Az EU-csúcson folytatódik a brüsszeli alkudozás

Publikálás dátuma
2019.10.17. 07:50
Az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalója maratoni tanácskozásra érkezik, miközben közeleg az EU-csúcs, ahol már dönteni kellene
Fotó: Olivier Hoslet / MTI
Brexit, bővítés, büdzsé – az Európai Unió vezetői keresve sem találhattak volna olyan témákat, amelyekről hosszabban tudnának vitatkozni, mint a csütörtök-pénteki csúcstalálkozójuk napirendjén szereplő három kérdéskörről.
Egyelőre nincs szó arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek hagyományos őszi találkozóját meghosszabbítanák, de biztosnak tűnik, hogy nem fognak a tervezettnél korábban felkelni a tárgyalóasztaltól. Az eszmecsere terítékén szereplő legnehezebb falat a Brexit lesz, amelyről az utolsó előtti pillanatokban is egyeztettek az érdekeltek: az Európai Bizottság, az Egyesült Királyság és a többi tagállam képviselői. A szigetország és a huszonhetek még a csúcs előtt meg akartak egyezni, hogy a vezetők csütörtökön rábólinthassanak a módosított kilépési megállapodásra. Egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata azonban értésre adta, hogy az állam- és kormányfők csak akkor fognak határozott igent mondani a kialkudott egyezségre, ha Boris Johnson brit kormányfő garantálja, hogy a londoni parlament is áldását adja rá. Emlékezetes, hogy a törvényhozás háromszor utasította el a Theresa May ex-miniszterelnök által beterjesztett megállapodást. Ha ezúttal kedvezően döntene az alsóház, akkor is szükség lehet a Brexit október 31-ikén esedékes időpontjának meghosszabbítására, hiszen a módosított szöveget le kell fordítani az EU hivatalos nyelveire és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kompromisszum híján azonban a brit kormány kénytelen lesz hosszabb halasztást kérni európai partnereitől a kilépésre. Várhatóan ismét halasztást szenved az EU bővítési folyamata, miután a tagállamok nem fognak zöld utat adni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával és Észak-Macedóniával. A két nyugat-balkáni országról szóló döntést eddig kétszer napolták el. Az Európa-ügyi miniszterek hét eleji luxembourgi tanácskozásán már kiderült, hogy a konszenzus elérésének fő kerékkötője Franciaország, amely mindig is tartózkodóan viszonyult az unió kibővítéséhez, és amely most a folyamat megreformálásának szükségességére hivatkozva akadályozza a két tagjelölt előrehaladását. A franciák mellett a hollandok és a dánok ellenzik a csatlakozási tárgyalások elindítását Tiranával, míg Szkopjével szemben kevésbé erős az ellenállás. EU-diplomaták valószínűsítik, hogy a csúcson sem fognak közeledni egymáshoz a nézetek. Egy elutasító álláspontot képviselő tagállami forrás szerint hamis az a beállítás, hogy a pozitív döntés állandó halasztgatása aláássa a közösség hitelességét. “A saját választópolgáraink előtt kockáztatjuk a hitelességünket, ha olyan országoknak adunk szabad utat, amelyek értékelésünk szerint még nem készültek fel a tárgyalások megkezdésére” – fejtegette. Egy másik uniós diplomata viszont „rendkívül elkeserítőnek” és „stratégiai hibának” nevezte az újabb halasztást, amelyet a Balkánt fenyegető migrációs veszély miatt is jó lett volna elkerülni. A csúcs résztvevői a 2020 utáni hétéves keretköltségvetésről is csak vitatkozni fognak, döntéseket nem hoznak. Ez lesz az első alkalom a büdzsé tervezetének tavaly májusi beterjesztése óta, hogy a vezetők a számokról is véleményt cserélnek. Az EU soros finn elnöksége által javasolt keretösszegek azonban még tárgyalási alapnak se jók, fogalmazott több tagállam képviselője. A nettó befizetők sokallják, a kedvezményezettek – köztük Magyarország – keveslik a kompromisszumos javaslatot, amely az összeurópai GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,03-1,08 százalékában határozná meg a büdzsé főösszegét. Többségi vélemény szerint a huszonhetek (vagy huszonnyolcak) csak jövőre fognak igazán nekiállni a pénzügyi tervezésnek. Az állam- és kormányfők tárgyalnak majd Törökország észak-szíriai fegyveres beavatkozásáról is. Várhatóan megerősítik a külügyminiszterek hét eleji döntését az Ankarával szembeni fegyverszállítási tilalomról. Diplomáciai források méltatták és példa nélkülinek nevezték, hogy a huszonnyolcak egységesen és határozottan elítéltek egy NATO-szövetségest és EU-tagjelölt országot. Nem zárták ki, hogy Ankara lépéseinek függvényében további szankciókról fognak határozni. 

