Törökország szankcionálásáról szavazott az EP a szíriai offenzíva miatt

Publikálás dátuma
2019.10.24. 16:21

Fotó: Michel Christen / Európai Parlament
Mezőgazdasági termékek kedvezményeit vennék el, végső megoldásként pedig a vámunió felfüggesztését is javasolták. A következő lépést az Európai Tanácsnak kell megtennie.
Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Törökország ellen az észak-szíriai hadműveletek miatt, valamint egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását sürgették Szíria északi részén - közölte az uniós parlament csütörtökön. A strasbourgi ülésen elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament arra mutatott rá, hogy
az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa.

A képviselők határozottan elítélték "az északkelet-szíriai egyoldalú török beavatkozást", és Törökországot csapatainak kivonására szólították fel. Az állásfoglalásban arra emlékeztettek, hogy a török hadművelet kezdete óta számos civil és katonai áldozat mellett legalább 300 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, ezért véleményük szerint egy ENSZ által irányított biztonsági övezetet kellene létrehozni Szíria északi részén. Egyúttal
határozottan elutasította az EP, hogy török ellenőrzés alatt hozzanak létre biztonsági övezetet, és aggodalmának adott hangot, hogy az amerikai-török fegyverszünet jogalapot teremthet a terület tartós török megszállására.

A képviselők szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel, hangsúlyozva a kurdok hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harchoz. Az állásfoglalás szerint aggasztóak azok a hírek, amelyek szerint a török offenzíva alatt az Iszlám Állam több száz harcosa szökött meg a börtönökből, "ami azzal a kockázattal jár, hogy az Iszlám Állam ismét erőre kap". Állásfoglalásuk szerint a képviselők
azt is elfogadhatatlannak nevezték, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök "fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük".

Az EP ezért felszólította az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és célzott gazdasági lépéseket is vegyen fontolóra Törökországgal szemben.
A képviselők a mezőgazdasági termékekről szóló megállapodásban rögzített kereskedelmi kedvezmények, végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolták.

Deutsch kiállt Erdogan mellett, de csak szavakkal

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami Szíriában történik, így Törökország egyoldalú katonai fellépése is - nyilatkozta az MTI-nek Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője. Szerinte ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a régióban Ankara stabilitási tényező, és tragikus lehet Európa számára, ha felborul a térség egyensúlya. Deutsch lényegében elismételve Erdogan fenyegetését, arról beszélt, hogy a szankciók kivetésekor azt is szem előtt kell tartani, hogy ha Ankara nem tudja sürgősen szír menekültek millióit telepíteni a kurdoktól elfoglalt területre, akkor újabb jelentős migránshullám szabadulhat a Nyugat-Balkánon keresztül az Unióra. Ezt "a magyar nemzeti álláspontnak" nevezte. Mindazonáltal a magyar delegáció is megszavazta a szankciók javaslatát, mivel - mint Deutsch mondta - a kérdésben az Európai Néppárt frakciója egységes álláspontot kért.

"A Fidesz a mai napon megtagadta saját pártelnökét és megszavazta azt az állásfoglalást, amely elítéli Orbán üzleti- és elvbarátjának Erdogan török elnöknek szíriai agresszióját" - kommentálta a történteket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közösségi oldalán. Hozzátette, "hatott tehát Weber és a Néppárt fenyegetése", a kérdés csak az, hogy átmeneti "elhajlásról" van-e szó.

A Fideszt is soraiban tudó - bár a magyar kormánypárt tagságát márciusban felfüggesztő - Európai Néppárt a múlt héten már kiadott egy elítélő nyilatkozatot a török offenzíváról, emlékeztet az Euronews. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője csütörtökön a szavazás előtt már arról beszélt: a Néppárt álláspontja egységes.

