Felmentették a hajléktalansága miatt elítélt, bilincsbe vert férfit

Publikálás dátuma
2019.10.17. 13:38
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A Cs. Bélát elkapó rendőrök kimondottan fedél nélkülieket kerestek, a férfit bűnözőként kezelték az eljárás során.
Megismételt első fokú eljárásában felmentette az életvitelszerű közterületi tartózkodás vádja alól Cs. Bélát a Pesti Központi Kerületi Bíróság – idézi a 444.hu a vádlott képviseletét ellátó Utcajogász Egyesület beszámolóját. Mint írják, az október 15-i döntés túlmutat az egyedi ügyön, a bíróság ítélete ugyanis rávilágít arra, hogy az Alkotmánybíróság álláspontjával szemben az életvitelszerű közterületi tartózkodás kriminalizációja célzottan a hajléktalanok ellen irányul. Az Alkotmánybíróság korábban azzal az indoklással utasította el a jogszabály megsemmisítését, hogy az álláspontjuk szerint nem a hajléktalanokra vonatkozik. 
A mostani konkrét esetben meghallgatott rendőrök vallomásából azonban kiderült, hogy amikor Cs. Bélával szemben intézkedtek, kimondottan hajléktalanok keresésére indultak a Nagyvárad téri aluljáróba.

Vagyis a rendőrség mégiscsak úgy értelmezte a törvényt, hogy az a hajléktalanok ellen irányul, és mert a hatóság így lépett fel, ez a gyakorlatban valóban így is volt - írja a portál.
A PKKB-t amúgy a Fővárosi Törvényszék másodfokú ítéletében kötelezte az eljárás megismétlésére, miután  
a PKKB eredetileg gyorsított eljárásban elítélte Cs. Bélát, akit még úgy is megbilincselve hallgattak meg, hogy a bíróságra be se tehette a lábát, egy külön teremben, videókapcsolaton keresztül tanúskodott saját ügyében.

Az eredeti eljárásban a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta Cs. Béla nyilatkozatát, aki következetesen úgy nyilatkozott, hogy nem akar az utcán élni, és ha van pénze, akkor albérletben vagy munkásszállón szokott lakni. Márpedig még a törvény is azt mondja, hogy a szabálysértési tényállás megvalósításának feltétele, hogy a gyanúsított ne is akarjon máshol élni, mint az utcán.
Szerző

Elmaradt a fideszes lázadás, csendben hallgatták a képviselők Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.10.17. 12:36

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A miniszterelnök sem hibáztatta embereit a választási pofon miatt, szerinte van még idő rendbe tenni az ügyeket 2022-ig.
Alig 20 perces beszédet mondott Orbán Viktor október 16-án este Balatonalmádiban a Fidesz frakció szigorúan zárt kihelyezett ülésén.

Botrány nem volt, de szembenézés sem

 Az önkormányzati választás fideszes budapesti veresége és a Borkai-botrány után sokan arra számítottak, hogy parázs vita lesz, a sajtóhírek is arról szóltak, hogy vidéki fideszesek felháborodottak és “lázonganak” - írja az atv.hu.
Szerda este azonban - legalábbis a hivatalos részben - a politikusok nem kérdezték Orbán Viktort Borkairól, a beszéde után sem tettek fel neki kérdést a botrányos szexvideóról. Két kérdést kapott, “azok is inkább technikai jellegűek voltak” - mondta a portál egyik forrása.

A Balatonalmádiban részt vevők elmondása szerint Orbán Viktor a frakció előtt a Borkai-botrányról nem mondott többet annál, mint amit a Hír Tv-nek a tanácskozás előtt nyilatkozott, azaz, hogy vannak ügyek, amik a közösségük számára nem tolerálhatóak, ilyen Borkai Zsolt ügye is, de kilépett a Fideszből, és ezzel lezártnak tekinti az ügyet. A portál információi szerint a miniszterelnök egyetlen szóval sem utalt arra, hogy Borkai mint polgármester ne tölthetné ki az ötéves ciklusát. (Igaz, az ellenkezőjére sem tett utalást.)

Orbán: semmi pánik

Orbán Viktor bűnbakokat sem keresett Balatonalmádiban a vasárnapi kudarcok és Budapest elvesztése miatt, a közvélemény-kutatásokról sem beszélt rosszallóan. Sőt, az atv.hu szerint nyugalomra intett, azt mondta, csak semmi pánik, nem kell kapkodni, van idő 2022-ig. Elemezni kell a történteket, és levonni a következtetéseket. Orbán Viktor a frakcióülésen megköszönte Trócsányi Lászlónak, hogy vállalta a jelöltséget uniós biztosnak, és méltatta volt igazságügyminiszterét. Szavaiból az derült ki, hogy Trócsányi marad Brüsszelben EP-képviselő. A miniszterelnök ugyanakkor - a résztvevők számára ez derült ki - nem szeretne egy új női uniós biztos-jelöltet is megnevezni. ((Ursula von der Leyen kérte a magyar, a román és a francia kormánytól, hogy egy férfi és egy női jelölt is legyen.)
A miniszterelnök elmondta, egy hivatalos jelöltje van, Várhelyi Olivér, aki nem politikus, hanem szakember. Az is egyértelmű volt a szavaiból, hogy “harcol még”, hogy Magyarországé legyen a bővítési portfólió az új Bizottságban.