Szabad szemmel: Orbán még nagyon ráfaraghat a Borkai-botrányra

Publikálás dátuma
2019.10.17. 06:58

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 17.
Financial Times A vezércikk azt hangsúlyozza a PiS sikerével zárult vasárnapi választás után, hogy Lengyelországnak nem szabad még inkább belesodródnia az illiberalizmusba, bár a konzervatív nacionalizmus szilárdan megvetette a lábát Közép-Európában. És ha Magyarországot is idevesszük, azt látni, hogy a jelenség vonzereje a vártnál tovább tart. Az biztos, hogy a Jog és Igazságosság részben követte a magyar példát, amikor kiterjesztette hatalmát. Így egyik első lépéseként kiherélte az alkotmánybíróságot. Fokozatosan megerősítette a bíróságok politikai ellenőrzését, ami kiváltotta az EU aggályát a jogállam miatt. A közmédia szerepét a varsói kormány jóformán a hatalom ünneplésére korlátozta. A párt azonban négy napja szabad és tiszta választáson győzött. Vegyíti a katolikus gyökerű társadalmi konzervativizmust és a nagyvonalú családtámogatást. Ez az a formula, ami nagyon bejön főleg azoknál, akik úgy érzik: a változások vesztesei. De akárcsak Magyarországon, a kormánypárt ez esetben sem csak egyszerűen felkarolja a jobboldali értékeket, hanem oly módon is növeli népszerűségét, hogy félelmet gerjeszt „másokkal” szemben. Korábban a muzulmán bevándorlók voltak terítéken, most az LGBT-jogok. Mindkét ország kiélezte a megosztottságot a városi és falusi lakosság között. A PiS azonban nem annyira EU-ellenes, mint a Fidesz és nem is terheli annyi korrupciós vád. De a magyar párt ezúttal is több mint 50 százalékot szerzett, mindazonáltal az eredmény az ellenzék feltámadásának kezdetét jelzi. Ezzel szemben a lengyeleknél fennáll a veszély, hogy az ország még inkább belesüpped az Orbán-féle illiberális kvázi tekintélyelvűségbe. Nyugati kormányok attól félnek, hogy folytatódik a vitatott jogi reform, megpróbálják pórázra venni a független médiát és manipulálják a választási szabályokat. Ám a Jog és Igazságosság jobban tenné, ha megpróbálná eltüntetni a belső törésvonalakat. Európa szemszögéből tragédia volna, ha demokráciából egyfajta egypártrendszerbe csúszna át a kontinens 6. legnagyobb gazdaságának, a 89-es kommunistaellenes felkelések bölcsőjének országában.
Der Standard Úgy tudni, hogy a Fideszen belül erősödnek a bírálatok, mert Orbán Viktor késlekedve reagált a Borkai-botrányra. Olyannyira, hogy már a lázadás első jeleit lehet megfigyelni a pártban. Idáig nemigen szivárogtak ki értesülések a belső dolgokról, ám most úgy tűnik, hogy ez változik. Ennek megfelelően hírek szerint fideszes képviselők nem érnék be a győri polgármester kizárásával. Sürgetik, hogy a politikus váljon meg tisztségétől, még mielőtt a botrány ráég a pártra. Az egész ügy ugyanis, jachtostul, repülőgépestül, és egyáltalán: a városvezető luxus életmódját is ideértve, elbizonytalanította a kormánypárt híveit, annál inkább feltüzelte viszont az ellentábort. A bírálók a vereségért azonban a pártvezetést is okolják. Úgy vélik, hogy Orbán rossz stratégiát választott, amikor a választás utánra halasztotta a verdiktet Borkai kapcsán. Kifogásolják a félresikeredett miskolci, szegedi és gödöllői kampányt is – idézi a Népszavát az osztrák lap.
Reuters A tudósítás azt idézi elsősorban Karácsony Gergely nemzetközi sajtótájékoztatójából, hogy az új főpolgármester szerint győzelme modellként szolgál annak a Fidesznek a megveréséhez, amely immár 10 éve egyre inkább tekintélyuralmi módon kormányoz. Mint mondta, az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, minden érintett párt úgy látja, hogy ezen az úton csak előre lehet menni, a hívek nem díjaznák, ha szétesne az egység. Ezért az összefogásnak fenn kell maradnia a 2022-es választásokig és alternatívát kell nyújtania. Elismerte, hogy nehéz kötéltánc áll előttük, de a recept adott: közösen, sok munkával, a szavazópolgárok elégedetlenségének becsatornázásával. A jelentés arra is kitér, hogy a Fidesz okult a választásból és már tudja, hogy változtatnia kell irányvonalán. Ennek megfelelően Gulyás Gergely arról beszélt egy konferencián, hogy egészen páratlan módon kétpártrendszer alakult ki Magyarországon. Karácsony szerint ugyanakkor az ellenzéki települések nem lehetnek a politikai harc bástyái, de ha ezek az önkormányzatok új módon dolgoznak és elnyerik az emberek rokonszenvét, akkor az hozzájárulhat a sikerhez három év múlva. A hírügynökség megjegyzi, hogy most vasárnap nem rendült meg Orbán Viktor uralma, ám a politikus összecsap a Nyugattal a jogállam ügyében és autokratákhoz törleszkedik, miközben elfojtja az elégedetlenséget.