Halálkamion Angliában - Kínai állampolgár mind a 39 áldozat

Publikálás dátuma
2019.10.24. 14:51

Fotó: BEN STANSALL / AFP
Belgiumból érkezett a pótkocsi, amiben megtalálták őket a mentősök - hogy őket ki hívta ki, arról még mindig nem árultak el semmit a rendőrök.
Valószínűleg kínai állampolgár volt az a 39 ember, akit szerda hajnalban holtan találtak egy bolgár rendszámú kamion hűtőkocsijában Anglia délkeleti részén - közölte csütörtöki tájékoztatásában a területileg illetékes Essex megyei rendőrség. A közlemény megerősítette a BBC televízió és a Sky News kereskedelmi hírtelevízió, valamint a Daily Telegraph című konzervatív brit napilap online kiadásán nem sokkal korábban megjelent egybehangzó csütörtöki értesülést arról, hogy
az áldozatok mindegyike kínai. A rendőrség közölte, hogy 31 férfi és 8 nő holttestét találták meg a pótkocsiban.

A kamion sofőrjét szerdán őrizetbe vették, kihallgatása csütörtökön is tartott. Az essexi rendőrség csütörtöki közleményében megerősíti azt is, hogy egy 25 éves észak-írországi illetőségű férfiről van szó, de leszögezi, hogy nem kíván "találgatásokba bocsátkozni" a gépkocsivezető kilétéről. A brit sajtó egyöntetű értesülései az őrizetbe vett gépkocsivezető neve Mo Robinson. A csütörtöki rendőrségi tájékoztatás szerint a nyomozók három észak-írországi lakcímen házkutatást tartottak a vizsgálat részeként.
A kamionszerelvény vontatója vasárnap lépett be Nagy-Britanniába az észak-walesi Holyhead kompkikötőjében, ahová az ír fővárosból, Dublinból érkezett - közölte az Essex megyei rendőrség. Holyhead kikötője Nagy-Britannia nyugati partvidékén, csaknem 500 kilométerre északnyugatra van a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjától, ahol a teherautóra szerda hajnalban rábukkantak. Holyhead az Írország és Nagy-Britannia közötti kompforgalom legnagyobb fogadó és indító kikötője. A csütörtöki rendőrségi tájékoztatás szerint
a vontató szerda hajnalban, a Temze torkolatában fekvő Purfleet kisváros komptermináljában vette fel a pótkocsit, amely a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből érkezett.

A szerelvény nem sokkal hajnali 1 óra után hagyta el Purfleet kikötőjét, a rendőrséget pedig fél órával később hívták a mentők a közeli Waterglade ipari parkba, ahol a kamionban megtalálták a 39 holttestet. A rendőrség közleménye nem tér ki arra, hogy a mentőszolgálatot ki értesítette. A tájékoztatás szerint a kamiont elvitték az ipari parkból, annak érdekében, hogy a vizsgálat további szakaszát nyugodt körülmények között, az elhunytak emberi méltóságának tiszteletben tartásával lehessen elkezdeni.
A 39 áldozatot azonosításuk előtt teljes körű halottkémi vizsgálatnak kell alávetni haláluk okának kiderítése végett.

A halálesetek okának megállapítása és az azonosítás összetett és hosszadalmas folyamat lesz, a rendőrség még csak becslést sem tud adni a várható időtartamról - áll a csütörtöki tájékoztatásban. Richard Burnett, a brit közúti fuvarozók szövetségének (Road Haulage Association) vezérigazgatója szerda este a BBC televíziónak elmondta, hogy a kamion vontatmánya hűtőkonténernek látszik a szerelvényről közzétett felvételeken. Burnett szerint az ilyen hűtőkamionok rakterét mínusz 25 fokig is le lehet hűteni.
Priti Patel brit belügyminiszter tájékoztatása szerint a vizsgálatba bekapcsolódott a brit határőrség, az Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) és a bevándorlással kapcsolatos bűncselekmények felderítésére szakosodott belügyminisztériumi szervezet (Immigration Enforcement). Az NCA közölte: vizsgálata elsősorban arra összpontosít, hogy szervezett bűnözői csoportok állnak-e az eset mögött.
Nagy-Britanniában legutóbb 2000-ben volt a mostanihoz mérhető tragédia: akkor 58 holttestet találtak a délkelet-angliai Dover kikötőjében egy holland rendszámú, ugyancsak Zeebrugge kikötőjéből érkezett kamion rakterében. Az áldozatok szintén kínaiak voltak.
Frissítve: 2019.10.25. 15:24

