Előfizetés

Szabad szemmel: Karácsony Gergely hadba vonul Orbán ellen

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.10.19. 07:33

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 19.
Financial Times Az egyesült ellenzék arcaként Karácsony Gergely hadba vonul Orbán Viktor ellen. Úgy foglalta el hivatalát, hogy a magyarok fele szeretné már látni a Fidesz-korszak végét. A múlt vasárnapi választásokig úgy nézett ki, hogy a kormánypárt jóformán megingathatatlanul tartja kézben a hatalmat. Ám a szavazatok megoszlása megváltoztatta a politikai hangulatot. Maga a főpolgármester úgy nyilatkozott a lapnak, hogy évek óta most volt az első igazi verseny a vetélytársak között, az üzenet pedig az, hogy a fideszesek nem örökké ülnek a trónon. Már azzal átszakad a lélektani gát, hogy ez ki lehet jelenteni. Most már a lakosság egyharmada immár ellenzéki irányítás alatt áll, valamennyien városiak. Karácsony a 2022-es választásokig ki akar tartani a siker receptje, az összefogás mellett. Szerinte minden érintett párt pontosan tudja, hogy nincs más alternatíva. Ám a városvezetőnek nem lesz könnyű dolga, hiszen egyfelől együtt kell működnie a kormánnyal, jóllehet az nem érdekelt a sikerében, másfelől viszont bizonyítania kell, hogy képes szembeszállni azzal – mondja Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. De hozzáteszi, hogy a hatalomnak nem tanácsos a főváros teljes lakosságát magára haragítania. Mert különben legközelebb még keményebb lehet a visszavágás. A polgármesternek az öt párt eltérő érdekei között kell lavíroznia. Az egyik fő célja az, hogy a CEU-n a lehető legtöbb oktatási program maradjon Budapesten. Ezen kívül várhatóan fellép a rabszolga törvény ellen. Orbán azonban továbbra is erős, és megvan a kétharmada a parlamentben. Bíró-Nagy szerint azonban a Fidesz megkapta az első jelzést, hogy nem legyűrhetetlen, és ezt most már mindenki tudja.
Bloomberg Kelet-Európában végre megfizetik a dolgozókat (bár ezt a Bloomberg mondja, nem a dolgozók), miután a populista kormányok emelik a béreket, éspedig agresszívan, amilyen gyorsan csak tudják. A nagy munkaerőhiány közepette ez azután segít a gazdaságoknak – egyelőre. Vagyis megmarad nemzetközi versenyképességük és a növekedés is gyorsabb, mint Nyugaton. A korábbi liberális vezetés nem kockáztatott volna meg ilyen politikát, ám a jelenlegi siker nem tart örökké, ha nem támasztják alá összetett és célzott intézkedések. E pillanatban azonban az egész olyan, mintha a régió felébredt volna egy lidércnyomás után, amelyben abszolút le kellett nyomni a kereseteket, nehogy elmenjenek a német és francia kézben lévő gyárak. Most viszont mintha próbálnák jóvátenni a félelmet. Úgyhogy most már a fizetések alakulása példátlan módon elvált a versenyképesség szintjétől, a nagyarányú kivándorlás, illetve a külföldi beruházások miatt. Előzőleg az egyenlőtlenségek hosszú időn át csak nőttek ezekben az országokban, ez vezetett a nacionalisták és populisták hatalomra kerüléséhez. Azt ígérték, hogy a külföldi tulajdonosok nagyobb arányú megadóztatásából emelik az életszínvonalat. Ezzel valóban felszámolták a mélyszegénységet (mondja a Bloomberg), a fejlődés motorja a belső fogyasztás lett. A másik eszköz a kezükben, hogy nagyobb minimálbért írnak elő, bár itt azért még mindig van mit tenni a legalacsonyabb keresetűek esetében, a termelékenység szintjéhez viszonyítva. A baj ezzel a módszerrel az, hogy nem oldja meg a szerkezeti gondokat, miközben a fizetések továbbra is jócskán elmaradnak a nyugati nívótól. Számítások szerint a visegrádi államokban egy átlagosan képzett munkás havonta ezer euróval kap kevesebbet, mint német kollégája. E különbség felszámolásához nem elég az osztogatás és a nagyobb minimálbér. A képzést kell a fejlett országok szintjére felvinni, mert különben kifullad a mostani politika és a végén a populista vezetők mérlege sem lesz jobb, mint liberális elődeiké.