El kell fogadni a budapestiek döntését

Ami a fővárost illeti, a miniszterelnök megerősítette: el kell fogadni az emberek döntését. A fővárosban egy Demszky- és egy Tarlós-korszak után „valami más” következik. Azokat a megállapodásokat, amelyeket Tarlós Istvánnal kötött az elmúlt időszakban, változatlanul érvényben fogja tartani. Az egyik résztvevő számára az derült ki Orbán Viktor szavaiból, hogy adott esetben kész Karácsony Gergellyel újakról is tárgyalni, ha a másik félben van készség az együttműködésre, azt meg kell beszélni. Orbán Viktor a családvédelmi akcióterv új elemekkel való kiegészítéséről is beszélt. “Ez év végére konkretizálódhat” - mondták a portálnak névtelenül nyilatkozó résztvevők. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 13:43

Orbán már megígérte, most megkapják a morzsákat a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2019.10.17. 12:34

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Megjelent a kormányrendelet a nyugdíjasoknak járó idei nyugdíjprémium és egyszeri nyugdíjkiegészítés mértékéről.
Nincs meglepetés, a nyugdíjprémium és a kiegészítés mértékét Orbán Viktor már október 1-jén bejelentette az Idősek Tanácsa ülésén az Országházban. Ennek megfelelően a prémium idei számításánál 1,1 a szorzószám, vagyis a kormány 4,6 százalékos GDP növekedéssel számol az év egészére. A nyugdíjprémium ugyanis akkor jár, ha a bruttó hazai termék növekedése magasabb 3,5 százaléknál és egyben a költségvetési egyenlegcél is teljesül. Ilyenkor a 3,5 százalék és a tényleges GDP érték közti különbség a szorzószám, amivel az egyébként járó novemberi ellátás negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot megszorozva kapjuk meg a nyugdíjprémium összegét. Ez 2019-ben 22 ezer forintos maximumot jelent. Az egyszeri összeg e körül alakul azoknak, akik 80 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, az ennél kisebb ellátásoknál a prémium is kevesebb lesz. A nyugdíjkiegészítés alapja az éves infláció alakulása. Mivel az idén januártól életbe lépett nyugdíjemelés mértéke csak 2,7 százalék volt, miközben a KSH augusztusi adatai szerint 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, a 0,7 százaléknyi különbözetet a novemberi nyugdíjakkal együtt egy összegben fizetik ki. A 135 ezer forintos átlagnyugdíjakkal számolva ez 11 ezer forintnál valamivel többet jelent. A nyugdíjasok többsége tehát összesen 33 ezer forintra számíthat pluszban. A nyugdíjas szervezetek a prémium számítását hosszú évek óta pontatlannak tartják. 2014-ben például annak ellenére egy fillér prémiumot sem fizettek a nyugdíjasoknak, hogy a GDP növekedése 4,1 százalék volt. 2017 októberében 0,6 százalékkal számoltak, az év végi adatok ismeretében 1 százalékkal kellett volna, ahogy 2018-ban 1,6 lett volna a helyes szorzószám, a 0,9 százalék helyett, amivel a kormány számolt. A pénz jól jön, de a tisztességes elszámolást a nyugdíjasok is elvárnák. A korábbi évekhez képest az egyetlen pozitív elmozdulás, hogy idén már azok is megkaphatják a prémiumot, akik ebben az évben mentek nyugdíjba. Korábban legalább egy napot az előző évben is nyugállományban, vagy a felsorolt több mint húszféle nyugdíjszerű ellátásban kellett tölteni ahhoz, hogy hozzájussanak az egyszeri juttatáshoz. 
A számítások szerint ha az Orbán-kormány nem törölte volna el a nyugdíjszámítás korábbi módszerét (a svájci indexálást) 2010-ben, jelentősen több pénzt kapnának havonta a nyugdíjasok. 2017-ben például a 2,4 százalékos tényleges nyugdíjemelés helyett 7,65 százalékkal, 2018-ban a 3 százalékos emelés helyett 7,15 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat.
Témák
nyugdíj
Frissítve: 2019.10.17. 17:51