A kormányfő nyomában - Németh Miklós a rendszerváltás másfél évéről

Publikálás dátuma
2019.10.24. 07:00

Fotó: RTL Klub
545 nap: az RTL Klub dokumentumfilmje nemcsak a rendszerváltás másfél évét idézte meg Németh Miklóssal. Az egykori miniszterelnök őszintesége meglepő és megnyerő.
Gárdonyi Géza után – Egri csillagok, Hol terem a magyar vitéz? – kérdezzük meg: hol terem a magyar miniszterelnök? Hát például Monokon, amely Kossuth Lajost is adta a nemzetnek. 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke címmel vetítette tegnap késő este az RTL Klub Borsody István és Kotroczó Róbert dokumentumfilmjét Németh Miklósról, a rendszerváltozás miniszterelnökéről. Több mint érdemes volt megnézni. Németh Magyarország egyik legnépszerűbb politikusa volt a rendszerváltás idején. Évtizedekkel később is sokan ösztönözték, térjen vissza, legyen újra kormányfő, de ő visszavonult, nemcsak a közélettől, a nyilvánosságtól is. Az RTL Klub mindannyiunk épülésére valahogy mégis rávette, hogy adjon majd’ egy-órás interjút harminc évvel a köztársaság kikiáltása után. Németh Miklós politikusi tevékenységéről szinte már minden tudható, ami a nézőt mégis a készülék elé kényszeríti, nem is csak az életút „meséje”, hanem az az őszinte egyszerűség, amellyel a volt miniszterelnök az életéről, a pályájáról beszél. „Mesél” szegénységben töltött gyerekkoráról, katolikus családjáról, már a Kádár-rendszerben téeszbe kényszerített egyéni gazda apjáról, aki annyira utálta a kommunistákat, hogy fél évig nem állt szóba a fiával, aki már közgazdasági egyetemistaként belépett a pártba.
Nem csak Németh Miklós őszinte, Kotroczóék is tudják, mi a szakmai dolguk, visszakérdeznek: ilyen családi örökséggel, hogyan válhatott a pártapparátus részévé? A válasz is egyszerű: a kitörés vágya, a tanulás megnyitotta az utat egy másik élet felé, a politikacsinálás sűrűjébe, annak a rendszernek a legfelsőbb köreibe, aztán a csúcsra, a kormányfői székbe, amelyről felismerte, hogy nincs jövője, zsákutca. Megtudunk persze néhány „titkot” is, amely megmutatja, hogyan működött a rendszer. Hogy, amikor a 80-as években Pekingbe kellett utaznia, hogy kínai hitelért folyamodjanak, Kádár János tanácsára nem a rövidebb, Moszkván át vezető utat kellett választania. Rómán, Mumbain keresztül érkezett Pekingbe, mert a szovjet elvtársak figyeltek. Megismerjük a lehallgatott irodája titkát, a Károlyi-szobor környéki sétákat, ahol senki nem hallhatta, miről van szó, Kádár János vezetési stílusát, „mindenkiről tudott mindent”, s hogy ez a vezetési módszer – a páncélszekrényben őrzött dossziék – Horn Gyulát is elkísérte, aminek tarthatatlanságát ő el is mondta. Megismerjük Grósz Károly egyenesen soha nem beszélő módszerét, „kicsit mocskos” politikai praktikáit, az Antall Józsefre hagyott politikai hagyatékot, amiből semmi nem lett, s azt is, hogy bár – sokak kérésére – 2000-ben fontolgatta visszatérését a politikába, „az akkori szocialista vezetők csapdák tömkelegét állították eléje”. Németh Miklós ma ritka őszintesége meglepő és megnyerő. „Fel kell tudni állni, belenézni a kamerába meg az emberek szemébe. Igen, hibáztunk, amikor azt mondtuk, hogy 22–23 millió román fog bennünket megvenni... Hibáztunk a nemzeti-nemzetiségi kérdések kezelésében... El kell tudni mondani.”  S, hogy miért vonult végleg vissza a politikától? „Nem éreztem az őszinteséget, a tisztaságot, a felkészültséget és a hozzáállást. Na, most ezek után az ember eljut egy döntési ponthoz, meghozta a döntését és ehhez tartja magát. Hát én ebben leledzem per pillanat.” Ha az ember végignézi a Németh-interjút, aztán eszébe jut az a néhány – mentalitásban hozzá hasonló – ember, aki ennek az országnak az élén állt, vagy alkalmasnak bizonyulhatott volna az ország vezetésére, de a politika praktikái lehetetlenné tették, hogy lelkiismeretük szerint vállalják a terhet, akkor azt kell kérdeznünk: mi lehet vajon az az önsorsrontó hiba a magyar politikai rendszerben, amely szó szerint kiöli a politikai tisztességet hordozókat a politika gyakorlásából? Mert megterem a kormányfő, csak életben maradni nem tud. 

