A Fidesz és a DK erősödött a megyékben

– A számokból jól látszik, a torta nem lett nagyobb, csak van, aki most nagyobb szeletet kapott belőle, s van, aki kisebbet – mondta a Political Capital elemzője.

Enyhén, de emelkedett a FIDESZ-KDNP-re leadott szavazatok száma a megyei közgyűlési választásokon a 2014-es állapotokhoz képest. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a kormánypárti listákra vasárnap 1 millió 364 ezer szavazat érkezett, 146 ezerrel több, mint az öt évvel korábbi önkormányzati választásokon. Ennek fényében nem meglepő, hogy a 19 megyei közgyűlés mindegyikében a Fidesz győzött.

Az ellenzékre megyei szinten összességében kevesebben voksoltak, mint 2014-ben: 908 ezer szavazatot sikerült megszerezniük, 40 ezerrel kevesebbet, mint öt évvel korábban. A legtöbbet az MSZP veszítette: a párt megyei listáira adott szavazatok száma majdnem harmadára csökkent a 2014-es eredményekhez képest (317 ezerről 121 ezerre). A Jobbik is elveszítette szavazóinak felét a megyékben, 265 ezren voksoltak rájuk, míg öt éve 491 ezren. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciónak ellenben sikerült növelnie táborát, a 240 ezret is meghaladta az önálló listáikra leadott szavazatok száma, 2014-ben a 140 ezret sem sikerült elérniük. Új szereplőként feltűnt a Momentum (206 ezer szavazat) és a Jobbikból kivált Mi hazánk Mozgalom (68 ezer szavazat).

– A számokból jól látszik, a torta nem lett nagyobb, csak van, aki most nagyobb szeletet kapott belőle, s van, aki kisebbet – szemléltette a helyzetet a Political Capital (PC) elemzője. Juhász Attila rámutatott: bár az ellenzék szép eredményeket ért el több vidéki nagyvárosban is, a megyei jogú városokban – mivel van önálló közgyűlésük – nem szavaznak megyei listákra, a kisebb településeken pedig továbbra is a kormánypárt dominál. – Minél kisebb egy település, annál több szavazója van a Fidesznek. Ez az összefüggés 2010 óta csak erősödik – mondta.

A politológus szerint ennek három oka van. Az egyik nem magyar sajátosság: általános tapasztalat, hogy a vidéki kistelepüléseken élőkhöz mindig a jobboldali, konzervatív ideológia áll közelebb. A második ok már jobban köthető a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez: a kiszolgáltatottság. Minél kisebb egy település, annál könnyebb rövid pórázon tartani mind a foglalkoztatottság, mind az intézmények működtetése tekintetében.

A harmadik ok az alternatíva hiánya: az ellenzéki pártok alig vannak jelen a kistelepüléseken, helyi szervezettségük, anyagi és emberi erőforrásaik is eltörpülnek a kormánypártoké mellett. Juhász Attila szerint korábban az MSZP tudott még labdába rúgni, de a szocialisták vidéki jelenléte folyamatosan leépül, a folyamat már 2010 előtt elkezdődött. Ebben generációs problémák is szerepet játszanak: a helyi MSZP-sek kiöregszenek és nincs utánpótlás. Hozzátette: 2009-2010-re a Jobbiknak is sikerült egy jelentős vidéki szavazótábort kiépítenie, de 2014 után a folyamat megtört.