Előfizetés

Algából készítettek bioreaktort

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.19. 12:12

Fotó: Hypergiant Industries
Négyszázszor több szén-dioxidot képes elnyelni az algákból készült bioreaktor, mint egy fa.
Az algák szén-dioxid-elnyelő képességét már régóta vizsgálják, most egy amerikai cég készített egy, leginkább hűtőgépre hasonlító bioreaktort alga felhasználásával, ami szerintük négyszázszor annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint egy fa – írta a Qubit.  
„Az algában az a csodálatos, hogy nagyon olcsó és könnyű termeszteni. Legfőképp napfényre, szén-dioxidra és vízre van szüksége” – mondta a Fast Companynek Ben Lamm, a Hypergiant Industries vezérigazgatója. A bioreaktor a Chlorella vulgaris nevű mikroalgával működik, ami több szén-dioxidot tud elnyelni bármelyik másik növénynél. A gép csőrendszerében és 200 literes víztartályában elhelyezett algának bepumpált levegőre és mesterséges fényre van szüksége ahhoz, hogy beinduljon a fotoszintézis, és a szén-dioxid megkötése.
Az algák, moszatok, páfrányok és gombák évente 14 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, pont annyit, amennyi az erdőtüzekkel és a biomassza égetésével felszabadul – írták a Frankfurti Biodiverzitás- és Klímakutató Központ, a Max Planck Intézet és a Kaiserslauterni Műszaki Egyetem kutatói 2012-ben.
A mesterséges intelligenciás technológiákkal foglalkozó cég becslései szerint a gép évente két tonna szén-dioxidot képes megkötni a levegőből, amit aztán később felhasználható bioüzemanyagként ad ki magából. Egyelőre prototípusok készültek el, de a cég 2020-ra szeretné piacra dobni a terméket, és majd a gép terveit is nyilvánossá teszik.

,,Láttam az állatokat a ketrecekben a saját vérükben, és nem tehettem semmit”

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.18. 16:45
A hamburgi labor bejárata
Fotó: Bodo Marks / AFP
Nyomorúságos körülmények között tartott, a fájdalomba belepusztuló állatokról szóló rejtett kamerás videofelvételek ,,beépített ügynökét” sikerült megszólaltatnia az Euronews-nak.
Vizsgálatot indítottak a német hatóságok a Hamburg mellett található Farmakológiai és Toxikológiai Laboratórium ellen, az ottani körülményekről készült, az interneten terjedő videó miatt. A rejtett kamerás felvételeket egy beépített aktivista az állatkísérleteket végző laboratóriumban készítette. A hatóságok az állatvédelmi szabályok megsértése miatt küldték tovább az ügyet a helyi ügyészségnek. A felvételeket készítő aktivista négy hónapon át dolgozott a laboratóriumban. Név nélkül nyilatkozott az Euronews-nak. – A laborban az állatgondozók asszisztenseként dolgoztam. A dolgom csupán annyi volt, hogy etessem az állatokat, tisztítsam a ketreceket és rögzítsem az állatokat a vizsgálatokhoz, mint amilyen az EKG vagy a vérvétel. Mindehhez nem kaptam más felszerelést, mint egy vékony védőkabátot. A legrosszabb: állni a kenelekkel szemben, ahol az állatok a saját vérükben fekszenek, és én eközben semmit sem tehettem értük. Úgy tűnt, a legtöbbjük nem törődik már semmivel, az évek során teljesen eltompultak, belefásultak. Csak nagyon kevesen akartak javítani a körülményeken, vagy jelenteni a dolgokat, de nagyon kevesen tartották ezt fontosnak.  A Soko Tierschutz állatvédő szervezet, melynek aktivistája a felvételeket készítette, feljelentést tett a laboratórium ellen, szombatra pedig tüntetést szerveznek az épület elé, melyet be akarnak záratni. És miközben az aktivisták üdvözlik, hogy az ügyben végre nyomozás indult, a hatóságokat is hibáztatják. „Vannak modern módszerek, amivel ki lehetne váltani az állatkísérleteket. Ráadásul ezek nagy része mind az uniós, mind a német jog szerint tilosak – mondja Friedrich Mülln, a Soko Tierschutz munkatársa. Véleménye szerint azonban az állatokon végzett kísérleteknek egyelőre nem lesz vége, mivel óriási lobbi áll mögöttük: nem csupán az azokat végző laboratóriumok, hanem a felszerelést gyártó, a logisztikát végző és az élelmezésért felelős cégek részéről is.  Rolf Hömke, a kutatás alapú gyógyszergyártók rangidős konzultánsa azonban nem lát rá esélyt, hogy a közeli jövőben az új gyógyszerek tesztelésében az állatkísérleteket valami mással váltsák fel. „Miközben sok, egy új gyógyszer kapcsán felvetődő kérdést meg lehet válaszolni a baktériumtelepekkel, sejtekkel, szövetekkel és szervekkel végzett kísérletekben – melyeket egyébként széles körben használnak – sok veszélyre, vagy a szervek között fellépő kölcsönhatásokra csak akkor derül fény, ha állatokon is tesztelik azokat. Egy sejtkultúrának ugyanis nincs immunrendszere” – fejti ki. Az állatkísérlet Hömke szerint az egyetlen módja annak, hogy a lehető legtöbb veszélyt ismerjék fel és szűrjék ki, mielőtt a gyógyszer emberekhez kerülne, ezek leállítása ezért szerinte felelőtlenség lenne. Épp ezért az állatkísérletek nagy részét maga a törvény írja elő.  „Sajnos jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül” – írta a Qubiten néhány hónapja Babiczky Ákos, az MTA TTK Hálózat és Neurobiológia kutatócsoportjának munkatársa, aki maga is évek óta végez állatkísérleteket. Babiczky szerint ugyanakkor az állatkísérletek elvégzését szigorú előírások szabályozzák, az Európai Unióban különösképpen, a gyakorlatban pedig a kutatók a lehető legkevesebb kísérleti állat felhasználásával, a lehető legkevesebb fájdalmat okozó módszerekkel és az állatkísérleteket kiváltó módszerek bevezetésével.

