Ma nincs a magyar piacon olyan megtakarítási termék, amely versenyezhetne a szakmában is szuperkötvénynek nevezett, júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal. A kereskedelmi bankok és a befektetési alapok kezelői egyaránt aggódnak azért, hogy a náluk elhelyezett megtakarításokat elszívja ez a lehetőség. Tisztában vannak azzal is, hogy a kesztyűt ezzel a papírral szemben csak úgy lehet felvenni, ha vonzóbb termékeket fejlesztenek ki, amelyek jobb teljesítményt nyújtanak az öt éves, államilag garantált kötvénynél. Ahogy a tőkepiaci szakértők fogalmaznak: az emberek fejébe szinte beégett az 5 százalékos, kockázatmentes hozam. Így mindent ehhez mérnek. A MÁP Plusz új fejezetet nyitott a hazai öngondoskodás történetében.
Korábban azok, akik a jövőbeni állami nyugdíj mértékével kapcsolatos kételyeik miatt idős korukra megtakarítanának, meglehetős széles palettából választhattak. Ez az időszak véget ért. Ugyanakkor Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint a következő években lejáró állampapírok miatt heti mintegy 60 milliárd megújítása válik szükségessé. Egy konferencia nyitóelőadásában a megtakarítási piacot érintő fontosabb témákról beszélt, elsősorban a lakossági állampapírokra, azon belül is a MÁP Pluszra összpontosítva. Kérdésnek nevezte, hogy fenntartható-e ez a megújítási ütem. Kadocsa Péter szerint a pénzügyi tudatosság fejlődését mindenképp nehezíti, ha a lakosság kockázatvállalás nélkül elérhető, magas hozammal találkozik. Ilyenkor ugyanis a tőzsdei részvények végképp kieshetnek az érdeklődési körből. Kevés pénzpiaci ismerettel is belátható: az ötéves távra lekötött, de közben is készpénzzé tehető, a futamidő végén átlagosan közel öt százalékos kamatot hozó szuperkötvény olyan versenyt támaszt, hogy egyéb értékpapírokat csak ekkora hozam felett érdemes kibocsátani. Ez a többi európai országra jellemző, majdhogynem láthatatlan vagy negatív kamatok mellett szinte lehetetlen.
Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint hogy az új állampapír körülbelül 300 milliárd forintot a befektetési alapokból szívott el. Vagyis a szuperkötvénynek mint megtakarítási formának jelenleg nincs vetélytársa. A befektetési alapkezelők azért bíznak abban, hogy mégis lesz olyan termékük, ami felveszi a versenyt.
Az öngondoskodás szempontjából azért lehet hasznos a kockázatmentes állampapír, mert arra sarkallja az embereket, hogy minél fiatalabb korukban kezdjenek el – számukra is átlátható módon – hosszabb távra takarékoskodni.
Nyugdíjaslét, a riasztó mumus
A legújabb felmérések riasztó képet mutatnak a nyugdíjas évekkel kapcsolatos közgondolkodásról. A ma még dolgozók döntő többsége idős korát elszegényedve és betegen képzeli el. Mindazonáltal kevesen tesznek azért, hogy ez másként alakuljon. Pedig azzal ma már szinte mindenki – főként a fiatalabb korosztály – tisztában van, hogy az államtól sok segítséget nem remélhet.
„A nyugdíj az, ami nekem már nem lesz”, „csirkefarhát”, „öregség, betegség, kisnyugdíj”, „dolgozni fogok" – döntő többségében ilyen és ehhez hasonló válaszok érkeztek például a Generali Biztosító ama körkérdésére, hogy mi jut eszébe a nyugdíjról. A felmérésben résztvevő, nyugdíj előtt álló 25-55 éves korosztály negyede nem is számít arra, hogy idős korában kap majd nyugdíjat. 15 százalékuk pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol: szerintük a kapott összeg nem lesz elengedő jelenlegi körülményeik fenntartására. Hasonló arányban emlegették a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság kifejezéseket. A nyugdíjas évek kapcsán a pihenés vagy a megérdemelt jutalom fogalma viszont csak minden ötödik magyarnak jut eszébe. Ezzel együtt az öngondoskodást is csupán 7 százalékuk említette.
