Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP

Grönlandi dilemma: úgy fejleszteni a turizmust, hogy ne tegyék tönkre a természetet

A közelmúltban egyre hangsúlyosabb téma lett a klímaváltozás és ezzel kapcsolatban gyakran hallani a szigetország még szinte érintetlen, ám egyre gyorsabban pusztuló természeti kincseiről. A turisták számának növekedése viszont felveti az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét, ugyanis a egyre hangsúlyosabb bevételi tétel a költségvetésben.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.10.18. 17:50
Grönlandon biztonságos távolságból lehet jegesmedvét látni, természetesen már erre is külön szerveznek túrákat
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
A világ legnagyobb szigete, ami földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, viszont autonóm államként Dánia politikai fennhatósága alá esik
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
A part mentén elúszó jéghegyek a hagyományos grönlandi házakkal csodás látványt nyújtanak
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az országot hajóval vagy légi úton lehet megközelíteni. Kulusukba az izlandi fővárosból, Reykjavikból 700 euróért (230 ezer forint) lehet szervezett úton eljutni
Fotó: RIEGER Bertrand / hemis.fr / AFP
Hajón szállítják el többek között a szemetet is
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
A turizmus fellendülésének a keleti partvidéken viszont gátat szab az infrastruktúra hiánya
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Kajaktúra a jéghegyek között
Fotó: Pierre Vernay / AFP
Grönlandon a lakosság ötöde nincs állásban, vándorló halász-vadász életmódot folytat
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Justus Utuaq megeteti a szánhúzó kutyáit. Ő is, mint sokan a nyáron és tavasszal túravezető, télen hagyományos módszerekkel vadászik és kutyaszánt hajt
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az ország háromnegyedét állandóan jég borítja
Fotó: Franco Banfi / AFP
Télen sokkal mostohábbak a körülmények, mint nyáron, ezért gyakorlatilag nyárra korlátozódik a vendégfogadás is
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az ország úthálózata gyér, nagyon kevés a szilárd burkolatú út, ezért javarészt légi úton és vizen oldják meg az országon belüli közlekedést
Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
Az évi több, mint 90ezer turista zöme a nyugati partot látogatja meg, ám a keleti partvidék is pont olyan szép, csak nincsenek még szállodák, képzett túravezetők és megbízható, rendszeres közlekedés
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az északi sarkvidék gazdag földgázban és olajban is ezért is fordult a figyelem Grönland felé
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
A 250 lakosú Kulusuknak már van focipályája, reptere, szuprmarkete, de csak egy szállodája
Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP
Az országos reptérfejlesztésekkel megnyílik az út az ország nehezebben elérhető régiói felé is
Fotó: BIBIKOW Walter / Hemis.fr / AFP
Fotó: Miquel Llop / AFP

