Hárman meghaltak a chilei zavargásokban, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el

Publikálás dátuma
2019.10.20. 09:01

Fotó: PABLO VERA / AFP
A chilei fővárosban és egyes külvárosaiban este 10 óra és reggel 7 között csak külön hatósági engedéllyel szabad elhagyni a házakat.
Hárman meghaltak egy áruházban keletkezett tűzben, az üzletet vasárnapra virradóra fosztották ki a tüntetők Santiago de Chilében – közölték a helyi hatóságok. Karla Rubilar, Santiago tartomány kormányzója elmondta, hogy ketten megégtek, egy harmadik embert pedig életveszélyes állapotban szállítottak kórházba, ahol belehalt sérüléseibe. Alberto Espina chilei védelmi miniszter bejelentette: 1500 katonát vezényeltek az utcákra vasárnap hajnalban, hogy helyreállítsák a rendet. Velük együtt
a hadsereg összesen csaknem tízezer tagja áll szolgálatban a fővárosi régióban.

Chilében pénteken kezdődtek összecsapásokkal és gyújtogatásokkal kísért zavargások a metrójegy árának emelése ellen. Santiago de Chile metróhálózata 140 kilométer hosszú, és a legmodernebb Dél-Amerikában. Pinera jelezte: felfüggeszti a tömegközlekedésre vonatkozó népszerűtlen politikáját, és nyugalomra intette a lakosságot. Chile Latin-Amerika egyik leggazdagabb, de egyben legegyenlőtlenebb országa.
Helyi idő szerint szombaton
a chilei fővárosban és egyes külvárosaiban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el este 10 óra és reggel 7 között. Ezalatt csak külön hatósági engedéllyel szabad elhagyni a házakat.

Sebastian Pinera államfő pénteken már kihirdette a rendkívüli állapotot a város területére, és később azt is bejelentette, hogy felfüggesztik a drágítást, de a helyzet szombaton sem nyugodott le.

A Brexit most már tényleg önmaga paródiája: Johnson halasztást kezdeményezett, de károsnak tartaná a kérés teljesítését

Publikálás dátuma
2019.10.20. 08:51

Fotó: David Cliff / AFP
Sosem lesz Brexit. Vagy ha mégis lesz, akkor sem lesz, de lesz.
A Brexit egy velünk élő logikai buborék, ez már biztos. Boris Johnson ugyanis kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelét, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá. A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még a neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte. Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására. Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni. A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja. Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is. A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye. A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával. Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja. E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" Brexit hívei - taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák. A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos - a frakcióból azóta kizárt - képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás. A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.
Szerző
Frissítve: 2019.10.20. 15:22

Szabad szemmel: a Borkai-botrány egy időre megakasztotta az orbáni hatalmi gépezetet

