Előfizetés

Új függetlenségi népszavazást szeretne a katalán elnök

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:21
Quim Torra
Fotó: Joan Valls / AFP
A katalán ellenzék viszont lemondatná Quim Torrát a hétfő óta tartó tüntetéssorozat miatt.
Több mint kilencven ember, rendőrök és tüntetők egyaránt megsérültek csütörtökre virradó éjjel a Katalónia több városában zajló rendbontásokban. Fernando Grande-Marlaska, az ügyvezető spanyol kormány belügyminisztere az adatokat összegezve elmondta: az elmúlt három napban 97 embert vettek őrizetbe a hatóságok az erőszakossá vált tüntetéseken, közülük négyen előzetes letartóztatásban vannak, mert rendőrökre támadtak. A rendfenntartók közül hétfő óta összesen 194-en sérültek meg. Arról beszélt, az erőszakos akciók nyilvánvalóan összehangolt cselekmények, amelyek nem maradnak büntetlenek, és senkinek ne legyen kétsége, hogy továbbra is őrizetbe veszik azokat, akik "bűnelkövető magatartást folytatnak".
Reggel legalább kilenc utca maradt lezárva Barcelonában, ahol megkezdték az éjszakai összecsapások nyomainak eltakarítását. Törmelékhalmok, törött üvegek borítják az aszfaltot, amelyre több helyen ráégtek a barikádként használt, felgyújtott műanyag kukák. Körülbelül egy tucatnyi személyautó és motor is kiégett ezekben az utcákban.
A katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetés miatt meghirdetett, kezdetben békés tüntetéseken több ezer ember vonult utcára szerda este például olyan nagyvárosokban mint Lleida, Tarragona, Girona és Barcelona. A megmozdulások azután fordultak összetűzésekbe, hogy tüntetők csoportja dobálni kezdte a rendfenntartókat üvegekkel, felszedett utcakövekkel, petárdákkal. A hatóság oszlatással, gumibottal és gumilövedékkel válaszolt.
A legkomolyabb összecsapások Barcelonában voltak, ahol a katalán belügyi tanácsos hivatalának környékén tűztek össze a rendőrök és a kapucnit, arcukat eltakaró kendőt viselő tiltakozók, akik a politikus lemondását követelték a katalán rendőrök kemény fellépése miatt az elmúlt napok tüntetésein.

Torra: újabb népszavazás kell

Quim Torra katalán elnök éjjel televíziós nyilatkozatban ítélte el a történteket, szerinte a függetlenségi mozgalom nem lehet erőszakos. Az elnök másnap újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta Katalóniában a barcelonai parlamentben, ahol rendkívüli vitanapot tartottak a spanyol legfelsőbb bíróság katalán függetlenségi vezetők elleni ítélete miatt. Az autonóm közösség vezetője felszólalásában azt javasolta, hogy
még ebben - a 2021 decemberéig tartó - parlamenti ciklusban "ismét gyakorolják az önrendelkezési jogot".

A függetlenségpárti elnök megismételte felháborodását a politikustársait zendülés bűncselekményében bűnösnek kimondó ítélet miatt, amelyet gyalázatosnak nevezett. Véleménye szerint a bírósági döntéssel elítélték a demokráciát és azt a kétmillió embert is, aki részt vett az október elsejei referendumon 2017-ben.
Quim Torra párbeszédre kérte Pedro Sánchez spanyol ügyvezető kormányfőt, mert szavai szerint sem Spanyolország egysége, sem a katalán függetlenség nem lehet indok az emberi jogok megsértésére. "Az erőszak nem képvisel bennünket" - mondta az ítélet ellen több napja tartó tüntetéseken kialakult erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, és kiállt a békés polgári engedetlenség mellett. Véleménye szerint az ítéletre adott válasz a Katalónia függetlenedéséről szóló újabb népszavazás megrendezése kell legyen.
Segri Sabriá, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) párt frakcióvezetője felszólalásában elmondta: nem tudtak előre koalíciós partnerük népszavazásra vonatkozó javaslatáról, és ugyan azt később értékelni fogják, de szerintük most nem a határidők kitűzésének van itt az ideje, hanem a függetlenséget támogató bázis szélesítésének. A katalán parlament ellenzéki pártjai
egyhangúlag mind Quim Torra lemondását és előrehozott katalán parlamenti választások kiírását sürgették az erőszakba fordult tüntetéssorozat miatt.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) első titkára bírálta az elnököt, amiért politikai aktivizmusával az "együttélés elé helyezte a függetlenséget". Arra figyelmeztette Quim Torrát, hogy népszavazási kezdeményezésével épp megismétli azokat a hibákat, amelyek "ide vezettek bennünket".

