbiai rodeó ellen
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A marhatenyésztők a hagyományőrzéssel védekeznek és azzal, hogy itt nincs csipke és kard, mint Spanyolországban és itt nem hal meg az állat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP

Fegyveres konfliktus és erdőirtás miatt pusztulhat ki a legnagyobb főemlős

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részében található Kahuzi-Biéga Nemzeti Park a természetes élőhelye a legnagyobb termetű emberszabásúnak. A keleti síkvidéki gorillákat már kihalófélben lévő fajként tartják számon, mert a kongói polgárháború, bányatevékenység és erdőirtás miatt néhány százra csökkent a populáció.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.10.15. 16:57
1994 óta Kongót etnikai összeütközések és polgárháború sújtják
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
1998-ban katonai segítséggel fegyveres műveletekkel próbálják megfékezni a nemzeti partk területén az illegális tevékenységeket
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
Tüzek jelzik az engedély nélküli fakitermeléseket, ami miatt folyamatosan csökken a gorillák élőhelye
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A különböző milíciák a gorillapopulációra vigyázó vadőröket sem kímélik
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A keleti síkvidéki gorilla a legnagyobb élő főemlős. A vadon élő felnőtt hím gorilla súlya meghaladhatja a 225 kg-ot, magassága a 183 cm-t
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A szakemberek úgy vélik, a fegyveres csoportokat érdekeltté kell tenni abban, hogy őrizzék meg a térség vadvilágát
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
Egy vadőr hívja a rejtőzködő gorillákat
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
Egy szolgálat közben agyonlőtt vadőr sírja
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A főemlős legnagyobb élőhelyén, a Kahuzi-Biéga Nemzeti Parkban 87 százalékkal zsugorodott a populáció
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
De-Dieu Bya'Ombe Balongelwa, a nemzeti park vezetője szerint '94-ben még közel 17 ezer volt a számuk
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
Békés állat, 5-30 fős csoportokban él
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A parkot 1997-ben felvették a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára, de a természetkárosítás és vadorzás nem szűnt meg
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
A keleti síkvidéki gorilla elsősorban növényevő, táplálékának nagy részét levelek teszik ki. Megfigyelték, hogy egy növényről csak néhány levelet fogyaszt el, lehetővé téve ezzel a növény továbbélését
Fotó: ALEXIS HUGUET / AFP
Fotó: Atsushi Taketazu / AFP

Történelmi pusztítást hagyott maga után Japánban a Hagibisz tájfun

Legalább harmincöt halálos áldozata van a Hagibis tájfunnak Japánban, a hatóságok mintegy húsz ember eltűntként tartanak nyilván.

Szerző

Megosztás
Még mindig kutatnak az eltűntek után, egy nappal az után, hogy a Hagibis végigsöpört Tokión
Fotó: STR / AFP
A tájfun szombaton érte el Japán partjait, háztartások százezreit hagyva áram nélkül
Fotó: Kota Kawasaki / AFP
A hatóságok az önvédelmi haderő 27 ezer tagját küldte a vihar sújtotta térségekbe
Fotó: Tetsu Joko / AFP
Tizenöt prefektúrából összesen 56 földcsuszamlásról érkezett hír, 21 gátszakadás történt
Fotó: Tetsu Joko / AFP
Több mint hatmillió embernek tanácsolták, hogy hagyja el otthonát Japán legnagyobb szigetén, Honsún
Fotó: Kazuki Wakasugi / AFP
Összességében több mint 110 ezer rendőr, tűzoltó, a parti őrség és az önvédelmi haderő tagja vesz részt a mentésben és a károk felszámolásában
Fotó: Atsushi Taketazu / AFP
A földművelésügyi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy akár öt méter magas árvíz is kialakulhat a térségben
Fotó: Naoki Maeda / AFP
Az NHK japán állami tévécsatorna tudósítása szerint országszerte több mint 4,4 millió embert kellett evakuálni otthonaikból, köztük 910 ezret Kavaszaki városából
Fotó: Koichi Nalamura / AFP
A gátszakadás miatt a naganói pályaudvaron veszteglő tíz szupergyors vonat, megszámlálhatatlanul sok létesítmény és lakóház került iszapos víz alá
Fotó: Atsushi Taketazu / AFP
A vihar heves esővel, erős széllel és áradásokkal érkezett
Fotó: JIJI PRESS / AFP
Tisztelgéssel kezdte a meccset a japán válogatott Írország ellen a rugby világkupán
Fotó: WILLIAM WEST / AFP
A Tokiótól nyugatra található Hakone városában több mint ezer milliméter csapadék hullott, míg Izuban több mint 700 milliméter
Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
A Hagibisz – amelynek neve sebességet jelent – helyi idő szerint vasárnap hajnalban északkeleti irányba haladt
Fotó: Naoki Maeda / AFP
Evakuált családok Naganóban
Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
A Hagibisz középpontja a Fukusima prefektúrában található Ivaki környékén helyezkedett el szombat éjjel
Fotó: WILLIAM WEST / AFP
A japán meteorológiai intézet a Hagibiszt az 1958-as Ida tájfunhoz hasonlította, amelynek pusztításában 1200 ember halt meg
Fotó: JIJI PRESS / AFP
A Hagibis vasárnap hagyta el a japán szigeteket, trópusi viharrá gyengülve folytatta útját az óceán felett Japán északkeleti partjainál
Fotó: Atsushi Taketazu / AFP