Mindenképpen halasztják a Brexitet, tízezrek tüntetnek Londonban

Publikálás dátuma
2019.10.19. 16:52
Tüntetők követelnek második Brexit-népszavazást Londonban, 2019. október 19-én
Fotó: Niklas Halle'n / AFP or licensors
Nem a Brexit-megállapodásról, csak annak kitolásáról szavazott az alsóház, Boris Johnson hívei a végleges kilépést követelik, a miniszterelnök a parlamenti döntés ellenére közölte: nem tárgyal a halasztásról.
Elfogadta a londoni alsóház azt a módosító javaslatot, ami alapján halasztani kell Brexit formális jóváhagyását – addig, amíg a amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja - írja az MTI. A 322-306 arányban elfogadott módosítás gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti, mivel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról. Bár a távirati iroda erre nem tér ki, az alsóház szembe ment Boris Johnson kormányának akaratával is, hiszen a kabinet egyenesen a Brexit-megállapodást akarta szentesíteni a rendkívüli szavazáson.
A döntés következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl. Kérdés persze, hogy az EU belemegy-e az újabb határidő-hosszabbításba. Johson a módosítóról szóló szombat délutáni szavazás után bejelentette: nem tárgyal az EU-val a Brexit halasztásáról, a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet. A jövő héten mindenesetre az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra. Johnson alsóházi bejelentésének előzményeként a képviselők megszavazták azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes jogi instrumentumot, köztük az egyezmény jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.  
Eközben tízezrek vonultak az utcára London központjában új, második népszavazást követelve a Brexitről; a tömeg a BBC beszámolója szerint körülvette a Parlament épületét is, amire 37 éve nem volt példa. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.20. 08:38

Végéhez érhet a „vörös hullám”? Veszélyben Evo Morales elnöksége Bolíviában

Publikálás dátuma
2019.10.19. 10:45
Evo Morales máig népszerű, de sokan megelégelték stílusát
Fotó: PEDRO UGARTE / AFP
Távolról sem biztos, hogy negyedszerre is államfővé választják.
Dél-Amerika több országában radikális, illetve mérsékeltebb baloldali vezetés volt hatalmon még néhány évvel ezelőtt is. Hugó Chávez, Venezuela egykori elnöke azonban 2013-ban meghalt, s az ország azóta Nicolas Maduro elnöksége alatt minden korábbinál súlyosabb válságba sodródott. Rafael Correa korábbi ecuadori elnök külföldre szökött, Luiz Inácio Lula da Silva volt brazil és Ollanta Humala volt perui elnök pedig börtönben ül. A „vörös hullámnak” vége, Evo Morales bolíviai elnök amolyan utolsó mohikán a földrészen. Most azonban a 14 éve hatalmon lévő ajmara származású politikus elnöksége is komoly veszélybe került. Távolról sem biztos ugyanis, hogy negyedszerre is államfővé választják. A vasárnapi voksolás előtt a közvélemény-kutatók 35-38 százalékon mérik Moralest, az első indián elnököt, ez azonban nem elég ahhoz, hogy „csont nélkül”, még az első fordulóban győzedelmeskedjék. Ehhez ugyanis legalább 40 százalékra, illetve 10 százalékos előnyre lenne szüksége a helyi törvények szerint. A legnagyobb ellenfele Carlos Mesa egyetemi professzor, polgári jelölt, akit a bolíviaiak 25-28 százaléka támogat. Harmadik helyen pedig nem egészen tíz százalékkal a neoliberális gazdaságpolitika pártfogója, Oscar Ortíz áll, akit elsősorban a vállalkozók támogatnak. Morales mindenképpen az első fordulóban akar nyerni, mert ha ez nem sikerül neki, akkor a második fordulóban igen nehéz dolga lenne Mesával szemben. A jelenlegi bolíviai elnök semmit sem bízott a véletlenre, az egész államapparátust arra kötelezte, hogy mindent saját kampányának vessen alá. „Csak így tovább” – hangzik választási hadjáratának szlogenje. Bolívia – Venezuelával szemben – viszonylag sikeres gazdaságpolitikát folytatott az eltelt másfél évtized alatt. A GDP átlagosan 4,5 százalékkal emelkedett, különösen az indián bennszülött lakosság élvezte ennek előnyeit. A szegények aránya 63-ról 36 százalékra csökkent. Morales államosította a nyersanyagok adásvételéért felelős vállalatokat, amivel idővel sikerült feltöltenie az államkasszát. A pénz egy részét alapokba helyezte. Bár Morales még mindig népszerű, sokan elégelték meg önkényes vezetési stílusát. A mérsékelt Mesát viszont a középen állók is megválaszthatónak tartják. Ugyanakkor akadnak olyan hangok is, amelyek szerint Moralesék úgyis elcsalják a választást.
Frissítve: 2019.10.19. 10:51