Info:

 545 nap – A rendszerváltás miniszterelnöke Magyar dokumentumfilm,2019 RTL Klub, október 23.

Szerző

Pierre Michon kapta a Franz Kafka-díjat

Publikálás dátuma
2019.10.22. 19:35
Pierre Michon
Fotó: Bertini / Club Editor
A franci író műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek terjesztéséhez.
A prágai Franz Kafka Társaság által 19. alkalommal adományozott elismerést Pierre Michon kedd délután vette át a prágai óvárosi városháza dísztermében - írja az MTI. Michon a második francia irodalmár, aki Kafka-díjat kapott: 2007-ben Yves Bonnefoy költő és esszéírónak ítélték az elismerést. Az 1945-ben született szerző szerda este az óvárosi városházán fog felolvasni műveiből, majd beszélget az érdeklődőkkel. Michon néhány műve, például a Kisbetűs életek című regény magyarul is olvasható. A Kafka-díjat - egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja - korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek, illetve Harold Pinter. 2003-ban a díjat Nádas Péternek ítélték oda. Az elismerést a prágai székhelyű Franz Kafka Társaság adományozza 2001 óta minden évben olyan íróknak, akiknek munkái minden olvasóhoz szólnak származásra, állampolgárságra, kulturális háttérre való tekintet nélkül. A társaság olyan élő írót tüntet ki, aki műveivel hozzájárult a demokrácia, az egymás iránti tisztelet és a humanizmus elveinek, értékeinek terjesztéséhez. A díj odaítélésének egyik feltétele, hogy a kiválasztott író művei tükrözzék a közép-európai szellemi értékeket, eszmeiséget, de nem kell, hogy a díjazott a régióból származzon. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,95 millió forint) pénzjutalom is jár. 
Szerző

Elhunyt Tóth-Máthé Miklós

Publikálás dátuma
2019.10.22. 15:38

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A József Attila-díjas író, színművész életének 84. évében halt meg.
Életének 84. évében, vasárnap Debrecenben elhunyt Tóth-Máthé Miklós József Attila-díjas író, színművész – közölte a család kedden az MTI-vel. Tóth-Máthé Miklós 1936. július 7-én született Tiszalúcon. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a Sárospataki Református Gimnáziumban 1946-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait az angol internátus növendékeként. Erről az időszakról évtizedekkel később megírta Pecúrok című regényét, amely kötelező, vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. A Sárospatak után a debreceni református gimnáziumban tanult tovább, középiskolai tanulmányait a miskolci Kilián gimnázium esti tagozatán fejezte be. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként dolgozott, mellette pedig miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt. Részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben. Saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál. 1957-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára, ahol 1961-ben diplomázott. Kilenc évig vidéki és fővárosi színházakban játszott, feltűnt filmekben is. Édesanyja vezetéknevét is felvéve Tóth-Máthé Miklósként kezdte meg írói munkásságát. Novelláit országszerte közölték a korabeli lapok. Első kötete, A csokornyakkendős 1980-ban jelent meg, amit több mint 30 könyv követett. Munkásságát a humoros, szatirikus novellák, a történelmi regények és a drámák egyaránt jellemezték. Előadóművészként Ady Endre és Csokonai Vitéz Mihály költeményeiből összeállított verslemezeket is megjelentetett. A reformáció nagyjainak, a többi között Méliusz Juhász Péternek, Károli Gáspárnak, Szenci Molnár Albertnek az alakját több művében is megörökítette. Utolsó megjelent regénye, a Számadással Istennek tartozom, Kálvin Jánosról szól. Színpadi művei, regényei közül többről televíziós felvétel, tévéfilm készült. Tóth-Máthé Miklóst 1999-ben szülőfaluja, Tiszalúc díszpolgárává választották. A többi között megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét és a József Attila-díjat is. A család közleménye szerint életének utolsó pillanatáig dolgozott, Az Ady-arcú színész címmel írta énregényét. Művében életének azokat a történeteit gyűjtötte össze, amelyek a költővel való hasonlatosságához kapcsolódtak. Tóth-Máthé Miklóst Tiszalúcon helyezik örök nyugalomra.
Szerző