Publikálás dátuma
2019.10.20. 08:29

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 20.
Spiegel A hetilap úgy látja, hogy korai még az eufória a magyar ellenzék számára, a választási sikertől függetlenül. A győzelem széleskörű összefogás eredménye volt a nagyvárosokban a sokszorosan korruptnak és önteltnek leírt kormányjelöltekkel szemben. Ám országos szinten nehéz elképzelni egy ugyanilyen szövetséget. Ráadásul a Fidesz a tavalyi eredményhez képest nem veszített, sőt inkább további voksokat gyűjtött. Továbbá hosszú távon egyébként is Orbánnál van az előny: az engedetlen polgármestereket a költségvetési juttatások megkurtításával taníthatja móresre. Az, hogy Karácsony a kampány során az isztambuli és varsói polgármestertől kért tanácsot, sokat elárult jövőbeli irányvonaláról. Ám hogy a két másik főváros ellenzéki kezekben van, az nem gátolja Kaczynskit és Erdogant abban, hogy zavartalanul mozgassa a szálakat.
Le Monde A Borkai-féle orgia egy időre megakasztotta az orbáni hatalmi gépezetet, miután a győri polgármester olyan botrányba keveredett, amelyből kevés politikus képes kimászni. A Fidesz őt tartja felelősnek a történelmi pofonért. A videó minden köntörfalazás nélkül megmutatta, amint a tisztes családapa rossz lányokkal akciózott, de volt ott alkohol és kábítószer is. Egy olyan ultrakonzervatív párt számára, amely fő programjának a keresztény identitás védelmét választotta, az ilyen képek különösen sokkolóak. Ráadásul az, aki feltette a mozit a világhálóra, azt állítja, hogy a kompromittáló kirándulást korrupcióból származó pénzekből fedezték. Szóval szex, üzleti összejátszás, drog – nehéz ennél zajosabb botrányt elképzelni a kampány kellős közepén. A Fidesz az elején a szokásos agyonhallgatással próbálkozott. Ám utána a párton belül többen, és Tarlós is úgy ítélték meg, hogy nem elegendő Borkai szabadkozása, ezért a városvezetőnek mennie kell. Utána következett, hogy a politikus meghirdette a sajtótájékoztató, majd lemondta, a Magyar Nemzet pedig eltüntette a cikkét, amelyben a polgármester távozását követelte. Idáig nemigen lehetett ilyen zavart tapasztalni a hatalom kommunikációs apparátusában. Borkai végül marad, bár kénytelen volt kilépni a Fideszből. Orbán azonban még messze van a bukástól.
The Times A recenzióban Victor Sebestyén, a magyar származású elemző úgy mutatja be Paul Lendvai Orbán Viktorról, Európa új erős emberéről írott könyvét, hogy az kitűnőben vezeti le, miként változtatta meg egy igen okos politikus a széljárást Magyarországot. Ezen felül igen pontosan ábrázolja, mi történt másutt az elmúlt években az egykori keleti tömbön belül, miközben a földrész többi része csak lesett. Arra is kitér, hogy a szerző időnként túloz: Orbán ugyan nem börtönzött be ellenzékieket, nemrégiben nagy tüntetések voltak a rendszere ellen. Ám aki ismeri a magyar helyzetet, az tudja, hogy az ország jelenleg kevésbé szabad, viszont elnyomóbb, mint az utóbbi két évtizedben bármikor.
Foreign Affairs A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a szélsőjobbos populisták DNS-ében gyárilag benne van a bukás, így Európában mostanában az egyik veszít a másik után. Éspedig azért, mert politikájukból következően zavaró hibákat követnek el. Ugyanis irányvonalukat zavaros szűklátókörűség és megalapozatlan, túlzott önbizalom jellemzi. Áll ez Strachéra, az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezérére, Salvinire, az olasz Liga élén, valamint Boris Johnsonra. Áldozatul estek saját nagyképűségüknek, a legyőzhetetlenség hamis érzetének, valamint annak a hajlamuknak, hogy készek igen kockázatos húzásokba is belemenni. Vagyis ami hatalomra segíti őket: az erő kisugárzása, a saját maguk körül kialakított személyi kultusz, valamint a bonyolult kérdésekre gyártott egyszerű válaszok miatt egy idő után elszakadnak a valóságtól, és végül visszazuhannak a földre. A jobbos demagógia azonban erős marad Európában. De ahogy az említett három párt defenzívába szorult, az utal arra, hogy alapvetően sebezhetőek, és így különösen hajlamosak végzetes melléfogásokra. Pedig nemrégiben még úgy látszott, hogy az ilyen populisták igencsak jönnek fel a földrészen. Ám Ausztriában és Olaszországban útjukat állta az erős, demokratikus intézményrendszer. Ez azonban nem igaz a magyarokra és a lengyelekre, ott a folyamatos támadások meggyengítették a szabad sajtót és a független bíróságokat. Ezért a hatalmon lévő szélsőségesek minden ellensúly nélkül maradtak. A szélsőjobbos populistákba genetikailag bele van kódolva a végük. Ellenfeleik reményt meríthetnek ebből a megfigyelésből. A mi-vagy-ők felfogás korlátozza helyzetfelismerő képességüket, ami azután hiányos információkat és rossz döntéseket eredményez. A másikkal szemben érzett megvetés következménye az lehet, hogy a normákra fittyet hányó vezető átgázol intézményeken és ez azután végzetesnek bizonyul számukra. Főleg ha az intézmények elég szilárdak ahhoz, hogy kivédjék a rohamokat. Az önhittség lényege esetükben az, hogy úgy érzik: történelmileg elkerülhetetlenek és ez már eleve beharangozza kudarcukat. Mert könnyebb felvillanyozni a tömeget azzal, hogy „Vegyük vissza Nagy-Britanniát” vagy hogy Olaszország mindenek előtt”, mint azt hirdetni, hogy térjünk vissza a normális állapotokhoz. Legalábbis egyelőre.
Szerző