Háborúval fenyeget a Nobel-békedíjas

Publikálás dátuma
2019.10.24. 14:49

Fotó: Minasse Wondimu Hailu / AFP
Ahhoz képest, hogy nincs két hete, hogy Nobel-békedíjjal tüntették ki Abij Ahmedet, az etióp miniszterelnök meglehetősen harcias hangnemet ütött meg a minap a törvényhozásban.
Abij Ahmed képviselői kérdésekre válaszolva ugyanis kijelentette, hogy „nincs az az erő, amely megállíthatná Etiópiát” a Nílusra tervezett gát megépítésében, és „ha háborúba kell menni, milliók állnak készen rá”. Igaz, azt is hozzátette, csak tárgyalásokkal lehet megoldani a jelenlegi patthelyzetet. Etiópia és Egyiptom – valamint Szudán – régóta húzódó megoldatlan vitája a Nílus szabályozása. Addis Ababa ötmilliárd dolláros beruházásban építene gátat, valamint az ezzel felduzzasztott vízzel működtetett gigászi vízi erőművet a Kék-Nílusra, amivel áramhoz juttatnák a százmilliósra hízott lakosságot. Nem is vitás, hogy szükségük van rá: a Világbank adatai szerint 2017-ben is még csak a népesség 44,3 százaléka jutott elektromossághoz. Kairó viszont joggal tart attól, hogy a Nagy Etióp Reneszánsz-gát drasztikusan csökkentené a folyó vízhozamát, – esős évszakba a Kék-Nílus adja a Nílus vizének 80 százalékát – aminek ők innák meg a levét. Egyiptom számára a Nílus sorsa szó szerint élet halál kérdése: az ország édesvízellátása 90 százalékban a folyótól függ. Az öntözés és élelmezés, vele együtt több millió mezőgazdaságban dolgozó ember megélhetése, az elektromos ellátás, sőt a mindennapi ivóvíz biztosítása forog kockán. A gátat 2011-ben kezdték el építeni, jelenleg 60-70 százalékban készült el, az etióp tervek szerint 2021-re üzemelnék be. Már ha az egyiptomiak hagyják, addigra sikerül valami megegyezést tető alá hozni. Eddig azonban minden próbálkozás kudarcot vallott. A felek teljesen másképpen közelítik meg a problémát: Addis Ababa szerint még kifejezetten jót is tesz majd északi szomszédjának a gát megépítése, hiszen kiszámíthatóbb, kiegyensúlyozottabb lesz a Nílus. Kairó viszont arra figyelmeztet, hogy az óriási létesítmény megépítésének ökológiai következményei megjósolhatatlanok, de ha kiszáradáshoz vezet, az beláthatatlan katasztrófát jelenthet. A nemzetközi jog az ügyben tehetetlen, a tárgyalások rendre zátonyra futnak. A patthelyzet katonai feloldása valójában már egyiptomi részről is felmerült: 2013-ban óriási botrányt kavart, mikor bekapcsolva hagyott kamerák előtt értekezett arról az akkori kairói vezetés, hogy az etióp lázadók támogatásával, vagy a gát felrobbantásával tehetnének pontot a vita végére. Az egyiptomi egyébként az egyik legerősebb és legnagyobb létszámú afrikai hadsereg, költségvetése több mint tízszerese az etiópiainak. Háborúhoz remélhetőleg mégsem vezet majd a helyzet, ez senkinek sem érdeke. Abdel Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök és Abij Ahmed etióp kormányfőnek Szocsiban az Oroszország-Afrika csúcstalálkozón már lehetősége is nyílt, hogy elsimítsák a felkorbácsolt indulatokat. 
Szerző