Zavargások törtek ki, újra feltámadhat a katalán függetlenségi mozgalom

A spanyol legfelsőbb bíróság zendülés vádjával elítélte a katalán függetlenségi mozgalom kilenc vezetőjét a 2017-es alkotmányellenes függetlenségi népszavazás miatt. Az ítélethirdetés után tüntetések és utcai összecsapások alakultak ki a régió városaiban, kilencvenen megsérültek.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.10.17. 17:51
A zavargások azután robbantak ki, hogy a 2017-es függetlenségi népszavazás miatt indult per végén kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt el a bíróság zendülés vádjával
Fotó: Jordy Boixareu / AFP
A katalán kormány elutasítja, igazságtalannak és antidemokratikusnak tartja a katalán függetlenségi vezetők elítélését, míg a spanyol kormány elfogadja és tiszteletben tartja a legfelsőbb bíróság hétfői döntését
Fotó: Miquel Llop / AFP
Az összecsapásokban több, mit százan megsérültek
Fotó: Adriŕ Salido Zarco / AFP
A tiltakozók barikádokat próbáltak emelni Barcelona központjában, kukákat gyújtottak fel, kirakatokat zúztak be
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Éjszaka tűzoltóautók pásztázták a barcelonai utcákat, oltva az égő kukákat, folyamatos rendőrautók és rohamkocsik szirénázása hallatszott a városban
Fotó: Isidre Garcia Punti / AFP
Barcelonában negyvenezren vonultak a spanyol központi kormány képviselete elé. A tiltakozók egy csoportja üdítős dobozokkal, petárdákkal, kövekkel dobálta az épületet védő rohamrendőröket, és megpróbálták áttörni a védelmi kordont, de a hatóságok visszasz
Fotó: Miquel Llop / AFP
A tömeg eredetileg az Ómnium Cultural és a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) politikai civil szervezetek felhívására békés, gyertyás felvonulásra gyűlt össze. Később ide hívta támogatóit a Katalán Védelmi Bizottságok (CDR) elnevezésű radikális csoport is
Fotó: Miquel Llop / AFP
Összetűzések voltak a tüntetők és a rendőrök között más katalán nagyvárosokban, így Gironában, Lleidában, Tarragonában és Sabadellben is
Fotó: LLUIS GENE / AFP
Hétfőn tüntetők bénították meg Barceolna El Prat nevű repterét
Fotó: LLUIS GENE / AFP
Több száz tiltakozó gyűlt össze a T1-es terminálnál, miután egy Demokrácia Cunami nevű civil mozgalom erre buzdított az interneten. A tömeg később többezresre duzzadt
Fotó: Pau Venteo / AFP
A BBC beszámolója szerint 108 járatot töröltek, és több pedig jelentős késéssel indult, illetve a tüntetés kezdeténél kialakult helyzet miatt többen lekésték a gépüket
Fotó: Pau Venteo / AFP
Végül a tüntetők hátrálásra kényszerítették a rendőröket, és elfoglalták a repteret
Fotó: LLUIS GENE / AFP
Carles Puigdemont volt katalán elnök ellen ismét nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a spanyol legfelsőbb bíróság
Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP or licensors
A rendfenntartók közül hétfő óta összesen 194-en sérültek meg
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Az elmúlt három napban 97 embert vettek őrizetbe a hatóságok az erőszakossá vált tüntetéseken, közülük négyen előzetes letartóztatásban vannak
Fotó: Jerome Leblois / AFP
Csütörtökön Quim Torra katalán elnök elítélte az erőszakot, de újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta a barcelonai parlamentben
Fotó: HANDOUT
Fotó: JUAN BARRETO / AFP

Kegyetlenség vagy tradíció a kolumbiai rodeo?

Az 1997-es indulása óta turistalátványosság lett a kolumbiai Villavicencióban rendezett rodeóbajnokság, amit világbajnokságnak hívni nagyképűség, de kétségtelenül látványos és átitatja az ország marhatenyésztőinek évszázados hagyománya.

Szerző

Megosztás
A kolumbiai marhapásztorok coleónak hívják magukat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Évszázadok óta rendeznek versenyeket, ahol eldöntik, hogy ki a legügyesebb terelő és leggyorsabb lovas
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A Cowboy Világbajnokságot 1997-óta rendezik
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Mára sokakat vonz a 20 ezer dollár összdíjazású versenysorozat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A lovasok párosával mérkőznek, egyenes kieséses rendszerben
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A futam lényege, hogy két lovas közrefogja a vágtató marhát, majd az ügyesebb a farkánál fogva megkísérli felborítani a száguldó állatot, aztán a forduló után minél hamarabb visszaérni a kiindulópontra
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Villavicencio város Kolumbia középső részén fekszik, az Orinoco-medence kiterjedt síkságának kapujában
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A térség évszázadok óta a marhatenyésztés központja
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
Az állatvédők tiltakoznak a kolumbiai rodeó ellen
Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A marhatenyésztők a hagyományőrzéssel védekeznek és azzal, hogy itt nincs csipke és kard, mint Spanyolországban és itt nem hal meg az állat
Fotó: JUAN BARRETO / AFP