Előfizetés

Egy választás Magyarországon

Aztán hogy hívják ezt a maguk polgármesterét, aki nem engedi kitenni a lomot a ház elé? Tudja a fene, valami Józsi. Független. Hogyhogy nem tudják a saját polgármesterük nevét? Alig laknak itt kétszázan. Hát ez tényleg nem semmi történet, de ha van ideje az úrnak, elmondom egészen érthetően. 
Volt nekünk a polgármesterünk, a Géza. Elébb is ő volt, most is úgy volt, hogy ő lesz. Rendes, fideszes gyerek, kicsit lop, de a falu a mindene. Aztán tavaly az államtitkár asszony férje, a Bálint elterjesztette a faluban, hogy ő szívesen lenne polgármester. Persze függetlenként. Mondjuk ő tényleg idevalósi, már azelőtt itt lakott, hogy az államtitkár asszony szemet vetett rá. Rendes fiú, minden nyáron meg szüretkor itt szokott aludni a családdal. Nahát a Géza erre annyira beszart, hogy hát ő mégse indul el egy államtitkár férje ellen, fogta magát, és visszalépett. Erre viszont a bebírók kezdték el hergelni a Kálmánkát, nehogy már egy ilyen Bálint legyen itt a polgármester, álljon ki ellene, ha már a Géza nem akar. Kálmán erősködött, hogy ő csak egy bebíró, nem is itt lakik, hanem Pesten, de addig mondogatták neki, hogy hát tavaly is ő csinálta a falunapot, meg ő festette ki a buszmegállót két éve, hogy végül kötélnek állt. Idén is volt falunap, megént a Kálmánka hozta a zenészeket Pestről, és főzött babgulyást is a faluház előtt. Hívta a Bálintot meg a Gézát is, de egyik sem ment el. A Géza azt üzente, hogy csak nem képzeli, hogy egy gyüttmentnek fog kampányolni, a Bálint meg éppen nem volt itt, mert az államtitkár asszonnyal voltak Dubajban. 
Le is ment szépen a falunap, ittunk rendesen, ahogy kell. Szegény Kálmánka annyira berúgott, hogy a végén felállt az asztalra, és bejelentette, hogy ő mégsem lesz polgármester. Mondjuk megértem, Pesten van bútorüzlete, ez meg itt nem egy nagy biznisz. Szóval maradt nekünk a Bálint. Még plakátokat is ragasztottak, igaz, azon nem a Bálint volt, hanem hogy babakölcsönt kapnak a fiatal párok. Mivel nálunk én vagyok itt a legfiatalabb, és elmúltam hatvan, gondoltam, ez csak véletlen lehet. A kampányzárón megettük a pacalt, megittunk egy rekesz sört, aztán felállt a mi Bálintunk, és elmondta, hogy köszöni a támogatást, meg mindent, és ő egészen biztos benne, hogy ő lenne a gyógyír a falu összes bajára. Aztán bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől. Először azt hittük, hogy csak sokat ivott, és reggelre kijózanodik, de kiderült, hogy ebből nem lehet. Az történt ugyanis, hogy az államtitkár asszony rájött, hogy a Bálint csalja a Mercedesszel, akinek a falu végén van a présháza, és kerek perec megmondta, hogy vagy ő vagy a polgármesterség. Már úgy volt, hogy egyáltalán nem is lesz szavazás, de akkor leszóltak, hogy a független Józsi lesz a jelölt. Józsi három faluval arrébb lett volna, de ott végül egy másiknak kellett a poszt. 
És megszavazták? Azt mondják. És maga? Én nem mentem el. De egy jelöltnél elég egy szavazat is, és a Géza biztosan rá szavazott.

