Vizsgálatot indítottak a német hatóságok a Hamburg mellett található Farmakológiai és Toxikológiai Laboratórium ellen, az ottani körülményekről készült, az interneten terjedő videó miatt. A rejtett kamerás felvételeket egy beépített aktivista az állatkísérleteket végző laboratóriumban készítette. A hatóságok az állatvédelmi szabályok megsértése miatt küldték tovább az ügyet a helyi ügyészségnek.
A felvételeket készítő aktivista négy hónapon át dolgozott a laboratóriumban. Név nélkül nyilatkozott az Euronews-nak.
– A laborban az állatgondozók asszisztenseként dolgoztam. A dolgom csupán annyi volt, hogy etessem az állatokat, tisztítsam a ketreceket és rögzítsem az állatokat a vizsgálatokhoz, mint amilyen az EKG vagy a vérvétel. Mindehhez nem kaptam más felszerelést, mint egy vékony védőkabátot. A legrosszabb: állni a kenelekkel szemben, ahol az állatok a saját vérükben fekszenek, és én eközben semmit sem tehettem értük. Úgy tűnt, a legtöbbjük nem törődik már semmivel, az évek során teljesen eltompultak, belefásultak. Csak nagyon kevesen akartak javítani a körülményeken, vagy jelenteni a dolgokat, de nagyon kevesen tartották ezt fontosnak.
A Soko Tierschutz állatvédő szervezet, melynek aktivistája a felvételeket készítette, feljelentést tett a laboratórium ellen, szombatra pedig tüntetést szerveznek az épület elé, melyet be akarnak záratni. És miközben az aktivisták üdvözlik, hogy az ügyben végre nyomozás indult, a hatóságokat is hibáztatják. „Vannak modern módszerek, amivel ki lehetne váltani az állatkísérleteket. Ráadásul ezek nagy része mind az uniós, mind a német jog szerint tilosak – mondja Friedrich Mülln, a Soko Tierschutz munkatársa. Véleménye szerint azonban az állatokon végzett kísérleteknek egyelőre nem lesz vége, mivel óriási lobbi áll mögöttük: nem csupán az azokat végző laboratóriumok, hanem a felszerelést gyártó, a logisztikát végző és az élelmezésért felelős cégek részéről is.
Rolf Hömke, a kutatás alapú gyógyszergyártók rangidős konzultánsa azonban nem lát rá esélyt, hogy a közeli jövőben az új gyógyszerek tesztelésében az állatkísérleteket valami mással váltsák fel. „Miközben sok, egy új gyógyszer kapcsán felvetődő kérdést meg lehet válaszolni a baktériumtelepekkel, sejtekkel, szövetekkel és szervekkel végzett kísérletekben – melyeket egyébként széles körben használnak – sok veszélyre, vagy a szervek között fellépő kölcsönhatásokra csak akkor derül fény, ha állatokon is tesztelik azokat. Egy sejtkultúrának ugyanis nincs immunrendszere” – fejti ki. Az állatkísérlet Hömke szerint az egyetlen módja annak, hogy a lehető legtöbb veszélyt ismerjék fel és szűrjék ki, mielőtt a gyógyszer emberekhez kerülne, ezek leállítása ezért szerinte felelőtlenség lenne. Épp ezért az állatkísérletek nagy részét maga a törvény írja elő.
„Sajnos jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül” – írta a Qubiten néhány hónapja Babiczky Ákos, az MTA TTK Hálózat és Neurobiológia kutatócsoportjának munkatársa, aki maga is évek óta végez állatkísérleteket. Babiczky szerint ugyanakkor az állatkísérletek elvégzését szigorú előírások szabályozzák, az Európai Unióban különösképpen, a gyakorlatban pedig a kutatók a lehető legkevesebb kísérleti állat felhasználásával, a lehető legkevesebb fájdalmat okozó módszerekkel és az állatkísérleteket kiváltó módszerek bevezetésével.
