Kártérítést hozhat Putyin a magyar miniszterelnöknek

Publikálás dátuma
2019.10.29. 07:37

Egy olajszennyezést kompenzálhat az orosz fél.
A Reuters úgy értesült, hogy holnap, Putyin orosz elnök budapesti látogatása során írják alá a megállapodást a szennyezett olaj ügyében. Mint emlékezetes, áprilisban szerves kloriddal kevert nyersolaj érkezett a Barátság vezetéken, így azt le kellett állítani máskülönben nagy károk keletkezhettek volna a feldolgozó berendezésekben. Jól tájékozott források szerint azonban nem fogják elárulni, mekkora kártérítést fizet a Lukoil a MOL-nak. Az egész szóban forgó szennyezett mennyiség egyébként 5 millió tonna körül lehet.
Szerző

Konténerváros és zsarolás: így önti számolatlanul a bevándorlókat az országba a kormány

Publikálás dátuma
2019.10.29. 06:58

Nagyberuházás már el sem indul az "idegenek" nélkül.
Magyarország és Románia már Ázsiában toboroz munkaerőt, annyira nincs ember, írja az AFP. A szűk keresztmetszet, a munkaerőhiány már az egész gazdaságot veszélyezteti, ezért a magyar kormány szép csendben kitárja a kapukat a vendégmunkások előtt, függetlenül a nacionalista Orbán Viktor bevándorlás-ellenes retorikájától. Az idén 75 ezren kapnak munkavállalási engedélyt, főleg Ukrajnából, de Vietnámból, Kínából és Indiából is. Az ázsiaiak száma immár jóval meghaladja a 4 évvel ezelőtti 13 ezres szintet. Tóth Éva, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének képviseletében azt emeli ki, hogy már nem lehet semmiféle nagyobb szabású fejlesztésbe belevágni a külföldi munkáskéz nélkül. A magyarok részére többet kellene fizetni, és jobb körülményeket kellene számukra teremteni, hogy maradjanak. Csak az építőiparban 40-50 ezer hely üres. A MOL egyik vidéki gyáránál valóságos konténerváros épült a 2500 idegen dolgozó elszállásolására. Ugyanakkor az érdekképviselet kifogásolja, hogy a munkaadók kihasználják ezeknek az embereknek a kiszolgáltatottságát. Így azok zokszó nélkül elfogadnak mindent, többlet díjazás nélkül is vállalnak túlórát, csak nehogy hazaküldjék őket. De a főnökök adott esetben még a magyarokat is megzsarolják, mondván, hogy mehetnek szépszerével, ha akarnak, mert könnyen be lehet tölteni az állásukat ukránokkal, mongolokkal vagy vietnámiakkal.
Szerző
Frissítve: 2019.10.29. 07:14