A jövőt illetően a fiatalabb, 40 év alatti korosztály a legborúlátóbb. Ők jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem kapnak majd. A nyugdíjhoz közelebb álló 50-55 évesek már nagyobb arányban gondolnak pihenésként az időskorra. A kettő közötti korosztály viszont teljesen bizonytalan azt illetően, hogy mire számítson. Talán éppen emiatt körükben a leginkább jellemző – mintegy 10 százalék – az öngondoskodás. Az aggasztó eredmények ellenére nyugdíjas korukban a legtöbben nyaralni, utazni és pihenni szeretnének.
Miközben a fejekben egy mesékből ismert kép él a nyugdíjas életről, a családunkban élő nyugdíjasok körében egy másik valóságot látunk - véli Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója. Emellett elképzelünk egy olyan nyugdíjas élet, amikor mindenre jut időnk, megszűnik a munkával járó stressz, újra utazgathatunk, fitten sportolhatunk. Azért, hogy ez valóban így legyenmost kell tenni, most kell az idős éveket megtervezni, hogy majd olyan életet élhessünk, amilyet elképzeltünk magunknak – hívta fel a figyelmet az igazgató.
Az Aegon Center for Longevity and Retirement nyugdíjkutatásából ugyanakkor kiderül: a magyarokra nem igazán jellemző sem az öngondoskodás, sem a nyugdíjas évek megtervezése. A nyugdíjjövedelem nagyobb hányadát a magyarok még mindig az államtól várják, és csak harmadrészben építenek megtakarításokra, befektetésekre. Eközben minden harmadik aktív korú magyart nyomasztja, ha nyugdíjas éveire gondol, mert egy szegény és betegeskedő életforma rajzolódik ki előtte. A felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak.
A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot és az anyagi ellehetetlenülés. Riasztó adat, hogy tízből kilencen úgy gondolják: nyugdíjas korukban nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre. Ennek ellenére kevesen figyelnek oda már most egészségükre, és kevesen takarékoskodnak vagy tervezik meg időskori megélhetésüket. A felmérés szerint csak minden negyedik magyar dolgozó takarít meg rendszeresen, ami messze alatta marad a 39 százalékos világátlagnak.
A K&H Biztosító ugyanakkor egy felmérésük tanulságait úgy értékelte, hogy azok a fiatalok, akik az elmúlt években még nem igazán spóroltak nyugdíjas éveikre, az utóbbi idők során egyre inkább rákaptak a hosszú távú megtakarításokra. A cég a megtakarításoknál kedvező változást lát. A korábbi években alacsony megtakarítási hajlandóságuk miatt elveszett generációként is emlegetett 35 év alatti korosztály egyre többen gondol a nyugdíjas évekre. A 30-59 évesek körében elvégzett felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 28 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. Akiknek van, azok átlag 2 millió forinttal rendelkeznek. 26 százalék kevesebb mint félmillió forintot spórolt össze, 13 százalékuk fél-egymillió forintot tudott eddig felhalmozni, 16 százalék az 1-3 millió forintos megtakarítással rendelkezők aránya, és mindössze 3 százalék említett tízmillió forintnál magasabb összeget. A férfiak viszont kétszer annyi megtakarítást mutatnak fel, mint a nők. Ha tehetnék, a válaszadók már átlag 57 évesen nyugdíjba vonulnának. A nők már 55 évesen megtennék ezt. A rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatár kérdésében azonban már nem mutatkoztak ennyire derűlátónak a magyarok: átlagosan úgy tippelték, hogy ez 69 éves korukban következik be. – B. M. - V. A. D.
