Előfizetés

,,Láttam az állatokat a ketrecekben a saját vérükben, és nem tehettem semmit”

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.18. 16:45
A hamburgi labor bejárata
Fotó: Bodo Marks / AFP
Nyomorúságos körülmények között tartott, a fájdalomba belepusztuló állatokról szóló rejtett kamerás videofelvételek ,,beépített ügynökét” sikerült megszólaltatnia az Euronews-nak.
Vizsgálatot indítottak a német hatóságok a Hamburg mellett található Farmakológiai és Toxikológiai Laboratórium ellen, az ottani körülményekről készült, az interneten terjedő videó miatt. A rejtett kamerás felvételeket egy beépített aktivista az állatkísérleteket végző laboratóriumban készítette. A hatóságok az állatvédelmi szabályok megsértése miatt küldték tovább az ügyet a helyi ügyészségnek. A felvételeket készítő aktivista négy hónapon át dolgozott a laboratóriumban. Név nélkül nyilatkozott az Euronews-nak. – A laborban az állatgondozók asszisztenseként dolgoztam. A dolgom csupán annyi volt, hogy etessem az állatokat, tisztítsam a ketreceket és rögzítsem az állatokat a vizsgálatokhoz, mint amilyen az EKG vagy a vérvétel. Mindehhez nem kaptam más felszerelést, mint egy vékony védőkabátot. A legrosszabb: állni a kenelekkel szemben, ahol az állatok a saját vérükben fekszenek, és én eközben semmit sem tehettem értük. Úgy tűnt, a legtöbbjük nem törődik már semmivel, az évek során teljesen eltompultak, belefásultak. Csak nagyon kevesen akartak javítani a körülményeken, vagy jelenteni a dolgokat, de nagyon kevesen tartották ezt fontosnak.  A Soko Tierschutz állatvédő szervezet, melynek aktivistája a felvételeket készítette, feljelentést tett a laboratórium ellen, szombatra pedig tüntetést szerveznek az épület elé, melyet be akarnak záratni. És miközben az aktivisták üdvözlik, hogy az ügyben végre nyomozás indult, a hatóságokat is hibáztatják. „Vannak modern módszerek, amivel ki lehetne váltani az állatkísérleteket. Ráadásul ezek nagy része mind az uniós, mind a német jog szerint tilosak – mondja Friedrich Mülln, a Soko Tierschutz munkatársa. Véleménye szerint azonban az állatokon végzett kísérleteknek egyelőre nem lesz vége, mivel óriási lobbi áll mögöttük: nem csupán az azokat végző laboratóriumok, hanem a felszerelést gyártó, a logisztikát végző és az élelmezésért felelős cégek részéről is.  Rolf Hömke, a kutatás alapú gyógyszergyártók rangidős konzultánsa azonban nem lát rá esélyt, hogy a közeli jövőben az új gyógyszerek tesztelésében az állatkísérleteket valami mással váltsák fel. „Miközben sok, egy új gyógyszer kapcsán felvetődő kérdést meg lehet válaszolni a baktériumtelepekkel, sejtekkel, szövetekkel és szervekkel végzett kísérletekben – melyeket egyébként széles körben használnak – sok veszélyre, vagy a szervek között fellépő kölcsönhatásokra csak akkor derül fény, ha állatokon is tesztelik azokat. Egy sejtkultúrának ugyanis nincs immunrendszere” – fejti ki. Az állatkísérlet Hömke szerint az egyetlen módja annak, hogy a lehető legtöbb veszélyt ismerjék fel és szűrjék ki, mielőtt a gyógyszer emberekhez kerülne, ezek leállítása ezért szerinte felelőtlenség lenne. Épp ezért az állatkísérletek nagy részét maga a törvény írja elő.  „Sajnos jelen tudásunk szerint a tudomány és az (állat)orvoslás fejlődése egyszerűen elképzelhetetlen kísérleti állatok felhasználása nélkül” – írta a Qubiten néhány hónapja Babiczky Ákos, az MTA TTK Hálózat és Neurobiológia kutatócsoportjának munkatársa, aki maga is évek óta végez állatkísérleteket. Babiczky szerint ugyanakkor az állatkísérletek elvégzését szigorú előírások szabályozzák, az Európai Unióban különösképpen, a gyakorlatban pedig a kutatók a lehető legkevesebb kísérleti állat felhasználásával, a lehető legkevesebb fájdalmat okozó módszerekkel és az állatkísérleteket kiváltó módszerek bevezetésével.

