A babaváró hitelek felét már nem törlesztik

Publikálás dátuma
2019.10.24. 11:21

Fotó: PETER ENDIG / AFP
Több mint ötezer igénylőnek folyósított eddig babaváró hitelt az Erste Bank, a házaspárok csaknem fele máris szüneteltetheti a törlesztést.
A felvett babaváró hitelek 46 százalékánál már fel is függesztették a törlesztést, mivel olyan házaspárok igényelték, amelyeknél az úton lévő baba már elérte a 12 hetes magzati kort – tájékoztatott közleményében az Erste Bank. A pénzintézet eddig közel hatezer házaspár hiteligényét fogadta be. Ezen ügyfelek összesen 56 milliárd forint államilag támogatott kölcsönt igényeltek, a kérelmek 37 százaléka Budapestről érkezett. Több mint ötezer igénylőnek már folyósították is a kölcsönt, összesen 49 milliárd forint értékben. Az ügyfelek mintegy 90 százaléka a maximális, 10 millió forintos hitelösszeg mellett döntött, akik ennél kevesebbet igényeltek, az igazolt jövedelmük alapján határoztak a kisebb összeg mellett. A házaspárok felkészültségét jelzi, hogy a hiteligénylések mindössze 3 százalékát kellett elutasítani, jellemzően azért, mert az igénylők jövedelme nem felelt meg a felelős hitelezésről szóló jogszabályi követelményeknek - fogalmaz a közlemény. Az Erste Banknál szeptember végéig folyósított babaváró hitelek 83 százalékát szabadfelhasználású kölcsönként vették fel az ügyfelek, míg 17 százalékot meglévő hitelük kiváltására igényeltek. „Az Erste Bankban arra számítunk, hogy a babaváró hitel iránt érdeklődők száma később is magas marad. Idén év végéig összesen 60-70 milliárd forint államilag támogatott kölcsön folyósítására számítunk” – jelezte a közleményben Harmati László, a bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Október eleji adatok szerint a bankok összességében közel 285 milliárd forintnyi babaváró kölcsönt folyósítottak mintegy 30 ezer ügyfélnek. A döntő többség – 87 százalék – 10 millió forintnyi hitelt kapott.  A kamattámogatott kölcsönt házaspárok igényelhetik, a törlesztést – már a várandósság 12. hetétől – fel lehet függeszteni három évre, ha az igénylést követő öt éven belül megszületik egy gyermek. A második gyermek megszületésekor szintén felfüggesztik a törlesztést, továbbá elengedik a még fennálló tartozás 30 százalékát, a harmadik gyermeknél pedig az egészet.
Szerző

328,09 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.24. 09:16

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: az euróhoz képest enyhén gyengült, a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben viszont erősödött.
Az euró 328,09 forinton forgott hét órakor, 4 fillérrel nőtt az árfolyama a szerda esti 328,05 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 294,98 forintról 294,57 forintra, a svájci franké pedig 297,75 forintról 297,48 forintra gyengült.
A jent 2,7133 forinton jegyezték, szemben a szerda esti 2,7140 forinttal.
Az euró 1,1134 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,04 százalékkal erősödött a szerdai záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1029 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9905 frankot kértek, stagnált az árfolyam. A jenhez képest 0,06 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,61 jent ért.
Szerző