Előzmények

A tüntetéshullám azután kezdődött a katalán városokban, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt, és 9-től 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

A katalán kormány érvényesnek és eredményesnek tekintette a referendumot, amelyen az akkor 5,3 millió választásra jogosult közül 2,28 millióan voksoltak, 90 százalékuk a Spanyolországtól elszakadásra. A voksolást rendkívüli körülmények között rendezték meg, mivel a spanyol hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazást a szavazóhelyiségek bezárásával és az informatikai rendszer blokkolásával, így végül mindenki ott szavazhatott, ahol tudott, és elfogadták az otthon nyomtatott szavazólapokat is.

A katalán vélemény-tanulmányi központ (CEO) negyedéves felmérései szerint azóta csökkent a függetlenségi törekvések támogatottsága Katalóniában. Legutolsó, három hónappal ezelőtt közzétett felmérésében a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a Spanyolországtól elszakadást, míg 48,3 százaléka ellenezte.

Tízből egy cseh hajléktalan még gyerek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.17. 15:07
Hajléktalanok Prágában
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A 24 ezer otthontalan fele az utcán él, legtöbben városokban. Felüknek nem ajánl olyat az ellátórendszer, amiért igénybe vennék azt.
A csehországi hajléktalanok helyzetét áprilisban mérték fel. A tárca kezdeményezésére a szakemberek 403 településen, 251 menhelyen, 188 egészségügyi intézetben és 35 börtönben számolták össze a hajléktalanokat. Az érintett 403 településen a 10,5 milliós Csehország lakosságának több mint a fele él. Az így szerzett adatokat azután a szakértők kivetítették az ország egészére.
Csehországban idén tavasszal mintegy 23 800 hajléktalan élt, közülük 2600 még kiskorú, azaz 18 évnél fiatalabb volt

- közölte csütörtökön a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium. A hajléktalan személyek többségét férfiak teszik ki, arányuk mintegy 80 százalék. Általában a nagyobb, legalább 20 ezer lakosú városokban élnek, kisebb településeken nagyon kevesen vannak. A legtöbb hajléktalan ember a Morvasziléziai régióban (3540), valamint Prágában (3250) él, a legkevesebb a Dél-csehországi és a Libereci régióban.
Az adatokból kiderült, hogy a hajléktalanok mintegy fele az utcán él, s csak időnként használja ki a menhelyek nyújtotta szálláslehetőségeket. A hajléktalan emberek mintegy fele rendszeresen használja a különféle menhelyek szolgáltatásait, elsősorban éjszakai szálláshelyként, illetve tisztálkodó helyként. A különféle menhelyek szolgáltatásait igénybe vevők között 30 százalék nő, 32 százalék gyerek és 38 százalék férfi van.

Megegyezett a Brexitről a brit kormány az EU-val

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.17. 12:04

Fotó: DUNCAN MCGLYNN / AFP
A megállapodást még az EU-nak és a brit parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről - jelentette be csütörtökön Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön a Twitteren. Bejegyzésében Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezséget, s azt írta: "javaslom az Európai Tanácsnak, hogy támogassák ezt a megállapodást". A megállapodás azonban csak akkor lesz hivatalos, ha az EU-tagállamok egyhangú döntéssel támogatják, majd a brit parlament is ratifikálja. Utóbbi azonban háromszor is leszavazta a korábban tető alá hozott megállapodást. Mindenesetre a brit kormány már kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását szombatra. A fogadtatást azért jelzi, hogy Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről csütörtökön elért megállapodás még rosszabb, mint az előző. Corbyn közölte: a Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából "lefelé tartó versengést" indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják.