Szétválasztott bangladesi ikrek: Rukaya is elhagyhatta az intenzív osztályt

Publikálás dátuma
2019.10.24. 15:20
Rabeya és Rukaya
Fotó: REHMAN ASAD / AFP
Már testvérével, Rabeyával és szüleikkel együtt lakik a kifejezetten számukra kialakított kórházi szobában.
A szétválasztott bangladesi ikrek közül a korábban szövődményekkel küszködő Rukaya is elhagyhatta az intenzív osztályt, így már testvérével, Rabeyával és szüleikkel együtt lakik a kifejezetten számukra kialakított kórházi szobában – közölte a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány. A két gyermek, különösen Rukaya állapotának és rehabilitálhatóságának felmérésére az alapítvány orvosai Bangladesbe utaznak. Az „Operation Freedom” névre keresztelt szétválasztó műtétsorozat jelenleg a negyedik szakasznál tart, amely koponyarekonstrukciós műtétekből és az ikrek rehabilitációjából áll. Az első rekonstrukciós beavatkozásra szeptember 11-én került sor, a következő pedig az előttünk álló hetekben esedékes: Csókay András, a végső szétválasztást vezető idegsebész és Pataki Gergely, a műtétsorozat koordinátora, a plasztikai sebészeti csapat vezetője visszalátogat Bangladesbe. Novemberben Dakkába utazik a Semmelweis Egyetem Pető András Karának konduktora is a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány csapatának tagjaként. A közleményben felidézték, hogy a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket 33 órás maratoni műtéttel választotta szét a Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapata augusztus 1-jén és 2-án. Az egyik hároméves gyermek, Rabeya már az operáció utáni ötödik napon magához tért, s azóta fejlődik, beszél és játszik, így már korábban elhagyhatta az intenzív osztályt. Rukayánál azonban a végső szétválasztó műtét utáni 33. napon súlyos agyi bevérzés lépett fel. Ennek oka a korábban eredményesen kezelt fertőzéses szövődmények visszatérése miatti véralvadási zavar. A gyermeknél jelentős állapotromlás alakult ki, ugyanakkor a végtagjait jelenleg is képes mozgatni, szemét kinyitni.
A Cselekvés Alapítvány magyar orvoscsapatát 2017-ben kérték fel az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására, immáron 15 évnyi hazai közhasznú orvosi és egészségügyi minőségjavító tevékenység és 7 évnyi bangladesi missziós munka után. A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű „Operation Freedom” szétválasztó műtétsorozat első fázisát a közös agyi fő szállítóér-szakasz szétválasztása jelentette endovaszkuláris (érpályán belüli) módszerrel Hudák István vezetésével 2018-ban, szintén Dakkában. A második – plasztikai sebészeti – fázis, a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Pataki Gergely vezetésével. Az augusztus eleji végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt Csókay András vezetésével. Az Operation Freedom jelenleg zajló negyedik fázisát pedig a rehabilitáció, illetve a plasztikai és idegsebészeti szakterülethez tartozó koponyarekonstrukciós műtétek jelentik Pataki Gergely és Csókay András vezetésével.
Szerző

Megnyugtatja a patkányokat, ha megtanulnak autót vezetni (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.24. 13:20

