Még jobban beszűkítik a parlamenti újságírók lehetőségeit

Publikálás dátuma
2019.10.16. 18:11
Képünk illusztráció
Fotó: Soós Lajos / MTI
Az őszi parlamenti ülésszak kezdetétől módosulnak az országgyűlési tudósítás rendjének szabályai.
Erről az Országgyűlés Sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t szerdán. Közleményük szerint a házelnöki rendelkezés megváltoztatását, a korábbiaknál részletesebb és egységesebb szerkezetű szabályozás kidolgozását, valamint az Országház és az Irodaház épületében a média munkatársai által munkavégzésre és tartózkodásra igénybe vehető új helyszínek kijelölését a Steindl Imre-program keretében történő teremhasználat megváltozása, a hivatali helyiségek, adminisztratív irodák áthelyezése indokolta.

A sajtó nem akadályozhatja a munkát

Az Országgyűlés honlapján megjelent módosított rendelet szerint az újságírók a plenáris ülés napján az Országház főemeletének a kupolacsarnoktól délre eső területén csak a sajtóiroda külön engedélyével tartózkodhatnak. A sajtó számára biztosított üléstermi páholyt pedig csak az erre kijelölt útvonalon közelíthetik meg az Országház félemeletén nemrég kialakított sajtóterem felől. A parlamenti sajtóbelépők kiadásának célja, hogy az Országgyűlés munkájáról, az Országházban, valamint a képviselői irodaházban megrendezett eseményekről tudósíthassanak azok tulajdonosai. Az állandó belépők a jövőben csak az Országgyűlés rendes időszakában érvényesek, azon kívül napi belépő kérhető. A sajtótudósítással kapcsolatos új szabályok kimondják azt is, hogy a felvételkészítés nem zavarhatja és nem akadályozhatja a képviselői vagy a hivatali munkát. Nem készíthető felvétel a plenáris üléstermet övező folyosón, az éttermekben és büfékben, ott, ahol biztonsági berendezések vannak és a hivatali szervezet számára fenntartott területeken sem. A felvétel magába foglalja a hang- és képrögzítés minden formáját.

A sajtótájékoztatók rendje is változik

A változtatás kitér a sajtótájékoztatók rendjére is, ami szerint sajtótájékoztató csak az Országház sajtótermében, a frakciók sajtótermeiben vagy az északi, úgynevezett kék társalgóban tartható. Ha a tájékoztató egy bizottsági üléshez kapcsolódik, akkor az az adott ülésteremben is megtartható, a bizottság elnökének döntése alapján. A kormány képviselői csak a kék társalgóban tarthatnak tájékoztatót, máshol ez engedélyhez kötött. Ha a kormány tagjai nem az Országgyűlés munkájához kapcsolódóan tartanak tájékoztatót, azt csak a házelnök engedélyével tehetik meg. Az interjúkészítésre kijelölt helyszínek kibővülnek az Országgyűlés Irodaházának aulájával a sajtó számára kijelölt területtel.

Szaladó képviselő után ne fuss!

A rendelet - hasonlóan az Európai Parlament intézményeihez vagy a holland szabályokhoz - kimondja, hogy az interjúalany bármikor visszautasíthatja vagy befejezheti az interjút, amit a média munkatársainak tiszteletben kell tartani. A sajtóiroda közlése szerint a módosítás összhangban van a nyugat-európai országok parlamentjeinek gyakorlatával és az Európai Parlament intézményeiben érvényes rendelkezésekre épülnek. Az Országgyűlés Hivatala ezután is biztosítani fogja, hogy a nyilvánosság akadálytalanul követhesse a törvényhozásban zajló munkát - írták.
Szerző

