Pénzügyi felügyelet jó kilátásokkal

Publikálás dátuma
2019.10.27. 15:38

Fotó: Népszava
A Magyar Posta egykori, szecessziósra emlékeztető stílusú székházát, a Széll Kálmán tér feletti Postapalotát, 2020-tól az új tulajdonos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkalmazottai népesíthetik be. (Az eredeti birtokos 2016 óta a jegybank által alapított Pallas Athéné Alapítványhoz kötődő Optima Befektetési Zrt. volt, tőlük tavaly 14 milliárd forintért vette meg az épületet az MNB.) Az új "lakóknak", a pénzügyi (és fogyasztóvédelmi) felügyelet munkatársainak aligha lesz szokatlan a környék, hiszen jelenleg a Déli pályaudvar melletti modern irodaházban végzik a munkájukat. A Krisztina körút 6-8. szám alatti palota építészeti stílusát nehéz meghatározni: a szakkönyvek ugyan eklektikus szecessziósnak vélik, azonban ez korántsem fedi a teljes valóságot. Közismert, hogy a trinoni döntés után egy darabig egyáltalán nem adtak át új középületet a fővárosban. A korona teljesen elinflálódott, így meg kellett várniuk a beruházóknak az új, stabil pénz, a pengő megjelenését. A Magyar Királyi Posta székházgondjai azonban annyira sürgetőek voltak - kinőtték a Petőfi Sándor utcai Főposta épületét, - hogy a romló koronával mit sem törődve  pályázatot írtak ki arra a telekre, amelyet a Chevra kadisha-tól, a zsidó jótékonysági egylettől vásároltak meg. Az ide álmodott 18 500 négyzetméteres palota jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a Postaházak Építési Bizottsága bírálta el a 147 pályázatot, amelynek elnöke a kor legjelentősebb tervezőmérnöke, Hausmann Alajos volt. A nyertes Sándy Gyula műépítész lett, aki mellesleg akkor éppen munkanélküli volt, így szociális szempontokat is figyelembe vettek a döntésnél (az indoklásban is szerepelt, hogy a munkanélküliséget kívánták enyhíteni a megbízással). Az 1924-ben és 1926-ban - két lépésben - átadott palota építésénél a maximális takarékosságra törekedtek.
Itthon nem állt elég tőke rendelkezésre a beruházáshoz, ezért külföldi hitelt vett fel a kormány. Az építkezés közben azonban megdrágult a gőzkazán, így többek között a kőműveseken spóroltak, illetve a villamosjegyeik árát nem fizették ki. A kivitelezés korántsem volt zavarmentes, mert statikai okok miatt két pincét is kialakítottak egymás alatt, eközben beleütköztek egy föld alatti vízfolyásba, amelynek vízét jelenleg is kénytelenek folyamatosan szivattyúzni. A takarékosságnak tudható be, hogy minden ablak és ajtó egyforma lett, és a kilincsek vasból készültek. (Csak néhány vezető szobájánál tettek kis mértékű engedményt.)  Magyarország első rotary (forgógépes) telefonközpontja valamint körforgó liftje (páternoszter), amelyet azt követően szinte minden közhivatalba, bíróságra beépítettek. A ház jellegzetes tornya eredetileg azért épült meg, hogy a lift gépházát elhelyezzék benne.  Az épület a második világháború során teljesen kiégett, de viszonylag hamar, 1947-re sikerült helyreállítani. A Magyar Posta 2000-ben költözött el innen, az épület azóta üresen áll. A pénzügyi felügyelet elhelyezése mellett pénz- és banktörténeti múzeumot, interaktív látogatóközpontot is elhelyeznek az újjáépített székházban, sőt érmeboltot is elhelyeznek a Buda Palota névre keresztelt épületben, amelynek jellegzetes saroktornya városi kilátóként szolgál majd.

Ármány és felmentés

A Postapalotát először a Gyurcsány-kormány alatt, 2006-2007-ben értékesítették, a tranzakció az időközben hatalomra került második Orbán-kormány alatt utólagos vihart kavart. Bűnvádi eljárást indítottak a Posta és az ÁPV. Zrt. egykori vezetői ellen. Szabó Pál vezérigazgatót - későbbi közlekedési minisztert - az ügyész akár tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette, mondván: elkótyavetélték a több tízmilliárd forintot érő ingatlant, és helyette "méregdrágán" bérelnek az Árpád-híd pesti hídfőjénél irodákat. A feljelentő a volt fideszes országgyűlési képviselő, jelenlegi alkotmánybíró, Balsai István volt. Szabó Pál a kilenc évig tartó per során mindvégig tagadta az ellene felhozott vádakat. Úgy fogalmazott: a büntetőügy koholt vádakon alapul, szerinte az eladás és a bérlés is szabályos volt. A Fővárosi Ítélőtábla idén jogerősen, bűncselekmény hiányában fel is mentette a vádlottakat.  

Szerző
Témák
posta postapalota

A Tarlós-féle taxireform nem hozott egyebet egy megoldatlan helyzet konzerválásánál

Publikálás dátuma
2019.10.27. 11:49

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nyolcvan durva jogsértést – közte túlszámlázást, engedély nélküli fuvarozást – regisztráltak idén szeptemberig a budapesti taxisok ellenőrei. Ezek az esetek 2000 ellenőrzésen akadtak fönn, így nem tűnnek jelentős aránynak, de ha azzal a több millió fuvarral számolunk, ami a 6700 fővárosi taxisra jut, akkor az végeredményben évi több ezer lehúzás lehet. Így máris érthető, miért tér el az utasok észlelése a revizorokétól.
Aligha lehet kétséges, hogy az évi több millió utast kiszolgáló, 5 milliárd forint forgalmú személyfuvarozási piac (ez a társaságok árbevétele, a taxisoké többször ennyi) minden hosszú távra tervező szereplőjének az volna az érdeke, hogy a média ne legyen tele időről időre vérforraló átverésekkel, esetleg konkrét verésekkel. Persze, ne legyünk igazságtalanok, a hírekbe kerülő kriminális történetek kirívóak, és a taxisok többsége tisztességes vállalkozó, aki nehéz terepen és sokat dolgozik. A végeredmény azonban mégis csak az, hogy évek óta nem tudják kiszűrni a soraikból se a hiénákat, se az ügyeskedőket. Így nem csoda, ha nem túl jó a megítélésük a fővárosiak körében. „Harminc éve járom a pesti utakat, szeretem a munkám és tisztességesen dolgozom, ezért mindig kinyílik a bicska a zsebemben, amikor eszelős idióták vagy közönséges bűnözők rontják a taxis szakma renoméját” – mondja Gábor, miközben a Petőfi hídon araszolunk a Boráros tér felé. „Igazából nem értem, hogy ha az illetékesek igazán akarják, miért nem lehet fülön csípni a zavarosban halászókat, engedély nélkül, feketén fuvarozókat. Ez mindenkinek árt, de leginkább azoknak, akik sosem vágnának át senkit egy fillérrel sem. Már azon is gondolkodtam, hogy az 1001 orvos a hálapénz ellen csoport mintájára meg kellene alapítani az 1001 taxis a hiénák ellen elnevezésű klubot. Jobb marketing volna bárminél, majd mondom is a főnöknek” – mosolyog Gábor, és hálásan fogadja az őt megillető jattot. Első hallásra megdöbbentő tapasztalatokat hoztak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idei ellenőrzései, nem kis részben azért, mert semmilyen lényegi javulást nem mutattak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Minden hetedik taxisnál találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, 2000-ből 1400 esetben. Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke szerint ebben az első ránézésre sokkoló, 70 százalékos jogsértési arányban az is benne van, amikor valamelyik személyszállítónak hiányzik egy matricája vagy éppen dohányzik, de azt is rögzítik az ellenőrök, ha egy taxiállomáson akár öt-tíz percre magára hagyja az autóját, amíg elszalad valahová. „A számok mögött persze mi is látjuk azokat a valós jogsértéséket, amikor ebből a 2000 ellenőrzésből 80 esetben – 4 százalék – visszavonták a taxis droszthasználati engedélyt. Százból négy taxis követ el ilyen súlyos szabálysértést a fővárosban, a túlszámlázás és a jogosulatlan tevékenység végzése is ezek közé tartozik”, mondja a szövetség elnöke. Hozzátéve, a BKK által elvégzett célirányos ellenőrzések minden olyan esetet feltártak és rögzítettek, amelyek eltértek a fővárosi taxirendelet szabályozásától. „Az utasok, közte a rengeteg turista, valamint a többségében tisztességesen szolgáltatók jogos igénye, hogy az illegális személyszállítókat és a szabályokat súlyosan sértőket kiszűrjék és büntessék. Ehhez elsősorban a hatósági ellenőrök létszámát kell mielőbb rendezni”, mondja Metál Zoltán. A BKK továbbra sem rendelkezik hatósági jogkörrel, ezért azok az ellenőrzések jóval eredményesebbek, melyeket a hatóságok (Innovációs és Technológiai Minisztérium, kormányhivatalok, NAV, rendőrség) bevonásával közösen végeznek, ezeknek ugyanis van következménye. Kérdésünkre a BKK óvatosan reagált. Megerősítették a taxisszövetség álláspontját, miszerint a hatóságokkal végzett közös ellenőrzések kifejezetten hatékonyak a jogsértések visszaszorításában, de arra már nem reagáltak, hogy miért nem sikerül jottányit sem előrelépni az anomáliák megszüntetésében. Kiemelték ugyanakkor, hogy az ellenőrzések során nem a taxisok 70 százalékát büntették, mivel elsősorban mindig a jogsértéssel, panaszokkal fokozottan érintett helyszínekre figyelnek, így egy-egy taxist többször is ellenőrizhetnek. Hozzátették, a szabálytalanságok nagy része pótolható technikai hiányosság. A Liszt Ferenc Repülőtéren tapasztalható, szintén nem új keletű problémákra – az arcbőr nélküli hiénák üzelmeire – azt válaszolta a BKK, hogy Ferihegyen komoly változásokat lehet tapasztalni. A terület üzemeltetője lecserélte a biztonsági szolgálatot, melynek többek között az utasra vadászó személyek és csoportok kiszűrése a feladata, szorosan együttműködve a repülőtéri rendőrséggel. A taxispiac Tarlós-féle reformjáról több, általunk megkérdezett szolgáltató azt mondja: a volt főpolgármester lényegében csak látványintézkedéseket tett, úgy, ahogy ezt a hajléktalan-kérdésben is láthattuk tőle, de a probléma mélyreható megoldásához gyenge vagy motiválatlan volt. „Tarlós nem probléma-irigy, hagyott feladatot az utódjának a taxisbizniszben is”, véli epésen a taxispiacot jól ismerő forrásunk. Hozzátéve: a tavalyi tarifarendezés alapján – benne a 450-ről 700 forintra emelt alapdíjjal és a 280-ról 300 forintra emelt kilométerdíjjal – az utasközönség kevésbé tolerálja az átveréseket, az új városvezetésnek tehát bizonnyal „bérlete lesz a problémához”.

Nem csak a színe más

A taxik általános besárgulásából kimaradt egy Elit néven működő szolgáltató. A BKK szerint ez nem véletlen, mivel különbséget kell tenni a Taxirendeletnek megfelelő megjelenéssel, díjszabással és engedéllyel működő sárga autók és a személygépkocsis személyszállítók között. A fekete színű, személygépkocsis személyszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkező autók nem taxik, számukra jogszabályban meghatározott díjszabás sincs. Mindkét tevékenység hatósági engedélyhez kötött, de a kiadás feltételei eltérőek, amint a szabályozásuk is. A fekete autók kiegészítő vagy kapcsolódó szolgáltatásként működnek, például a szálláshely- és az idegenforgalmi ágazatban.

Szerző
Témák
taxik

Lakhatási válság fenyeget Budapesten

Publikálás dátuma
2019.10.27. 10:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A megállíthatatlanul emelkedő lakásárak miatt már minden negyedik budapesti háztartásnak nehézséget okoz a lakhatási költségek kifizetése.
Már elérte a 925 ezer forintot a fővárosi újépítésű lakások átlagos négyzetméterára, a drágulás ugyanis továbbra sem állt meg. A pesti oldalon még 890 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagáron lehet elcsípni az újlakásokat, a budai oldalon viszont már 1 millió 25 ezer forintot kérnek el egy-egy négyzetméterért. A Cordia ingatlanfejlesztő piaci felmérése szerint ez azt jelenti, hogy év eleje óta 11 százalékkal drágultak az újlakások, ha viszont a tavalyi harmadik negyedévhez képest vizsgáljuk az árakat, akkor 16 százalékos az emelkedés. Két évvel ezelőtthöz képest pedig több mint 34 százalékkal kerülnek most többe az újépítésű budapesti lakások.  Az áremelkedés üteme láthatólag lassult, ám ez nem jelent trendfordulót a budapesti újlakáspiacon – fogalmazott Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója. A kedvezményes áfakulcs kifutása, az induló projektek számának csökkenése, illetve a szigorúbb energetikai előírások ugyanis szerinte mind a további drágulás irányába hatnak. Az ingatlanfejlesztők szeptember végén mintegy 7000 lakást hirdettek eladásra, de ezek közül kevesebb mint 1500 került ki az induló projektek közül, ami 20 százalékos csökkenést jelent tavaly óta. Ezt mindössze az ellensúlyozza, hogy a fejlesztők jelentős számban kezdtek el olyan projekteket értékesíteni, amelyeket korábban a kedvezményes áfakulcs kifutása okozta bizonytalanságok miatt átmenetileg felfüggesztettek. A jelenleg még 5 százalékos, kedvezményes újlakás-áfa ugyanis januártól ismét 27 százalékra emelkedik. Mivel azonban rengeteg projekt átadása csúszik hónapokat a szakember és az építőanyag-hiány miatt, komoly bizonytalanságot okozott a piacon, hogy  milyen mértékű áfát kell majd alkalmazni, ha csak 2020-ban készülnek el ezek a lakások. Ezt orvosolta az a szabályozás, amely szerint 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes áfa azon újépítésű ingatlanoknál, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. A jelenleg eladásra kínált újépítésű lakások között ezzel együtt is egyre kevesebb, jelenleg mindössze 4700 érhető el még 5 százalékos áfával. Számos fejlesztő kínál ugyanakkor „last minute” lehetőséget: az alapesetben már 27 százalékkal terhelendő projektek felében átlagosan 15 százalék kedvezményt adnak azoknak, akik a még 5 százalékos áfa kihasználása érdekében hajlandóak - a normál fizetési ütemezéstől eltérően - még az idén kifizetni