Fotó: HO / AFP
"Elégedettséggel" tölti el és csökkenti a patkányok stressz-szintjét az autóvezetés képességének elsajátítása - állapították meg amerikai kutatók. A tanulmány eredményei a mentális betegségek új kezelési módjának kifejlesztését segíthetik.
A kutatók apró robotautókat alakítottak át belülről navigálható, fülkés kiskocsikká a patkányok számára. A jármű belső terének aljára alumíniumlapot helyeztek, és a balra, jobbra, valamint az egyenesen való haladáshoz három rézdrót szolgált kormányként. Amikor az állat ráállt az alumíniumlapra és megérintette a drótok valamelyikét, a jármű elindult a kiválasztott irányba. A kutatók ennivalóval jutalmazták az állatokat, amikor azok sikerrel beindították az autót. A rágcsálók végül már egy négy négyzetméteres plexiüveg arénában is sikerrel navigáltak, hogy megszerezzék a jutalmat. A Richmondi Egyetemen dolgozó Kelly Lambert szerint ugyanakkor a 11 hím és 6 nőstény patkány nem egyforma ütemben sajátította el a vezetés képességét. Az eredmények igazolták a kutatók elméletét arról, hogy az "ingergazdag környezetben" tartott állatok sokkal gyorsabban tanultak, mint az unalmas, barátságtalan laboratóriumi környezetben élő társaik.
A vezetésteszteket követően a kutatók elemezték a patkányok ürülékét a kortikoszteron nevű stresszhormont és a stressz ellen védő dehidroepiandroszteron szintjét vizsgálva. A kísérletben részt vevő patkányok mindegyikénél magasabb dehidroepiandroszteron-szintet mértek a kutatók, vagyis a rágcsálók nyugodt állapotban voltak, ami az új képesség elsajátítása miatt érzett elégedettséggel állhat összefüggésben.
Kelly Lambertet régóta foglalkoztatja a neuroplaszticitás, vagyis az, hogy miként változik az agy az élmények és kihívások hatására, és különösen tanulmányozni akarta, hogy a természetesebb - ingergazdagabb - környezetben tartott patkányok mennyivel teljesítenek jobban a különböző feladatokban, mint a laboratóriumban élő társaik. A kutató szerint az eredmények nem csupán a patkányok agyának kifinomult működését segítenek megérteni, hanem egy nap a mentális betegségek új, nem gyógyszeres alapú kezelési formáinak kifejlesztését is segíthetik.
Szerző

Gyulladás is szerepet játszhat az autizmus kialakulásában

Publikálás dátuma
2019.10.24. 11:56

Fotó: Andrea Falletta/NurPhoto / AFP
Az immunrendszer zavara és egyes agyterületek gyulladása is szerepet játszik az autizmus kialakulásában egy új kutatás szerint.
 Amerikai és olasz tudósok együttműködésével született az a felfedezés, hogy a gyulladással összefüggő, azt segítő vagy gátló, úgynevezett citokinek szerepet játszanak az autizmus spektrumzavar (ASD) jelentkezésében. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői nyolc olyan gyerek agyát vizsgálták meg, akiknél haláluk előtt ASD-t állapítottak meg – írta a medicalxpress.com.     
Az úgynevezett interleukinek (IL) - vagyis a citokinek, a sejtkommunikációban alapvető szerepet játszó jelzőmolekulák egy fajtája - nagy mennyiségben találhatók a vizsgált agyak viselkedéssel összefüggő területein - állapították meg a Bostoni Egyetem és a Tufts Egyetem tudósai. A gyulladást jelző IL-molekulák jelenléte árulkodik arról, hogy a gyulladásnak fontos szerepe van az autizmus kialakulásában - mondták a kutatók.
"Az ADS-es gyerekek agyának két területén, az amigdalában és a dorzolaterális prefrontális kéregben (DLPFC) megnőtt az IL-37 gyulladásgátló citokin és receptora, az IL-18 mennyisége" - magyarázta Susan Leeman, a Bostoni Egyetem tudósa. A Harvard Egyetem és az olaszországi Chieti Egyetem kutatói is részt vettek abban az úttörő munkában, amely azonosította, hogyan viselkednek az interleukinek és más fehérjék az ADS-es gyerekekben. Mivel az IL-37 a gyulladást elősegítő proteinek elpusztítására termelődik, ezért gyógyszerhatóanyagként való kifejlesztése lehetne az autizmus első célzott orvossága. Interleukineken alapuló hatóanyagot a rák kezelésére is használnak, hogy az immunrendszer válaszát erősítsék. A tudósok megvizsgálták olyan gyerekek agyát is, akik nem voltak autisták. A kontrollcsoport mintáiban nem tapasztalták a citokinek elszaporodását.
Az Egyesült Államokban minden 59. gyereknél autizmust állapítanak meg az amerikai járványügyi központ (CDC) adatai alapján. Az esetek száma világszerte, de különösen a nyugati államokban növekszik. Tünetei gyerekről gyerekre eltérhetnek, még egy családon belül is. Szakértők szerint azonban vannak bizonyos közös vonások, amelyek alapján már kétévesen meg lehet állapítani a zavart. Jelenleg viselkedési tünetek alapján állítják fel a diagnózist: gyakoriak a repetitív magatartások, például az előre-hátra ringatózás vagy a körben forgás, vannak, akik különleges dolgok iránt érdeklődnek, van, aki csak egyféle színű játékkal játszik. A kommunikáció és a beszéd zavarai is árulkodó jelek, előfordul, hogy az autista gyerek nem lép szemkontaktusba vagy nem játszik a testvéreivel. 
Szerző