FAZ Szinte bizonyos, hogy semmiféle előrelépés nem lesz a mai uniós csúcson a 2027-ig szóló költségvetés ügyében. A visegrádiak kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy a szerkezeti, felzárkózási és egyéb támogatásokat csak akkor kapják meg, ha tiszteletben tartják a jogállami normákat. Ily módon várhatóan nem lesz semmi az illetékesnek biztosnak, Oettingernek abból a tervéből, hogy az év végéig létrejöjjön a megállapodás. Utána viszont a horvátok lesznek a soros elnökök, és magyarok, lengyelek éppen abban bíznak, hogy Zágráb majd érvényt szerez törekvéseinek. Ily módon azonban az ügy alighanem csak a 2. félévben, a német elnökség alatt jut nyugvópontra. Nagy küzdelem várható az ügyben is, hogy a németek mennyi pénzt adjanak be a közösbe a brit kilépés után. Berlini belső számítások szerint a mostani állás alapján az összeg 30 milliárd euróra emelkedne, noha már a tavalyi nettó 13, 5 milliárd is rekordnak számított. Így a Merkel-kormány szeretne többet visszakapni, ahogyan azt annak idején Thatcher is el tudta érni a maga javára, mert különben a többletterhet aligha tudja odahaza elfogadtatni a saját lakosságával. Élesen eltérnek a vélemények annak kapcsán is, hogy a jövőben mekkora legyen a tagállami hozzájárulás mértéke a mostani helyett, amely a GDP 1 %-ának felel meg. A magyarok itt a minél magasabb szint mellett vannak.
Euractiv A visegrádi államok testületileg ki vannak akadva a soros EU-elnök, Finnország által kidolgozott vitaanyagra a hosszú távú költségvetési tervezet kapcsán. A négyeket képviselő diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy Helsinki csupán az idejét vesztegette, amikor kidolgozta a javaslatot, és nem tisztességes módon járt el. A ma induló csúcs első témája éppen a következő hét évre szóló büdzsé lesz. A kétoldalas dokumentum úgy készült, hogy a finn kormány körbekérdezte a többi tagállamot. A finnek ugyan elismerik, hogy nem jött létre egyezség, mármint hogy a támogatásokat a jövőben kössék a jogállami feltételek előírásához, bár korábban Rinne miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a szervezeten belül mindenki kész elfogadni az árukapcsolást. Most azonban egy visegrádi tisztségviselő azt közölte, hogy reményei szerint meg sem vitatják a finn anyagot, merthogy legalább két közép-európai ország számára elfogadhatatlan a jogállami kikötés. A hollandok viszont anélkül nem járulnak hozzá a költségvetési előirányzat elfogadásához. A V4-ek egyébként erősen támogatják a belépési tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával, de elismerik, hogy itt a francia ellenkezés egyelőre áthághatatlan akadályt képez.
Süddeutsche Zeitung A ma kezdődő kétnapos EU-csúcsértekezlet tele van bizonytalansággal, a Brexit, a következő költségvetés, Törökország, valamint a soron lévő bővítés miatt. Ráadásul az állam- és kormányfők kritikus kérdésekkel várják von der Leyent. Így a Bizottság leendő elnökének számot kell adnia, miként halad a megalakulás folyamata, miután az EP nem csupán a magyar és a román, hanem a francia jelöltet is elutasította. Úgy tudni, hogy időközben Macron nem annyira ideges már, mint amikor megtudta, hogy Goulard elbukott a meghallgatáson, de nem csupán ő kíváncsi, hogy a német politikus miként akar időről időre többséget kialakítani Strasbourgban, amikor már a kezdet ennyire nehézkes. Azon kívül több ország is úgy érzi, hogy VDL túl sok engedményt tett az európai képviselőknek, ám most már épp itt az ideje ismét a tagállamok szempontjaira emlékeztetni.
Szerző

