Megnyugtatja a patkányokat, ha megtanulnak autót vezetni (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.24. 13:20

Fotó: HO / AFP
"Elégedettséggel" tölti el és csökkenti a patkányok stressz-szintjét az autóvezetés képességének elsajátítása - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmány eredményei a mentális betegségek új kezelési módjának kifejlesztését segíthetik.
A kutatók apró robotautókat alakítottak át belülről navigálható, fülkés kiskocsikká a patkányok számára. A jármű belső terének aljára alumíniumlapot helyeztek, és a balra, jobbra, valamint az egyenesen való haladáshoz három rézdrót szolgált kormányként. Amikor az állat ráállt az alumíniumlapra és megérintette a drótok valamelyikét, a jármű elindult a kiválasztott irányba. A kutatók ennivalóval jutalmazták az állatokat, amikor azok sikerrel beindították az autót. A rágcsálók végül már egy négy négyzetméteres plexiüveg arénában is sikerrel navigáltak, hogy megszerezzék a jutalmat. A Richmondi Egyetemen dolgozó Kelly Lambert szerint ugyanakkor a 11 hím és 6 nőstény patkány nem egyforma ütemben sajátította el a vezetés képességét. Az eredmények igazolták a kutatók elméletét arról, hogy az "ingergazdag környezetben" tartott állatok sokkal gyorsabban tanultak, mint az unalmas, barátságtalan laboratóriumi környezetben élő társaik.
A vezetésteszteket követően a kutatók elemezték a patkányok ürülékét a kortikoszteron nevű stresszhormont és a stressz ellen védő dehidroepiandroszteron szintjét vizsgálva. A kísérletben részt vevő patkányok mindegyikénél magasabb dehidroepiandroszteron-szintet mértek a kutatók, vagyis a rágcsálók nyugodt állapotban voltak, ami az új képesség elsajátítása miatt érzett elégedettséggel állhat összefüggésben.
Kelly Lambertet régóta foglalkoztatja a neuroplaszticitás, vagyis az, hogy miként változik az agy az élmények és kihívások hatására, és különösen tanulmányozni akarta, hogy a természetesebb - ingergazdagabb - környezetben tartott patkányok mennyivel teljesítenek jobban a különböző feladatokban, mint a laboratóriumban élő társaik. A kutató szerint az eredmények nem csupán a patkányok agyának kifinomult működését segítenek megérteni, hanem egy nap a mentális betegségek új, nem gyógyszeres alapú kezelési formáinak kifejlesztését is segíthetik.
Szerző

Gyulladás is szerepet játszhat az autizmus kialakulásában

Publikálás dátuma
2019.10.24. 11:56

Fotó: Andrea Falletta/NurPhoto / AFP
Az immunrendszer zavara és egyes agyterületek gyulladása is szerepet játszik az autizmus kialakulásában egy új kutatás szerint.
 Amerikai és olasz tudósok együttműködésével született az a felfedezés, hogy a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló, úgynevezett citokinek szerepet játszanak az autizmus spektrumzavar (ASD) jelentkezésében. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél haláluk előtt ASD-t állapítottak meg – írta a medicalxpress.com.     
Az úgynevezett interleukinek (IL) - vagyis a citokinek, a sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák egy fajtája - nagy mennyiségben találhatók a vizsgált agyak viselkedéssel összefüggő területein - állapították meg a Bostoni Egyetem és a Tufts Egyetem tudósai. A gyulladást jelző IL-molekulák jelenléte árulkodik arról, hogy a gyulladásnak fontos szerepe van az autizmus kialakulásában - mondták a kutatók.
"Az ADS-es gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a dorzolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) megnőtt az IL-37 gyulladásgátló citokin és receptora, az IL-18 mennyisége" - magyarázta Susan Leeman, a Bostoni Egyetem tudósa. A Harvard Egyetem és az olaszországi Chieti Egyetem kutatói is részt vettek abban az úttörő munkában, amely azonosította, hogyan viselkednek az interleukinek és más fehérjék az ADS-es gyerekekben. Mivel az IL-37 a gyulladást elősegítő proteinek elpusztítására termelődik, ezért gyógyszerhatóanyagként való kifejlesztése lehetne az autizmus első célzott orvossága. Interleukineken alapuló hatóanyagot a rák kezelésére is használnak, hogy az immunrendszer válaszát erősítsék. A tudósok megvizsgálták olyan gyerekek agyát is, akik nem voltak autisták. A kontrollcsoport mintáiban nem tapasztalták a citokinek elszaporodását.
Az Egyesült Államokban minden 59. gyereknél autizmust állapítanak meg az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai alapján. Az esetek száma világszerte, de különösen a nyugati államokban növekszik. Tünetei gyerekről gyerekre eltérhetnek, még egy családon belül is. Szakértők szerint azonban vannak bizonyos közös vonások, amelyek alapján már kétévesen meg lehet állapítani a zavart. Jelenleg viselkedési tünetek alapján állítják fel a diagnózist: gyakoriak a repetitív magatartások, például az előre-hátra ringatózás vagy a körben forgás, vannak, akik különleges dolgok iránt érdeklődnek, van, aki csak egyféle színű játékkal játszik. A kommunikáció és a beszéd zavarai is árulkodó jelek, előfordul, hogy az autista gyerek nem lép szemkontaktusba vagy nem játszik a testvéreivel. 
Szerző

Összement az ózonlyuk

Publikálás dátuma
2019.10.24. 11:11

Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
A sztratoszféra abnormálisan meleg időjárása az 1982 óta legkisebb ózonlyukat eredményezte.
Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta - közölték az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói.
Az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint 10 millió négyzetkilométerre zsugorodott - olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy 20 millió négyzetkilométerre nő - emlékeztettek a szakemberek.
Az elmúlt 40 évben harmadszor fordul elő, hogy a meleg hőmérsékletek korlátozták az ózonveszteséget.

Az ideihez hasonló időjárási mintázatok az Antarktisz sztratoszférájában 1988-ban és 2002-ben eredményeztek igen kisméretű ózonlyukakat. "Fontos megjegyezni, hogy amit az idén látunk, az a sztratoszféra melegebb hőmérsékleteinek eredménye. Nem annak a jele, hogy a légköri ózon hirtelen a gyarapodás gyors útjára lépett" - magyarázta Paul Newmann, a NASA Goddard Űrközpontjának vezető kutatója. Október 16-án az Antarktisz fölötti ózonlyuk még mindig kicsi, de stabil volt, és a kutatók szerint a következő hat hétben fog fokozatosan bezárulni.
A földfelszín felett nagyjából 20-30 kilométeres magasságban húzódó ózonréteg elnyeli a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzás jelentős részét, segítséget nyújtva ezzel a leégés és a bőrrák elleni védekezésben. Az ultraibolya-sugárzás a felelős továbbá a növények és planktonok károsodásáért is. Az ózonlyuk legnagyobb eddigi kiterjedését 2000-ben jegyezték fel, az UV-sugaraktól védő pajzson akkor közel 30 millió négyzetkilométeres rés tátongott. A lyuk szeptemberben és októberben tágul a legnagyobbra, és december végén tűnik el egészen az északi féltekén beköszöntő tavaszig.
A NASA és a NOAA műholdakkal méri az ózonlyuk nagyságát. A NOAA Antarktiszon szolgáló személyzete időjárási ballonokat is felbocsát ózonmérő szondákkal.
Szerző
Témák
ózonlyuk
Frissítve: 2019.10.24. 11:13