Die Presse A lap a csalódás 15 évének nevezi a Visegrádi Csoport uniós tagságát, mivel Brüsszel elhanyagolta a térséget, ráadásul sérült a négyek „büszkesége” is. Az egy héttel ezelőtti lengyel, illetve magyar választás ismét a régióra irányította a figyelmet, és úgy tűnik, hogy a négy állam többsége jelenleg távolabb van az EU-tól, mint annak idején, a csatlakozási tárgyalások bármely szakaszában. Az biztos, hogy a Nyugat a felvétellel befejezettnek tekintette a keleti demokratizálási folyamatot, és a továbbiakban nem törődött vele. Ám ezt az új tagok úgy vették, hogy a szervezet, de még a nyugati lakosság is közönyös irántuk. Keleten láthatóan a fokozódó kiábrándultsággal fordított arányban csökkent a demokráciába vetett bizalom. Merthogy miért volna szent a liberális jogállam, amikor a Nyugatot ennyire nem érdekli, hogy az megszilárduljon az egykori diktatúrákban? A nagyvonalú anyagi támogatástól függetlenül ezek az országok továbbra is úgy érzik, hogy rosszul bánnak velük. A megsebzettnek érzett „méltóságot” nem lehet tárt karokkal ellensúlyozni. Ezt az unió egy szép napon döbbenten érzékelte, amióta főleg a lengyeleknél és a magyaroknál már nemigen számítanak az olyan értékek, mint a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság, a nacionalizmus-ellenesség, a diszkrimináció elutasítása és a liberális demokrácia, bár a lakosság többsége számára azért fontosak. Lehet azt mondani, hogy az EU azért összpontosít a Nyugatra, mert rossz a lelkiismerete. Nem tudja ugyanis, hogy mitévő legyen a játékszabályok megszegése miatt. Ezért tűri el az uszításokat, az idegenellenességet. Másfél évtized elteltével kiderül, hogy ezek az országok soha nem érkeztek meg igazán az európai házba. Brüsszel kinyitotta ugyan nekik az ajtót, de azután szándékosan átnézett rajtuk, mint olyan rokonokon, akik a terhére vannak. A következmény az, hogy talán az egy Szlovákiát leszámítva, a többiek elfordulnak a Nyugattól és inkább az állítólag nagyszerű múlt foglalkoztatja őket, még a 45 előtti időkből. A Brexit bakugrásait látva cinikusan azt lehet tanácsolni a keleti tagoknak, hogy csak nyugodtan fenyegetőzzenek a kilépéssel. Mert ily módon ugyan nem tér vissza, mondjuk, Nagy-Magyarország, de több figyelmet tudnak kicsikarni maguknak.
Süddeutsche Zeitung Nem halad az új biztosok jóváhagyása, ami tehertétel von der Leyen számára, de ez nem okvetlenül az ő hibája. A Bizottság leendő elnöke tegnap munkareggelin találkozott Merkellel, Macronnal és egy sor más tagállam vezetőjével, hogy a továbblépésről tárgyaljon velük. A kezdet göröngyös volt, a francia Goulardon kívül már a hivatalos meghallgatás előtt elbukott a magyar és a román jelölt. Ezért a testület hivatalba lépése legalább egy hónapot csúszik. Már megy a vita arról, ki ezért a felelős: az állam- és kormányfők, akik az EP megkerülésével juttatták hatalomra a volt német védelmi minisztert, vagy pedig Macron, aki megakadályozta a néppárti csúcsjelölt, Weber megválasztását. Ő úgy véli, hogy saját jelölje azért vérzett el, mert a konzervatív Trócsányi, valamint a szociáldemokrata román Plumb után egy liberálisnak is osztoznia kellett sorsukban. Von der Leyen mindenesetre szorult helyzetben van, mert egyelőre nem tudott senkit sem javasolni a három posztra, de ha lennének is kiszemeltjei, azoknak előbb meg kellene győzniük Strasbourgot saját alkalmasságukról. Ugyanakkor egy-két állam- és kormányfő máris jelezte a német politikusnak: jobb, ha nem felejti el, kinek köszönheti előrelépését.  

