Tökös programok az őszi szünetben az Állatkertben

Publikálás dátuma
2019.10.23. 10:10

Fotó: WALTRAUD GRUBITZSCH/dpa Picture-Alliance / AFP
Szerdától jövő vasárnapig Halloween-programokkal is várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert, amelyet az őszi szünetben a 14 éven aluli gyermekek kedvezményesen látogathatnak.
A tíznapos rendezvény ideje alatt többek között látványetetésekkel és állati tréningekkel várják az érdeklődőket. A látogatók megismerkedhetnek a bőrevő halakkal, de lesz kertészeti és bonsai-bemutató is. A Holnemvolt Várban naponta kétszer állatfelvonuláson mutatják be az itt élő háziállatokat, a Cápasuliban pedig a gondozók búvárfelszerelésben a víz alá merülve etetik a cápákat, rájákat és a medencék többi lakóját - derül ki a A Fővárosi Állat-és Növénykert közleményéből.
Október 31-én a Holnemvolt Várban este 6 órától éjjel 11-ig Holnemvolt Halloweent tartanak. A jelmezben, arcfestéssel, vagy töklámpással érkező gyermekek ezt a rendezvényt díjmentesen látogathatják. A Holnemvolt Halloween tűzzsonglőr bemutatóval, családi tökfaragással, boszorkányos arcfestéssel, bátorságpróbával, "rémmesékkel", halloweeni installációval, valamint kreatív kézműves programokkal, tevegeléssel, lovacskázással és sok más érdekességgel várja a közönséget.
Az őszi szünet időszakát is magába foglalja az Állatkert által idén is meghirdetett Nyugdíjas Ősz, amelynek ideje alatt a nyugdíjasok a szokásos nyugdíjas jegynél is kedvezményesebb belépőjegyet válthatnak. November 4-től  a Holnemvolt Vár bejárata is teljes értékű állatkerti kapuként üzemel – írták a tájékoztatóban.
Szerző

Egy rockkoncertnél is erősebben szól a világ leghangosabb madarának nászéneke

Publikálás dátuma
2019.10.22. 13:31

Fotó: ANSELMO D'AFFONSECA / AFP
A csombókos harangozómadár hangereje olyan, mint egy cölöpverőgépé, elérheti a 113 decibelt is.
A világ leghangosabb madaraként ismerték el amerikai kutatók az Amazonas mélyén élő, galambméretű csombókos harangozómadarat (Procnias albus). A 250 grammos fehér hím nászéneke olyan hangos is lehet, mint egy teljes erőből dübörgő rockkoncert - állapította meg Jeff Podos, a massachusettsi Amherst város egyetemének biológusa, akinek tanulmánya a Current Biology című tudományos folyóirat legfrissebb, hétfőn utcára került számában jelent meg. 
A kutatók nagy felbontású hangrögzítővel és kamerával örökítették meg a madár énekét és viselkedését. Mint a tanulmányukban írják, azon tűnődtek, hogy a szerelmi dal címzettjei 
hogyan bírják végighallgatni halláskárosodás nélkül a fülsiketítő nászdalt.

Megfigyelték, hogy a párt kereső hím az első dallamot a széles nyilvánosság előtt adja elő, "majd drámai, majdnem teátrális fordulatot tesz", és a második dallamot már a kiszemelt nőstényhez címezve bocsátja ki magából.
A zöld tollazatú nőstényeket egyáltalán nem zavarja a dobhártyaszaggató lárma, sőt boldogan bújnak oda a hangosan rikoltozó hímhez - állapították meg a kutatók.
"Fogalmunk sincs, ilyen apró állatok hogyan tudnak kibocsátani magukból ilyen erős hangokat"

- írta Jeff Podos,

A massachusettsi kutatók felfigyeltek arra is, hogy minél hangosabb volt egy csombókos harangozómadár kiáltása, annál rövidebb ideig tartott, nyilván a levegővételi kapacitás anatómiai korlátai miatt.
Szerző
Témák
hang madár

534-gyel több sziget tartozik a Fülöp-szigetekhez, mint eddig tudták

Publikálás dátuma
2019.10.22. 13:26

Fotó: TED ALJIBE / AFP
Az új számolás szerint nem 7107, hanem 7641 szigete van a Fülöp-szigeteknek.
Az eddig véltnél 534-gyel több sziget tartozik a Fülöp-szigetekhez az új számlálás szerint - közölte a helyi országos térképészeti hivatal. A modernebb, pontosabb radarfelvételeknek köszönhetően 7641-re emelkedett a szigetek száma. Eddig úgy tudták, a délkelet-ázsiai ország 7107 szigetből áll. A korábbi adat az 1945-ös számlálásból származik.
A pontosabb radarfelvételek lehetővé tették a földtömegek változásainak megfigyelését, valamint azt is meg tudják különböztetni, hogy szilárd földdarabról vagy homokképződményről van-e szó.
A Fülöp-szigeteki kormány 2013 óta modernebb számolási módszereket alkalmaz. Az új adatokat egy novemberi manilai konferencián mutatják be.
A több mint 100 millió lakosú országot három nagy szigetcsoport alkotja, Luzon, amely otthont Manilának, a fővárosnak, a Viszaja-szigetek és Mindanao. Jelenleg a szigeteknek csak nagyjából egynegyede lakott, a többségük lakhatatlannak számít.
Szerző