Kísérlet

Több tekintetben is sokkoló volt a vasárnapi türingiai választás eredménye. A berlini nagykoalíció pártjai súlyos veszteségeket könyvelhettek el, a CDU-nál a csökkenés meghaladta a 11 százalékot, de az SPD is minden korábbinál rosszabbul szerepelt. A Zöldek sem érzékeltek semmit a párt országos szintű előretöréséből, csak 0,2 százalékkal lépték túl a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt. Eközben szárnyalt az Alternatíva Németországért (AfD), ami azért is aggasztó, mert listavezetője az a Björn Höcke volt, aki az amúgy is ultrajobboldali párt szélsőséges szárnyához tartozik. 
A választás megerősítette: a volt NDK területén a szövetségi tendenciák alig érvényesülnek. Patthelyzet alakult ki, az eddigi baloldali koalíció nem tett szert abszolút többségre, hiába érte el a Balpárt az eddigi legjobb eredményét, s szerezte meg a győzelmet a német újraegyesítés óta első ízben egy tartományi választáson. Az egyetlen pozitívum: egyik keletnémet tartományi választás során (szeptemberben Szászországban és Brandenburgban voksoltak) sem valósult meg a legrosszabb forgatókönyv, egyik helyen sem az AfD győzött. Ám a nagykoalíció pártjainak el kell gondolkodniuk arról, mit rontottak el, hogyan menthetnék meg Angela Merkel szövetségi kormányát.
Türingiában a történések ellenére nem várható a baloldali koalíció gyors felbomlása. A tartományi törvények nem írják elő a választás győztese számára, mennyi idő alatt kell létrehoznia új kabinetjét, így bármeddig tárgyalhat az új koalícióról. Mind több jel utal azonban arra, hogy a keletnémet tartomány érdekes kísérlet színtere lehet, és a Balpárt, amelyet egyes orgánumok még ma is a keletnémet állampárt utódának minősítenek, a CDU-val lép koalícióra. Talán tényleg ez lenne a legjobb megoldás: stabil kormány kell ahhoz, hogy megakadályozzák az AfD további előretörését.