Kövér-Orbán csörte a Borkai-ügy miatt

Publikálás dátuma
2019.10.16. 17:53

Fotó: Népszava
A házelnök utasította a győri polgármestert pénteken, hogy mondjon le, de a kormányfő a távolból megakadályozta ezt.
Teljes káoszt, valamint Kövér László – Orbán Viktor csörtét okozott a Fideszen belül Borkai Zsolt győri polgármester szexvideója – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint ugyanis Kövér László házelnök volt az, aki pénteken arra utasította Borkai Zsolt győri polgármestert, hogy még aznap mondjon le, a polgármester pedig ennek hatására hívta össze azt a sajtótájékoztatót, amelyet később töröltek.
Forrásaink szerint ennek hátterében az állt, hogy a kampány utolsó napjaiban nem volt, aki döntsön a győri polgármester sorsáról, mert Orbán Viktor kormányfő csütörtökön Rómába utazott, hogy Silvio Berlusconival találkozzon, majd onnan Párizsba ment, és Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt.
A delegáció csak péntek este ért haza Budapestre, addig pedig csak korlátozott módon lehetett kommunikálni a miniszterelnökkel, az ő távollétében viszont sokáig senki nem mert lépni semmit, hiába kezdett világossá válni, hogy ráég a Fideszre Borkai Zsolt botránya. Mint korábban megírtuk, információink szerint a Nézőpont Intézet a kampány utolsó napjaiban készített egy felmérést belső használatra, amely már Karácsony Gergely, akkor még főpolgármester-jelölt előnyét mutatta, emiatt sokan szerették volna Borkai távozását. Ezért is szólította fel a győri polgármestert kétszer is lemondásra Tarlós István.
Kövér Lászlónak jó a kapcsolata a kormánypárti Magyar Nemzet vezetésével is, így pénteken oda is megérkezett a jelzés és gyorsan megírták azt a – később „egyéni véleménynek” minősített – cikket, amelyben Borkai Zsolt lemondását sürgetik. (Az aláírás nélküli véleménycikkek jellemzően a szerkesztőség álláspontját tükrözik, de Ballai Attila, a lap főszerkesztője ezt a Népszava kérdésére azzal magyarázta, hogy egy újságírójuk véleménye volt, nem szerkesztőségi és „technikai hiba miatt kerülhetett ki”. A Magyar Nemzet szerkesztőségét ismerő egyik forrásunk szerint ilyen szinte elképzelhetetlen, minden cikk csak szigorú vezetői ellenőrzés után, vezetői jóváhagyással jelenhet meg.)
A sajtótájékoztatót tehát meghirdette Borkai Zsolt, ám nem sokkal később Orbán Viktor befejezte a tárgyalását Emmanuel Macronnal, így jelezni tudtak Budapestről a kormányfőnek, hogy mire készül a győri polgármester. A miniszterelnök azonban azonnal közölte, hogy szó sem lehet lemondásról, Győrt meg kell tartani. (Ha Borkai lemond, a DK-s Glázer Tímea egyedüli jelöltként biztosan polgármester lett volna.) Ezek után nem sokkal öt óra előtt Borkai stábja lefújta a sajtótájékoztatót, nem sokra rá pedig eltűnt a Magyar Nemzet cikke is. Azt nem tudni, hogy az ügy milyen hatással volt Orbán Viktor és Kövér László kapcsolatára, de az biztos, hogy szóba kerül a Fidesz szerda este kezdődő kihelyezett frakcióülésén Balatonalmádiban.

Szándékosan zavarták drónokkal a légi közlekedést Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.10.16. 17:47

Fotó: BORIS ROESSLER / AFP
Egymás után két este kellett felfüggeszteni a forgalmat.
Teljes repülőtérzárat kellett elrendelni hétfőn és kedden az esti órákban, miután drónok repültek be a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére – tájékoztatta a Budapest Airport szerdán az MTI-t. Közleményük szerint hétfőn 23 percre kellett felfüggeszteni a forgalmat drónészlelés miatt, másnap pedig
több mint egy órán át tartózkodott két pilóta nélküli légi jármű a budapesti repülőtér légterében.

Emiatt bizonyos időszakokra részlegesen, 30 percre pedig teljesen fel kellett függeszteni a forgalmat a légikikötő üzemeltetőjének, illetve a légiforgalmi irányításnak. A repülőteret csak azután lehetett újra megnyitni a le- és felszálló forgalom előtt, miután mind az üzemeltető, mind a toronyirányítás, mind pedig a hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy megszűnt a „dróntevékenység okozta repülésbiztonsági kockázat”. A drónok a repülőtér több területét érintve a futópályákat és az irányítótornyot is megközelítették, a levegőben, szándékosan zavarták és veszélyeztették a légi közlekedést. A HungaroControl tájékoztatása szerint
hétfőn három, kedden pedig öt érkező gépnek kellett megszakítania a repülőtér megközelítését, ezeket a járatokat a légiforgalmi irányítók várakozó légtérbe irányították.

A léginavigációs szolgáltató munkatársai csak hosszú várakoztatás után tudták biztonságosan le- és felszállítani a repülőgépeket. A súlyos incidensek az induló járatokat is érintették mindkét este.
A repülőtér lezárásai miatt összesen 21 járat késett

– tették hozzá.

Megjegyezték azt is, hogy a HungaroControl idén januárban hívta fel a figyelmet az egyre gyakoribb szabálysértő drónreptetésre, mivel már 2018-ban is több mint egy tucat repülőgép személyzete jelezte a légiforgalmi irányításnak, hogy repülés közben drónt láttak a magyar légtérben.
Szerző