A Time magazin szerint Trump a magyar gázháborúk egyik szereplőjétől kapott Bidenékről információkat

Publikálás dátuma
2019.10.16. 22:15

Fotó: DON EMMERT / AFP
Dmitrij Firtasz ukrán vállalkozóról van szó.
Részletes oknyomozó cikket közölt a Time magazin arról, hogy Dmitrij Firtasz, a magyar gázháborúk egyik szereplője, ukrán vállalkozó, az ukrán parlament egykori képviselője hogyan lépett kapcsolatba Donald Trump elnök emberével, hogy dokumentumokat adjon át neki Joe Biden egykori alelnökről és fiáról - kezdődik a Napi.hu szemléje. Dmitrij Firtasz a kilencvenes években, Ukrajna függetlenedése után megegyezett Türkmenisztánnal az onnan jövő gázimportról, hogy ne csak Moszkva jóváhagyásával juthasson földgázhoz. A pénzhiány miatt pedig megállapodtak abban is, hogy a felesleg egy részét az orosznál olcsóbban Magyarországnak adják el. A korabeli szóbeszéd azt feltételezte, hogy a világ egyik legnagyobb maffiózójának, Szemion Mogiljevicsnek az embere, de a 2014-es ukrán válság után a Putyin-barát Janukovics elnök szövetségeseként kellett menekülnie. A Time magazin feltárta, hogy az ukrán gázoligarcha volt az, aki az ügyvédei által begyűjtött, Joe Biden alelnökre és rajta kívül Robert Muellerre, az orosz beavatkozást vizsgáló volt különleges ügyészre nézve is terhelő adatokat tartalmazó dokumentumokat juttatott el Rudy Giulianinak. Utóbbi Trump elnök személyes ügyvédje, aki az amerikai tévékben előszeretettel lobogtatott állítólagos bizonyítékokat Joe Biden ellen - emlékeztet a Napi.hu. A jelek szerint pedig ezen dokumentumok miatt kezdett nyomozni Giuliani után a manhattani ügyészség, mely ma már az amerikai lobbitevékenységek megsértésének gyanújával vizsgálja Trump ügyvédjét. Az korábbi feljegyzésekből is kiderül, hogy Giuliani volt az, aki az amerikai elnököt hajszolta, hogy vizsgálják ki Joe Biden fiának, Hunter Bidennek egy ukrajnai üzletét.
Szerző
Témák
Trump Ukrajna
Frissítve: 2019.10.17. 11:09

Kapcsolódó

Barátok