Hosszú menetelés

Az ellenzék, s benne az MSZP növelte polgármestereinek és képviselőinek számát Budapesten, a nagyobb és a kisebb városokban az önkormányzati választásokon, ahol képes volt az együttműködésre. Karácsony Gergely megválasztása - aki eredetileg az MSZP és a Párbeszéd jelöltje volt – lehetőséget ad arra, hogy az MSZP együttműködjön a fővárosi ügyekben a DK-val és a Momentummal, és közösen „kormányozzanak”, támogatva a főpolgármestert.
Minden azon múlik a városokban is, hogy akik közösen állítottak jelölteket, képesek legyenek közösen “kormányozni”. A megyei listás eredmények ugyanakkor a Fidesz további fölényét mutatják „vidéken”, ami az összefogás hiányának következménye (3 megyében volt csak közös lista, hiába kezdeményezte azt az MSZP mindenhol). Országosan az ellenzék nem növelte támogatottságát, de azzal, hogy felborította a Fidesz centrális pozícióját, lélektani győzelmet aratott, aminek számos politikai következménye van. Az ellenzék új pozíciót vehet fel, és erőforrásokhoz jut, megtört a látszat Orbán politikai uralmának homogenitásáról. 
Az MSZP is magához tért, amit nemcsak az jelez, hogy közös ellenzéki jelöltként számos polgármestert delegál, hanem az is, hogy sok egyéni képviselőjelöltje szerzett mandátumot. Lengyelországban ugyanazon a vasárnapon hasonló történet játszódott le, a baloldal visszakerült a szejmbe, sőt 12 százalékkal harmadik erő lett! Politikai siker az MSZP részleges megerősödése, ami lehetőséget ad arra, hogy átgondolja saját politikai jövőjét. Az MSZP vezetői most tették a dolgukat, támogatták a megyei listás kampányokat, és aktívan jelen voltak a városi kampányokban, nem követtek el olyan hibákat, mint az EU kampány során. Bebizonyosodott, hogy a média nem mindenható, hogy politikai munkával lehet győzni. Helyes döntés volt az együttműködésre törekvés, s az is, hogy nem erről szólt a kampány. A minket érintő botrányok következtetéseit azonban le kell vonni, még ha az konfrontációval jár is. Nem lehet még zárt körben sem félreérthetően fogalmazni, nem lehet elmenni vitatott magatartású társaink ügyei mellett.
A múlt tisztázása, a helytállás bizonyítása, a hibák elismerése nélkül azonban nem tudunk tovább lépni. Joggal állapította meg Tóth Bertalan, hogy a Magyar Szocialista Párt történelmi küldetése volt az államszocializmusból a liberális demokráciába és a piacgazdaság körülményei közé való átmenet támogatása, s ezt a történelmi feladatát teljesítette. A közkeletű vádakkal szemben azonban az MSZP kormányon nem a neoliberális gazdaságpolitikai irányvonalat követte, nem igaz, hogy érzéketlen lett volna a szegénység kínjai iránt. 1994-ben a rendszerváltás összes nehézsége rázúdult az MSZP-re és koalíciós partnerére, az SZDSZ-re. Mégis, történelmi tettet hajtottunk végre: megmentettük Magyarországot a gazdasági összeomlástól és annak tragikus társadalmi következményeitől, átvittük a túlsó, a nyugati partra, és úgy tűnt, hogy révbe értünk. Akkor és később is, amikor kormányzati felelősséget viselt az MSZP, mindig egyensúlyt kívánt teremteni a rendszerváltás kényszerű piacépítő lépései és a szegényebbeket és a középosztályt védő intézkedések között. 
Azonban nem azért van ma autokrácia és kleptokrácia, mert 1990 és 2010 között hibáztak a kormányok, hanem mert a 2010-ben kormányra került Fidesz szembefordult a szabadság és az igazságosság értékeivel. Ezért ők a felelősek, nem más! Még csak nem is a 2006 és a 2009 közötti kormányzás hibái, tévedései, a 2008-as válság miatt alakulhatott ki a mai autoriter rendszer. A Fidesz cselekedhetett volna másképpen is, semmi nem akadályozta őket ebben!
Az MSZP újra a rendszerváltás feladata előtt áll, s egyben választania kell: merre tovább, melyik úton? Folytassa tovább politikai tevékenységét változatlan szervezeti keretek között? Kezdeményezzen más, önmagukat baloldalinak valló politikai pártokkal, körökkel új együttműködést, pártszövetséget? Olvadjon fel egy széles választási szövetségben, amelyben a demokratikus ellenzéki pártok közösen politizálnak? Ezekre a kérdésekre az MSZP tagságának, a támogatóinknak közösen kell válaszolniuk a következő hónapokban. Bárhogy döntünk is, az biztos, hogy az MSZP-nek most az a történelmi feladata, hogy kezdeményezze a rendszerváltást: a NER eltörlését, a liberális demokrácia helyreállítását, a piacgazdaság igazságosabbá tételét, a Társadalmi Együttműködés Rendszerének létrehozását.
Mindehhez új Köztársaságra, új alkotmányra, független sajtóra és igazságszolgáltatásra van szükség. Elemi érdeke ez minden munkából élő embernek, a jelenlegi „veszteseknek és nyerteseknek” egyaránt. De ennél többre van szükség: az esélyteremtő újraelosztás rendszere garantálhatja csak a szabad és igazságos társadalmat, mert a tőke és a munka érdekellentétének szerepe az új világunkban is fennmarad. Az „emberarcú” kapitalizmusban azonban a dolgozók megélnek a munkájukból, a nőknek ugyanakkora fizetés jár, mint a férfiaknak, az idősek tisztességes nyugdíjat kapnak, a fiataloknak pedig nem kell elhagyniuk hazájukat, ha boldogulni szeretnének. Ehhez munkavállalói érdekképviseletre, állami szabályozásra és sokszínű tulajdonformákra van szükség. A MSZP-nek ezekért a célokért érdemes politizálnia.
A magyar társadalom azonban megosztott nézeteit, gondolkodását tekintve, így tehát akkor van kormányzásra lehetőségük a modern, a világra nyitott politikai erőknek, ha az MSZP mint baloldali párt összefog a liberális és modernista pártokkal. A választási szövetség azonban csak akkor lesz versenyképes, ha nem csak Budapesten és a nagyobb városokban van érdemi támogatottsága. A harmadik Magyarországon (a húszezer fő alatti településeken) leginkább az MSZP-nek van esélye a támogatottságát növelni. Amennyiben az MSZP képes a 2018-as támogatottságának visszaszerzésére Budapesten, a nagyobb városokban, és érdemben képes növelni a támogatottságát a harmadik Magyarországon, miközben mások is megerősödnek, akkor már 2022-ben is van esély a korszakváltásra.