Utolérték a világ leggyorsabb hangyáját

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 10:35

Fotó: BLANCHOT Philippe/hemis.fr / AFP
A szaharai ezüsthangya a nap legmelegebb időszakában képes a legnagyobb sebességre, akár 0,855 métert is galoppozik másodpercenként.
A szaharai ezüsthangya sebessége másodpercenként elérheti a 0,855 métert – derült ki az az Ulmi Egyetem kutatóinak a Journal of Experimental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányában.  Még a sivatagi hangyák közötti is különleges a Cataglyphis bombycina – hangsúlyozta Harald Wolf, akinek kutatótársaival sikerült lefilmezni Tunézia középső térségben a szaharai ezüsthangya mozgását. A másodpercenként megtett 0,855 méter 108-szor hosszabb, mint a rovar teljes testhossza – írták a kutatók.
A szaharai ezüsthangyáról közismert, hogy igen nagy a melegtűrő képessége, hőpajzsa – a testén lévő csőszerű szőrszálak – megvédi attól, hogy testhőmérséklete 53,6 Celsius-fok fölé emelkedjen. Erre szüksége is van a forró sivatagi körülmények között.
A német kutatók 2015-ben vették filmre a rovar mozgását a tunéziai Douz térségben. A kutatók felfedezték hogy az ezüsthangya a nap legmelegebb időszakában képes a legnagyobb sebességre. Laboratóriumban 10 Celsius-fok hőmérsékletnél sebessége csökkent másodpercenként 0,057 méterre. Sebes mozgása azért is figyelemre méltó, mert lábai 20 százalékkal rövidebbek a rokonfajokhoz, mint például a szintén a tunéziai sivatagban élő Cataglyphis fortis sivatagi hangyához képest – írták a kutatók tanulmányukban.
Gyorsaságát mozgástechnikájának köszönheti, ez a kicsiny rovar, amelynek lábai 4,3-6,8 milliméter hosszúak, képes másodpercenként 47 lépést megtenni, azaz háromszor gyorsabb nagyobb rokonainál. Lépésinek hosszúságát megnégyszerezi 4,7 milliméterről 20,8 milliméterre, ahogyan felgyorsul.
A kutatók szerint a kicsiny hangya nem csupán fut, hanem egyenesen galoppozik, mind a hat lába egyszerre van a föld felett, amikor sebessége meghaladja a másodpercenkénti 0,3 métert. Ez a technikája teszi lehetővé azt, hogy ne süppedjen bele mélyen a puha homokba – magyarázta Harald Wolf.