Kórházat ágyúznak a törökök fél nappal a tűzszünet kihirdetése után

Publikálás dátuma
2019.10.18. 12:31
Rász el-Ajn napok óta tűz alatt van
Fotó: OZAN KOSE / AFP
120 óra helyett 12 órát bírt csak ki Erdogan hadserege.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja számolt be arról az MTI szerint, hogy a török offenzíva térsége péntek reggel tüzérségi és kézi fegyverektől volt hangos. A beszámolók szerint a török erők Rász el-Ajn települést lövik, azon belül a város kórházát is ágyúzzák, ahol sok sebesültet látnak el. Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön azt mondta, hogy Törökország 120 órára felfüggeszti észak-szíriai offenzíváját azért, hogy a szíriai kurd fegyveresek visszavonuljanak a török haderő által kialakítandó úgynevezett "biztonsági övezetből". Ez a 120 óra nagyjából tehát 12 óráig tartott. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet, amelynek gerincét az YPG kurd milícia adja, azt közölte, hogy elfogadta a tűzszünetet, ami csütörtök este 22 órakor lépett hatályba. A szervezet reményét fejezte ki, hogy a török haderő tartja magát a megállapodáshoz. A remény szertefoszlott, a törökök ugyanis 120 helyett alig 12 óra után folytatták a támadásokat. A Reuters jelentésében azt írta, hogy Törökország a tűzszünettel eléri mindazokat a célokat, amelyeket még a hadművelet kezdetekor, október 9-én meghirdetett. Ennek értelmében a török haderő a határ mentén 30 kilométernél szélesebb sávot von ellenőrzése alá Szíriában, miközben az Egyesült Államokkal korábban szövetséges kurd milíciának ki kell onnan vonulnia. Frissítés: Erdogan török elnök szerint mindez álhír, szerinte nincs szó összecsapásról, és kijelentette, hogy a megállapodás értelmében a térségben tartózkodó török biztonsági erők már nem hagyják el a területet. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.18. 14:48

Ma általános sztrájk kezdődött Katalóniában

Publikálás dátuma
2019.10.18. 10:14

Fotó: Jerome Gilles / Népszava
Így tiltakoznak a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen.
"A szabadságjogokért" címmel meghirdetett akció a kora reggeli órákban nem okozott látható problémákat és fennakadásokat a spanyol sajtó helyszíni beszámolói szerint - írja az MTI. A munkabeszüntetés minden ágazatot érint, ezért a kormány minimumszolgáltatásokat határozott meg a közlekedésben, az oktatásban és az egészségügyben. Barcelonában a tömegközlekedésben a nap folyamán a szokásos menetrendhez képest ez 25 százalékot jelent a nap nagy részében, kivétel a reggeli csúcsforgalom, amikor a járatok 50 százalékát kell garantálnia a közlekedési vállalatnak. A vasúti forgalomban 33 százalékos minimumszolgáltatásokat biztosítanak. A Vueling spanyol diszkont légitársaság 36, az Iberia perig 12 pénteki belföldi járatát törölte elővigyázatosságból. Szünetel a munka a Seat martorelli gyárában is pénteken, de ott nem közvetlenül a sztrájkhoz csatlakozott a vállalat, hanem a cég attól tartott, hogy a várható utcai megmozdulások miatt a dolgozók nem jutnak be időben a munkába. A sztrájkot az Intersindical-CSC és az Intersindical Alternativa de Catalunya (IAC) kisebbségi szakszervezet hirdette meg. A felhívásához nem csatlakoztak a dolgozók túlnyomó többségét képviselő Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) nevű szakszervezet sem. A sztrájk szervezői nagyszabású tüntetést hirdettek délutánra Barcelonába. Oda várják a Szabadságmenetnek nevezett háromnapos felvonulás több ezer résztvevőjét is, akik szerdán indultak el öt különböző katalán városból gyalog. Az elmúlt éjszakákon többször is rendbontásba forduló tüntetéshullám azután kezdődött Katalóniában, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Kilenctől 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
Szerző