a leendő lakás vételárának legnagyobb részét. (Az újépítésű lakások jelentős részét - egy folyamatos, a készültségnek megfelelő fizetési ütemezéssel - még a tervező asztalról megveszik, a vételár jelentős részét előre kifizetni azonban a hosszas csúszások miatt ingoványos talaj lehet a vásárlók számára.) A kevesebb induló projekt ellenére az újépítésű lakások iránti kereslet töretlen. A meghirdetett lakások kétharmadát már eladták, 2018. második fele óta minden negyedévben mintegy 1750 új otthon talál gazdára. Az erős kereslet és a csökkenő kínálat miatt ugyanakkor a következő években jelentősen szűkülhet az elérhető új otthonok száma Budapesten. Pedig eddig is meglehetősen kevés lakás épült az elmúlt évtizedben Budapesten. Míg a 2008-ban kirobbant válság előtt évente még tízezres nagyságrendben húztak fel új lakásokat (2000 és 2010 között 86 700-at), addig 2010 után már kevesebb mint évi 3 ezret (2011 és 2017 között 16 ezret) adtak át. Ha pedig ez így folytatódik, nem kerülhető el a lakhatási válság a fővárosban – figyelmeztet a GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest lakáspiaci helyzetét vizsgáló tanulmánya. A Visegrádi országok fővárosai közül - Prága után - már így is Budapesten a legnagyobb a lakhatási probléma. A Numbeo indexe a medián lakásárak és a medián jövedelmek arányát mutatja városonként: ez minél kisebb, annál jobb. A mutató értéke most Budapest esetében 14,9, ennél csak Prága ért el magasabbat (17,3) a régiós fővárosok közül, Varsó 13, Pozsony 12,5 értékkel szerepel a listán. A nemzetközi listáknál is beszédesebb azonban, hogy Budapesten már minden negyedik háztartásnak problémát okoz a lakhatás költségeinek (lakbér, hiteltörlesztés, rezsi) megfizetése. A háztartások azonban nem feltétlenül úgy reagálnak a lakhatási költségek emelkedésére, hogy csökkentik egyéb kiadásaikat – mutat rá a GKI tanulmánya. A kutatók három csoportba osztják a megfizethetőségi problémákkal küzdőket. Egyik csoport esetében a lakhatási kiadások nem haladják meg jövedelem kritikusnak ítélt 40 százalékát, de más fogyasztási cikkekre nagyon kevés pénz marad. A fővárosi háztartások 5 százaléka tartozik ide. A második csoportnál a lakhatási kiadások a jövedelem több mint 40 százalékát viszik el. A fővárosi háztartások 16 százaléka tartozik ide, vagyis majdnem minden hatodik budapesti háztartás. A harmadik csoport - a háztartások 12 százaléka - viszont úgy próbálja „megoldani” ezt a helyzetet, hogy rosszabb lakásba költözik: ők esetenként penészes, dohos, kicsi lakásokba kényszerülnek. 

Olcsóbb kerületekbe költöznek

A fővároson belül tavaly több mint 39 ezren váltottak állandó lakhelyet: a XI. kerületbe érkeztek a legtöbben: Újbuda 900 fős többlettel zárta az évet. Utána a XVIII. és a XVII. kerület következik 723, illetve 678 fős plusszal. A legtöbben a belső kerületekből költöztek el: a VII. kerület lakosságszáma több mint 1000 fővel, a VIII. kerületé több mint 800, a VI. kerületé pedig több mint 600 fővel csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az elköltözések egyik oka a magas ingatlanárakban keresendő: a VI. kerületben jelenleg 947 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a VII. kerületben 808 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. A XVIII. és a XVII. kerület viszont - 532 ezer és 581 ezer forintos négyzetméter-árakkal – a két legolcsóbb budapesti kerületnek számít. 

Szerző