Összement az ózonlyuk

Publikálás dátuma
2019.10.24. 11:11

Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
A sztratoszféra abnormálisan meleg időjárása az 1982 óta legkisebb ózonlyukat eredményezte.
Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta - közölték az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói.
Az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint 10 millió négyzetkilométerre zsugorodott - olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy 20 millió négyzetkilométerre nő - emlékeztettek a szakemberek.
Az elmúlt 40 évben harmadszor fordul elő, hogy a meleg hőmérsékletek korlátozták az ózonveszteséget.

Az ideihez hasonló időjárási mintázatok az Antarktisz sztratoszférájában 1988-ban és 2002-ben eredményeztek igen kisméretű ózonlyukakat. "Fontos megjegyezni, hogy amit az idén látunk, az a sztratoszféra melegebb hőmérsékleteinek eredménye. Nem annak a jele, hogy a légköri ózon hirtelen a gyarapodás gyors útjára lépett" - magyarázta Paul Newmann, a NASA Goddard Űrközpontjának vezető kutatója. Október 16-án az Antarktisz fölötti ózonlyuk még mindig kicsi, de stabil volt, és a kutatók szerint a következő hat hétben fog fokozatosan bezárulni.
A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését 2000-ben jegyezték fel, az UV-sugaraktól védő pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott. A lyuk szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig.
A NASA és a NOAA műholdakkal méri az ózonlyuk nagyságát. A NOAA Antarktiszon szolgáló személyzete időjárási ballonokat is felbocsát ózonmérő szondákkal.
Szerző
Témák
ózonlyuk
Frissítve: 2019.10.24. 11:13

Arc nélküli gyerek született Portugáliában

Publikálás dátuma
2019.10.23. 18:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A közvélemény nyomására a portugál orvosi kamara felfüggesztett állásából egy nőgyógyászt, akinek hanyagságából arc nélküli gyermek született egy setúbali kórházban.
Az orvost, Artur Carvalhót fél évre tiltotta el hivatása gyakorlásától az orvoskamara fegyelmi bizottsága. Vizsgálatot indított az ügyben az igazságszolgáltatás is. A nőgyógyászt a szülők jelentették fel, akik csak a kis Rodrigo október 7-i világra jöttekor tudták meg, hogy gyermekük torzszülött, hiányzik az orra és a szeme, és koponyájának egy része is. A feljelentett nőgyógyász egy setúbali magánklinikán gondozta a várandós mamát, akinek esetében a három előírt ultrahangvizsgálat alkalmával sem talált problémát. Amikor a szülők kifejezett kívánságára a terhesség hatodik hónapjában elvégzett vizsgálat alkalmával lehetséges anomáliát fedezett fel, elbagatellizálta az ügyet, azt mondva a szülőknek, olykor előfordul, hogy az arc bizonyos részei nem láthatók a felvételen. Nem ez az első eset, hogy az orvoskamara foglalkozni kényszerül a nőgyógyásszal: 2013 óta hat alkalommal tettek ellene panaszt a betegek. 
Szerző

Bemutatják Londonban a világ első égboltábrázolását

Publikálás dátuma
2019.10.22. 11:17

Fotó: SEBASTIAN WILLNOW/dpa Picture-Alliance / AFP
A több mint 3600 éves nebrai korongot a British Museumban állítják ki.
A korongot, amely a legkorábbi égboltábrázolás a világon, két sírrabló találta 1999-ben a szász-anhalti Nebra városka mellett. A kincset 2002 februárjában a rendőrség egy színlelt vásárláskor foglalta le Svájcban. A kutatók szerint a lelet az ausztriai Mitterberg község környékéről származik, ahol legkorábban 3750-3700 évvel ezelőtt bányásztak először rezet. A korongot azonban 3600 éve ásták el, tehát száz, de legfeljebb százötven évig lehetett használatban. A 32 centiméter átmérőjű, csaknem teljesen kerek korongon több helyen aranybevonat található: a régészek feltételezése szerint azok hajót, holdat, napot és csillagokat ábrázolnak.
A bronzból készült, két kilogramm tömegű, aranyberakásos koronghoz kapcsolódó kutatási eredményeket és az elmúlt húsz év új leleteit ideiglenes kiállításon mutatja be a németországi Halle tartományi múzeuma. Ezt követően mutatja be a British Museum 2021 júniusa és októbere között a tárlatot, kissé más megközelítéssel. A hallei intézmény cserébe nagy értékű kiállítási tárgyakat kap kölcsön a brit múzeumtól. A két múzeum hétfőn írta alá az együttműködési megállapodást.
Szerző