Macron szemben az EU-val

Publikálás dátuma
2019.10.18. 09:40

Fotó: ARIS OIKONOMOU / AFP
Az Európai Tanács ma záruló csúcstalálkozóján kellene megállapodásra jutni arról, megkezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Szkopjével és Tiranával. Ez azonban nem egyszerű.
Rendkívül veszélyes következményei lennének annak, ha Franciaország, konkrétan Emmanuel Macron elnök ellenállása miatt nem indulnának meg a csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával. Ez utóbbi még csak érthető is lenne, hiszen Tirana – bizonyos reformjai ellenére - gazdasági és politikai szempontból sem látszik kellőképpen érettnek arra, hogy megtegye az első apró lépést az uniós csatlakozás felé vezető úton. Észak-Macedónia esetében azonban egészen más a helyzet. Szkopje az EU számos feltételét teljesítette azután, hogy megszabadult a Magyarországra menekült volt kormányfőtől, az országot önkényesen irányító Nikola Gruevszkitől, elfogadták például az ország új nevét, így a macedónok joggal érezhetnék azt: cserben hagyták, Brüsszel becsapta őket. Az EU-n belül e kérdésben mindinkább elszigetelődő Párizs ezzel szemben azt közölte, nem tartja elégségesnek a reformokat és az egész csatlakozási folyamat átalakítását szorgalmazza. Olaszország dühösen vette tudomásul a bejelentést. Németország hajlana valamiféle kompromisszumra, melynek értelmében elviekben hozzájárulnak a tárgyalások megkezdéséhez, de egy átmeneti időt kérnek, az Európai Bizottság azonban figyelmeztetett: súlyos hiba lenne bármiféle új feltételeket szabni. Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, illetve külügyminiszter a Twitteren kifejtette, hogy összeomlás fenyegeti az Unió teljes bővítési politikáját, és minden hitelét elveszítheti a Balkánon. Jasmin Mujanovic politológus szintén a Twitteren azt közölte, nincs szó annak kifejezésére, mennyire hiteltelenné válik az Európai Unió a Balkán-félszigeten, s mekkora fiaskó ez az egyébként uniópárti és a hazai EU-ellenes erőkkel szemben fellépő észak-macedón, illetve albán vezetés számára. Úgy foglalt állást, hogy Franciaország, illetve a kérdésben hasonló állásponton lévő Hollandia ugyanolyan kárt okoznak az EU-nak, mint Magyarország és Lengyelország, de ez utóbbi két állam „legalább következetesek illiberalizmusukban”. Johannes Hahn, a még hivatalban lévő bővítési biztos sajnálkozását fejezte ki, hogy az uniós országok nem képesek közös nevezőre jutni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. „Ez nem a dicsőség pillanata Európa szempontjából” – fejtette ki. Egy uniós diplomata a Financial Timesnak elmondta, hogy Franciaország a tűzzel játszik, mert az egész régió stabilitását fenyegeti. Észak-Macedónia már 14 éve vár arra, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét és 2005 decemberében, az Európai Tanács döntésének köszönhetően vált tagjelöltté. Sokáig azonban esélye sem volt a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, mert Görögország kikötötte: amíg Macedóniának nevezik az államot, addig megvétózza mind uniós, mind NATO-integrációját. A névváltoztatást egy 2018-as megállapodás tette lehetővé, amit az akkori görög miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz és Zoran Zaev kötött. Ezt nem kis nehézségek után mindkét ország parlamentje ratifikálta. Az EU akkor egyértelműen azt ígérte Szkopjénak, a névváltoztatás esetén megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Nem így történt, s Franciaország egy nagyon fontos geopolitikai szempontot nem vesz figyelembe, amikor megakadályozza a megállapodást. A jobboldali populista Nikola Gruevszki  miniszterelnöksége (2006-2016) idején még fel sem merült a névváltoztatás lehetősége, Macedónia ráadásul egyre jobban eltávolodott az EU-tól, s mind közelebb került Moszkvához. Most is ugyanez a veszély fenyeget: ha az EU a mélybe taszítja a csatlakozni vágyó balkáni országokat, nem segíti az euroatlanti integrációért fellépő szociáldemokrata miniszterelnököt, Zoran Zaevet, akkor Oroszország még jobban kiépítheti amúgy sem jelentéktelen balkáni befolyását. Ez pedig nem csak az említett két állam számára jelent nagy veszélyt, hanem Szerbia és Montenegró is ki lesz szolgáltatva a Kremlnek. Ezen államok Kína számára is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek. Montenegró például az infrastruktúra fejlesztését célzó kínai hitelek miatt kerülhet súlyos adósságspirálba. Franciaország fellépése azért is járhat súlyos következményekkel, mert az uniós szerződéseket rendre megvétózó Magyarország mellett állandó veszélyforrás lehet azzal, ha megakadályozza az EU közös külpolitikai fellépését. Bár Emmanuel Macron és Orbán Viktor ideológiájukat tekintve távolabb szinte nem is állhatnának egymástól, ebben a tekintetben egymás szövetségesei lehetnek. Az észak-macedón kormány szlogenje a következő volt: „A nap is egy csillag”. Ezzel az ország nemzeti lobogójában látható napra utalt, s arra, hogy az Európai Unió következő csillagává válhat. Ám könnyen lehet, hogy végül csak hullócsillagról beszélhetünk.

Szkopje kapcsán engedékenyebb

A visegrádi négyek Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének írt levélben tiltakoztak a francia vétóval szemben és azzal vádolták Párizst, hogy aláássa az Európai Bizottság munkáját. Mint írták, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének további késleltetése a térség stabilitását veszélyezteti. Macron azonban úgy vélte, az egész tagfelvételi rendszer reformjára van szükség. Mint mondta, bizarr az Európai Unió politikája, mert már a csatlakozási tárgyalások előtt lehetővé teszi az Unió ajtaján kopogtató országok polgárainak a szabad mozgást az EU területén. A francia köztársasági elnök Albánia kapcsán hajthatatlannak tűnik, Észak-Macedónia számára azonban adna némi mozgásteret. Egyes feltételezések szerint Macron azért áll szemben a többi állammal, mert így akar kicsikarni engedményeket Párizsnak más uniós területeken.