Robbantottak egy afgán mecsetben, legalább 62-en meghaltak és száznál több a sérült

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 15:56

Fotó: NOORULLAH SHIRZADA / AFP
Egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett a pénteki támadás elkövetőjeként.
Legalább 62 ember vesztette életét egy mecsetben végrehajtott pokolgépes merényletben pénteken Afganisztán keleti részén, a Nangarhar tartományban, írja a Reuters. Szohrab Kaderi, a tartományi tanács egyik tagja szerint
a sebesültek száma meghaladja a 100-at, a szám pedig még nőni fog, ahogy a mentők haladnak a romok átkutatásával.

Attaullah Hogjani, a tartomány tanács vezetőjének szóvivője szerint a robbanás leszakította a mecset tetejét. Az Ariana News nevű afgán hírportálnak adott nyilatkozatában pedig hozzátette, hogy az áldozatok közt gyerekek is vannak.
Egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként. A hatóságok a tálibokat sejtik a háttérben. A Pakisztánnal határos Nangarhar Afganisztán egyik legveszélyesebb térsége, ahol a kormány ellen lázadó radikális muszlim tálibok mellett 2015 óta az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is aktív.
Szintén pénteken a nyugati Herat tartományban is merénylet történt: egy út mellett felrobbantott pokolgép 6 civilt megölt és megsebesített 5-ot. A tartományi kormányzó szóvivője szerint nők és gyerekek is az áldozatok között vannak.
Az ENSZ csütörtöki jelentése szerint 2019-ben mintegy 2500 civilt öltek meg az országban szeptember végéig, kiemelve, hogy csak júliusban 425-en vesztették életüket.

Vádalkut kötött a Kuciak-gyilkosság ügyének egyik gyanúsítottja

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 15:41

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A férfire legkevesebb 8 és 16 év közötti szabadságvesztés várhat az eredetileg kiszabható 25 év vagy életfogytiglan helyett.
Vádalkut kötött a tavaly februári szlovákiai újságíró-gyilkosság ügyének egyik gyanúsítottja, A. Zoltán, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő közvetített a nagy belpolitikai viharokat kiváltó bérgyilkosság megrendelésében – jelentette pénteken a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség az érintett ügyvédjére hivatkozva. A különleges ügyész és a gyanúsított között létrejött vádalkut még a bíróságnak is jóvá kell hagynia. Részletek nem ismertek, a vonatkozó jogi szabályozásból azonban tudni lehet, hogy az érintettre legkevesebb 8 és 16 év közötti szabadságvesztés várhat az eredetileg kiszabható 25 év vagy életfogytiglan helyett. Ján Kuciak fiatal szlovák tényfeltáró újságírót és barátnőjét tavaly február végén gyilkolták meg a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A nyomozás adatai szerint a munkájával összefüggésben megölt újságíró halála közfelháborodást váltott ki az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A hatalmon lévő Irány-Szociáldemokrata Párt (Smer-SD) kormányának több tagja távozott, Robert Fico miniszterelnöknek is le kellett mondania, s lemondását követően utódja, Peter Pellegrini a kabinet széleskörű átalakítására kényszerült. A szlovák rendőrség tavaly szeptemberben nyolc személyt vett őrizetbe az ügyben. Később többek ellen is eljárást indítottak. A. Zoltánt és Zs. Alenát azzal gyanúsítják, hogy közvetítettek a gyilkosság megrendelője és végrehajtója között. A gyilkosság elkövetését az egyik további gyanúsított, M. Miroslav már bevallotta. Az ügy további gyanúsítottja Zs. Tamás, akit bűnrészességgel gyanúsítanak a gyilkosság elkövetésében. A gyilkosság megrendelésével szerint a jól ismert, tehetős szlovák nagyvállalkozót, Marián Kocnert gyanúsítják. A vizsgálati fogságban lévő Kocner ellen nagy jelentőségű gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban is eljárás folyik.