Kirívó adóterhelés sújtja a magyarok bérét

Publikálás dátuma
2019.10.24. 09:00

Fotó: Faludi Imre / MTI
A hazai fizetésekre rakódó adók és járulékok még mindig az egyik legmagasabbak a világon. Az egy számjegyű szja-ról egyre kevesebb szó esik.
A parlament már a nyár elején elfogadta a jövő évi adótörvényeket. Újabb csomag egyelőre nincs a láthatáron. A kormány őszi - meglehetős rövid - törvényalkotási tervében nem szerepelnek ilyen jellegű jogszabályok. Egy módosítás mégis a parlament elé kerülhet, aminek a következő napokban ki kell derülnie. Az adóváltozásokat ugyanis november végéig jóvá kell hagynia a parlamentnek ahhoz, hogy azok januárban hatályba léphessenek. Ugyan a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint tavaly Magyarországon csökkentek a legnagyobb mértékben a foglalkoztatást terhelő adók - vagyis a személyi jövedelemadó (szja) és a szociális hozzájárulási (szocho) adó -, ezek összesített mértéke a tagországok között még mindig a hatodik legmagasabb. Ez az úgynevezett adóék nálunk az 1,1 százalékpontos csökkenés után még mindig 45 százalékos volt. Nagyobb terhek csak a belga, a német, olasz, francia és osztrák dolgozókat sújtják. Az OECD-tagállamokban az átlagérték 36,1 százalékos, ami 9 százalékponttal alacsonyabb a magyarországi terhelésnél. Bár a családi adókedvezményeket figyelembe véve kicsit kedvezőbb a helyzet, de nemzetközi összehasonlításban ez közel sem olyan rózsás, mint ahogyan azt a  magyar kormány láttatja. Az OECD szerint tavaly a vizsgált országokban az egykeresős, kétgyermekes családok estében az adóterhelés átlaga 26,6 százalékra rúgott. Ez nálunk 30,3 százalék. Azaz még e téren is csak a középmezőnyhöz tartozunk. Ebben a kategóriában a franciák 39,4 százalékos értéke a legmagasabb, míg a legalacsonyabb az új-Zélandi  1,9 százalék. Az adóék a szocho idén júliusi, két százalékpontos visszameteszése nyomán csökkent, a kormány ígéretei szerint várhatóan 2020 júlisában újabb 2 százalékpontos vágás várható. Így a munkát terhelő elvonások mértéke tovább mérséklődhet. Ám hogy ebből mennyit kapnak meg a munkavállalók, az a béralku során dőlhet csak el. Az adóék szűkítésének másik módja az szja csökkentése lenne. A kormány(fő) és a jegybank, ez utóbbi a 330 pontos versenyképességi csomagjában is, szorgalmazza az egy számjegyű – vagyis minden bizonnyal 9 százalékos – szja bevezetését. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez elsősorban a magas jövedelmű, gyermektelen adózók körében élénkítené komolyan a keresletet. Ők ugyanis nem vehetik igénybe a családi adókedvezményeket. A jegybank szerint az szja csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletvállalások valószínűségének növelésével. A szocho mérséklése pedig a munkaerőkeresletet élénkíti. Ennek ellenére az egy számjegyű szja bevezetése még nem időszerű: a bérek még jövőre is érdemben emelkednek, függetlenül attól, hogy a 15 százalékos szja nem csökken. A személyi jövedelemadó mérséklésének ideje a gazdasági növekedés és a béremelkedés leállásaként jönne el. A parlament a nyáron már elfogadta a négygyermekes nők teljes adómentességét. Ezt időben kérelmezni kell ahhoz, hogy januártól minden érintett megkaphassa. A kormány számításai alapján a kedvezmény mindössze 40 ezer nőt érinthet, ami a több mint négymillió adózó egy százalékát sem éri el, így, bár ez az adóterhelés mértékét érdemben nem befolyásolja.

Adóteher (a munkaerőköltség százalékában)

Családi* - Egykeresős** Franciaország 39,4  - 47,6 Olaszország 39,1 - 47,9 Svédország 37,9 - 43,1 Görögország 37,9 - 40,9 Finnország 37,8 - 42,3 Ausztria 37,4 - 47,6 Belgium 37,3 - 52,7 Törökország 37,2 - 38,9 Németország 34,4 - 49,5 Spanyolország 33,9 - 39,4 Szlovákia 30,3 - 41,7 Magyarország 30,3 - 45,0 OECD-átlag 26,6 - 36,1 Csehország 25,5 - 43,7 Szlovénia 25,2 - 43,3 Lengyelország 20,9 - 30,5 Új-Zéland 1,9 -18,4   * Kétkeresős, kétgyermekes család átlagjövedelemmel ** Egyedülálló munkavállaló átlagjövedelemmel  Forrás: OECD    

Eva helyett kata vagy kiva

A már elfogadott törvények szerint a szja-n mellett is változnak az adószabályok. Januártól megszűnik a kis cégeket érintő egyszerűsített vállalkozói adó (eva). Ehelyett a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), a kisvállalati adót (kiva), illetve a társasági adót is választhatják. A kiva mértéke januártól a korábbi 13-ról 12 százalékra csökken. Kis mértékben mérséklődik a tranzakciós illeték is: az államkincstári ügyletekben megszűnik az adó, míg a postai csekkes fizetésnél az adómentesség határát 20 ezer forinton húzzák meg.

Szerző
Témák
adó szja adóék
Frissítve: 2019.10.24. 09:21