„Hiábavaló volt a sok áldozat” – A szíriai háború kurd szemmel

Publikálás dátuma
2019.10.19. 09:45

Fotó: BAKR ALKASEM / AFP
Folyamatos bombázások, menekülő tízezrek, humanitárius katasztrófa, szökni készülő terroristák: szíriai kurdok meséltek lapunknak a frontvonalról.
„Mint már számos alkalommal leszögeztük, pártunknak nincs szervezeti kapcsolata a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). De természetesen kurdok vagyunk, és kapcsolatban állunk a többi kurd párttal is. Törökország szemében ha egy kurd szervezet nem a PKK ellen, akkor velük van, ami teljesen téves megközelítés. Mi viszont nem fogunk fegyvert ragadni egyetlen kurd ellen sem, csak hogy kielégítsük Törökországot” – mondta el lapunknak Szalih Muszlim, a Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) korábbi elnöke, akit még a török offenzíva szüneteltetése előtt értünk el a támadás alatt álló Észak-Szíriában. A szíriai ellenzék meghatározó alakja  figyelmeztetett,  hogy ugyan az Iszlám Állam már elvesztette minden területét, de Törökország újjá akarja szervezni őket, hogy saját céljaira használhassa őket. „Mindent megteszünk, hogy fogva tartsuk az Iszlám Állam elfogott tagjait, de őrzésükre most nyilvánvalóan kevesebb ember jut, hiszen csapatainknak az országot kell védenie. Azt viszont nem tudjuk, mi fog történni, ha az előrenyomuló török hadsereg eléri őket. Bezárják, vagy szabadon engedik őket? Nemrégiben is tűz alá vettek egy börtönt Kamisli közelében, csakhogy a foglyok megszökhessenek. Felügyeletünk alatt biztosan nem szabadulhatnak ki, nemzetközi partnereinkkel együttműködve gondoskodunk róla, hogy bíróság előtt feleljenek” – mutatott rá az egész világot érintő esetleges következményekre. Az Európában is jól ismert politikus úgy vélte, ha az uniós országok valóban ragaszkodnak az értékeikhez, támogatniuk kellene a szíriai kurdokat. Ugyanakkor a NATO-tagoknak is a szemére vetette, hogy NATO-fegyverekkel vívnak ellenük háborút, amit szerinte meg kellene tiltani. „Az amerikaiak egyelőre nem vonták ki teljesen a csapataikat, csak a határról, a csatatérről. A többi területen a Szíriai Demokratikus Erőkkel vállvetve folytatódik a harc az Iszlám Állam ellen. Ezért nem nevezném árulásnak a döntésüket, inkább azt mondanám, hogy elszámíthatták magukat. Sőt, a lépés mögött az amerikai elnök áll, egy személyben. Az amerikai nép és az intézmények viszont a mi oldalunkon állnak” – vélekedett az Egyesült Államok szerepéről.  Szalih Muszlim a jövőjüket illetően emlékeztetett, hogy kiépítettek egy demokratikus rendszert, amely a kurdok és szírek békés együttélésén, a nemi egyenlőségen alapszik. „Reméljük, hogy ez meg tud szilárdulni, még ha senki más nem is akarja ezt, mert attól félnek, hogy más arab országok számára is mintául szolgálhat. Célunk a békés együttélés, például egy föderatív rendszerben, de Szíria egységének megőrzése mellett” – összegzett. „A török hadsereg folyamatosan bombázza az észak-szíriai területeket, de néhány települést már a szárazföldön is ostromolnak. A Szíriai Demokratikus Erők keményen ellenállnak, sőt néhány falut visszafoglalniuk is sikerült. Összességében elmondhatjuk, hogy a török offenzíva eddig nem tudta megvalósítani a kitűzött céljait” – mesélte még szintén a fegyvercsend előtt lapunknak Mohammed Haszan a határon fekvő Amudából. A 42 éves kormányzati tisztviselő elmondása alapján az offenzíva alaposan megváltoztatta az eddigi életüket. „Mindenki fél a bombázásoktól, és attól, hogy mi vár rájuk. Különösen Sari Kani és Tell Abiad térségében nagyon nehéz a humanitárius helyzet, már több mint 70 ezer ember elmenekült onnan, és átmeneti szállásokon, sátrakban, vagy a szabad ég alatt húzzák meg magukat. Ott nincs áram, internet, de víz se. Nem működnek az iskolák, a kórházak, utóbbit az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is megerősítette. Nálunk Amudában vagy éppen Kamisliben még zavartalan az elektromos ellátás és az internet is. Sok szülő nem engedi iskolába gyermekét, de bizonyos részeken egyébként nyitva vannak az iskolák. Még Kamislit is bombázzák, már több civil életét vesztette. A helyzet nem egyszerű, és egyre nehezebb” – festette le a mindennapokat.
Arra Haszan is rámutatott, hogy a hiedelemmel ellentétben az amerikaiak még nem vonultak ki teljesen, csak visszavonultak a konfliktusos területekről. „Viszont az emberek itt úgy hiszik, hogy Donald Trump zöld jelzést adott Recep Tayyip Erdogannak az invázióra. Sokan csalódottak emiatt, és egyfajta árulásként értékelik a történteket, hogy hiábavaló volt a sok áldozat, amit az Iszlám Állam elleni harc során hoztak” - számolt be az általános hangulatról. Az offenzíva okaival kapcsolatban ő is úgy vélte, hogy valójában semmilyen fenyegetést nem jelentenek Törökország számára. „Az elmúlt kilenc évben, a háború kirobbanása óta egy puskalövést sem adtunk le a törökökre. Erdogan valódi célja, hogy a belső problémáit a kurdokkal exportálja, megváltoztassa a térség demográfiai viszonyait” – vélekedett. Haszan reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió hangot emel az invázió ellen. „Észak-Szíriában az Iszlám Állam több ezer terroristáját tartjuk fogva, a káosz pedig lehetőséget teremthet számukra a meneküléshez. Ez pedig az egész világra fenyegetést jelent!” – figyelmeztetett.

