A Magyar Posta egykori, szecessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát, 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd forintért vette meg az épületet az MNB.) Az új "lakóknak", a pénzügyi (és fogyasztóvédelmi) felügyelet munkatársainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti modern irodaházban végzik a munkájukat.
A Krisztina körút 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklektikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trinoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fővárosban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjelenését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban annyira sürgetőek voltak - kinőtték a Petőfi Sándor utcai Főposta épületét, - hogy a romló koronával mit sem törődve pályázatot írtak ki arra a telekre, amelyet a Chevra kadisha-tól, a zsidó jótékonysági egylettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméteres palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bizottsága bírálta el a 147 pályázatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnöke, Hausmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépítész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kívánták enyhíteni a megbízással). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takarékosságra törekedtek.
Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzkazán, így többek között a kőműveseken spóroltak, illetve a villamosjegyeik árát nem fizették ki. A kivitelezés korántsem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amelynek vízét jelenleg is kénytelenek folyamatosan szivattyúzni.
A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak néhány vezető szobájánál tettek kis mértékű engedményt.) Magyarország első rotary (forgógépes) telefonközpontja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bíróságra beépítettek. A ház jellegzetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift gépházát elhelyezzék benne.
Az épület a második világháború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Magyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üresen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, interaktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes saroktornya városi kilátóként szolgál majd.