Több mint félmillióan vonultak utcára Barcelonában, összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 22:04

Fotó: Joan Cros / AFP/NurPhoto
A tiltakozások azután kezdődtek Katalóniában, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt.
Több mint félmillió ember vonult az utcákra Barcelonában a városi rendőrség szerint, hogy tiltakozzon a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen pénteken. Sokan közülük három napja indultak el öt különböző katalán városból, hogy a Szabadságmenetnek nevezett felvonuláson mintegy száz kilométert tegyenek meg gyalog a katalán fővárosig, ahol csatlakoztak hozzájuk a pénteki általános sztrájkban résztvevők. A békés tüntetésre rengetegen érkeztek katalán függetlenségi zászlókkal, szabadság feliratú táblákkal, az elítélt függetlenségi vezetők arcképeivel. Elisenda Paluzie, az esemény megrendezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés (ANC) politikai civil szervezet elnöke beszédében arra kérte a katalán politikusokat, hogy ha az elítéltek nem kapnak kegyelmet, és Katalónia nem rendezhet népszavazást az önrendelkezésről, akkor készüljenek a függetlenség kinyilvánítására.
„Be kell fejeznünk, amit elkezdtük október elsején”

– mondta az alkotmányellenesnek nyilvánított 2017-es népszavazásra utalva, amelynek megrendezése miatt ítélte el a katalán vezetőket a spanyol legfelsőbb bíróság. Miközben a beszédek tartottak, a belváros egy másik pontján a délben kezdődött diáktüntetés fordult át összetűzésekbe a rendőrséggel a katalán belügyi tanácsos hivatalánál, akinek lemondását követelték a fiatalok a katalán rendőrök eddigi kemény fellépése miatt.
Ahogy ezekben a napokban többször, most is kövekkel, üvegekkel dobálták a rohamrendőrök sorfalát az arcukat elkendőző, kapucnis támadók. A rendőrség furgonokkal szorította ki őket az elfoglalt utcaszakaszról, ahol aztán újból összegyűltek és barikádként használtak felgyújtott kukákat. A barcelonai önkormányzat adatai szerint eddig több mint 700 szemetes konténert égettek el az utcai rendbontásokban, a vandalizmussal okozott kár értéke pedig meghaladja a másfélmillió eurót (496 millió forint). Az elmúlt éjszakákon többször is rendbontásba forduló tüntetéshullám azután kezdődött Katalóniában, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Kilenctől 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

Elengedték El Chapo fiát, hogy elkerüljék a további vérontást

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.18. 21:56

Fotó: ALFREDO ESTRELLA / AFP
Legalább nyolcan vesztették életüket Culiacánban. A halottak között van a nemzeti gárda egyik tagja, öt feltételezett bandatag, egy civil és egy fegyenc.
A mexikói biztonsági erők helyesen jártak el, s életeket mentettek meg azáltal, hogy a további vérontás elkerülése végett csütörtökön elengedték az őrizetbe vételekor heves ellenállást tanúsító Ovidio Guzmán drogkereskedőt és társait – jelentette ki Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök másnap. „Egy bűnöző elfogása nem érhet többet emberek életénél. Helyesen jártak el a tisztségviselők, akik meghozták a döntést” – hangsúlyozta újságírói kérdésre felelve Obrador pénteki sajtótájékoztatóján. Egyben kiemelte, hogy a kevésbé konfrontatív bűnüldözési stratégia nagyon jól működik. A tavaly decemberben hivatalba lépett Obrador visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint a kormánya gyengeségét mutatná az, hogy futni hagyták Ovidio Guzmánt. Mint mondta, ez az álláspont merő találgatásokon nyugszik, s mindössze az ellenfelei terjesztik a lejáratására. A mexikói elnök arról beszélt, hogy a korábbi kormányzatok bűnüldözési stratégiái „temetővé” változtatták Mexikót, s bírálói most azt szeretnék, ezt a gyakorlatot folytassa. Azzal érvelt, hogy a hatóságoknak inkább a kábítószer-bűnözés és az ebből fakadó erőszak kiváltó okainak – a szegénységnek és a munkanélküliségnek – a kezelésére kellene összpontosítaniuk. Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter arról beszélt, hogy legalább nyolcan vesztették életüket a culiacáni erőszakcselekményekben. A halottak között van a nemzeti gárda egyik tagja, öt feltételezett bandatag, egy civil és egy fegyenc. Sandoval egyben elismerte, hogy az Ovidio Guzmán elfogására indított műveletet elhamarkodottan hajtották végre. Szinte csatatérré változott Culiacán mexikói nagyváros csütörtökön, azután hogy egy rendőregység rajtaütött egy házban A Köpcös, vagyis Joaquín Guzmán bebörtönzött drogbáró egyik fián és három másik férfin. Le akarták tartóztatni őket, de a drogkartell túlerőben lévő fegyveresei megakadályozták ezt, és randalírozni kezdtek a 750 ezer lakosú városban. A harmincfős rendőregység a kábítószer-kereskedelemmel vádolt Ovidio Guzmánon és három társán ütött rajta a házban, Sinaloa állam székvárosában. A várost uraló Sinaloa kartell emberei azonban körbevették a házat, és géppuskával felfegyverzett kisteherautóikon elárasztották a várost. A rendőrök a vérontás elkerülése érdekében elengedték Ovidio Guzmánt és társait – közölte akkor a mexikói kormány. Culiacánban Guzmánék elengedése ellenére is heves összecsapások voltak a drogkereskedők és a rendőrség, valamint a hadsereg között. Az állam kormányzója felszólította a lakosokat, hogy keressenek fedezéket, aki pedig épületben tartózkodik, maradjon ott. Közben a helyi börtönből több rab kiszabadult, egyelőre nem lehet tudni, hányan. A sinaloai hatóságok szerint 49 fegyenc továbbra is szökésben van. A kaotikus állapotok az éj leszállta után sem értek véget a városban. A mexikói belbiztonsági erőket mozgósították, és összeült a kormány válságstábja is. A Sinaloa vezére, Joaquín Guzmán az Egyesült Államokban tölti életfogytig tartó börtönbüntetését. Joaquín Guzmánnak mintegy tizenkét gyermeke lehet. Ovidio Guzmán ellen egy mexikói bíró adott ki letartóztatási és kiadatási parancsot. Az Egyesült Államokban februárban indult eljárás Ovidio Guzmán és egy testvére ellen kábítószer-kereskedelem vádjával.
Kapcsolódó
Súlyos bandaháború tört ki egy mexikói nagyvárosban, miután letartóztatták El Chapo fiát