Nem A Legyek Ura

„Néha hagyni kell őket harcolni, mint két gyereket. Aztán szétválasztod őket” – ezzel a hasonlattal büszkélkedett a szíriai török offenzíva leállításának kialkudásáról egy dallasi gyűlésen Donald Trump amerikai elnök. Nos, ebben a „gyerekharcban” az elmúlt bő egy hétben több százan, köztük rengeteg civil, ártatlanok és gyermekek haltak meg. Ráadásul koránt sem biztos, hogy ezzel a vérontásnak vége van. Törökország sietett leszögezni, hogy nem tűzszünetet kötöttek, hiszen ahhoz egy legitim szemben álló fél kellene, ők viszont terroristákként tekintenek a Demokratikus Egyesülés Pártjára (PYD) és annak fegyveres szárnyára, a Kurd Népvédelmi Egységekre (YPG). Ankara csupán 120 óra haladékot adott a kurdoknak, hogy vonják ki csapataikat arról a 30 kilométer mély határ menti területről, ahol a török tervek szerint biztonsági zónát állítanak fel. Ha ez nem történik meg, – és az egyelőre nem egyértelmű, hogy területek feladásáról az amerikaiknak a kurdokat is sikerült meggyőzniük – akkor csak legfeljebb időt nyertek. A török hadművelet folytatódni fog.

Szerző