Az MVM titkolja a zűrös rendszert

Publikálás dátuma
2019.10.29. 06:45

Fotó: mavir.hu
Az állami energiacsoport szerint a hazai áramellátást veszélyeztetné, ha megállapíthatóvá tennék vitatott KTM-rendszerük tényleges értékét.
Hiába a per, az állami MVM továbbra sem szeretné, hogy kiderüljenek az úgynevezett Központi Termelésmegjelenítő (KTM) botrányos beszerzésének részletei. Az MSZP elnöke által az adatok kiadására indított per keretében ugyan elküldték a rendszert megrendelő igazgatósági határozatot, a szerződés egyes oldalait, illetve az eladói oldalon álló svájci MVM-leányvállalat, az MVM International AG mérlegét, ám a dokumentumok számos adatát kitakarták – tudtuk meg Tóth Bertalan tegnapi Facebook-posztja nyomán. Így az adatkikérési eljárást folytatják. Az MVM 2017-ben saját, újonnan alapított kis svájci leányvállalatától közel ötmilliárdért rendelt egy nagyon komolyan hangzó nevű „termelésmegjelenítőt”. A rákövetkező év során ugyanakkor egyre-másra érkeztek a becslések, miszerint a leszállított rendszer aligha ér többet néhány tízmilliónál. Ez nyilvánvalóan felveti az állami pénzek lenyúlásának gyanúját. Az ügylet állítólag fennakadt a könyvvizsgálatot végző KPMG szűrőjén. Így a céggel szerződést bontottak és az állami energiacsoport 2017-es beszámolóját több hónapos késéssel végül másik auditor jegyezte ellen. A választások után az MVM új gazdájául rendelt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, bár nem a KTM-re hivatkozva, de a teljes vezetőséget lecserélte. Az új irányítók belső vizsgálatot indítottak, ami azóta állítólag feljelentés nélkül lezárult. Bár a tárca nélküli miniszter helyettese ellenzéki megkeresésekre többször tett közzé - jellemzően kitérőnyilatkozatot az ügyben, az MVM hallgat. Hogy miért volt szükség a rendszerre, miért kellett ehhez Svájcban leányvállalatot alapítani, és ténylegesen mibe került nekünk ez a kaland, pontosan nem tudni – fogalmazott posztjában Tóth Bertalan. Hozzáfűzi: érdeklődő állampolgárként kíváncsi volt az MVM svájci leánycégének éves beszámolójára, az MVM és a svájci cég közötti szerződésre, és a beszerzést alátámasztó indokokra. Az MVM titkolni akarta a dokumentumokat, de a bírósági eljárásban a pártelnök első fokon nyert. A napokban megkapta azokat az iratokat, amelyektől az MVM azt reméli, hogy kielégítheti a kíváncsiságát. Sajnos azonban túl sok bennük a kitakarás: így az eljárásnak még nincs vége. Annyit azonban már most is lát, hogy érdekes ügynek nézünk elébe. A lapunk birtokába került iratok látszólag szabályos beszerzésről tanúskodnak. Az MVM igazgatósága a vállalatcsoport belső működésének átalakítása nyomán szükségesnek tartotta, hogy az anyavállalat online kapcsolatot tartson különböző erőműveivel. 2017-es jelentésük szerint a KTM-mel erőműveik teljesítőképességét és termelését tervezik, illetve követik nyomon. A hatékonyabb irányítás pedig növeli az eredményt. Egy másik kiadványuk szerint a felsőzsolcai naperőművüket már a KTM-mel „távkezelik”. A megküldött szerződésből ugyanakkor teljes egészében kitakarták például az MVM műszaki igényeit. Az állami csoport ügyvédei bírósági iratukban ennek nyilvánosságra hozatalát az esetleges informatikai támadás lehetőségével indokolják. Olyannyira, hogy szerintük a KTM fenyegetettsége áttételesen az ország ellátásbiztonságát is veszélybe sodorhatja. Más szakértők szerint ez erős túlzás. Többek között azzal érvelnek, hogy az MVM – természetesen – korábban is tartotta a megfelelő kapcsolatot az erőműveivel. Ugyanakkor az áramtermelők szabályozását nem az MVM, hanem (az éppenséggel szintén MVM-hátterű) Mavir végzi, nagyon szigorú szabályok szerint, tulajdonostól teljesen függetlenül, amit nem adhat át másnak. Erre utal az MVM mellékelt vezetői összefoglalója is, amiben leszögezik: a KTM nem váltja ki és nem helyettesíti a rendszerirányítást végző Mavir Scada-alkalmazását. Ráadásul, noha az állami felügyelő és az MVM nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy mára találtak tevékenységet a KTM-nek, ez semmiben nem cáfolja azokat a feltételezéseket, miszerint az állami társaság egy ködös ügylet nyomán legalábbis több milliárd forintot feleslegesen költött el. Eme kételyeket csak a berendezések – megfelelő elővigyázatosság melletti – bemutatása, átlátható elemzése oszlathatná el. Ugyanakkor ettől az MVM változatlanul elzárkózik. A korábban az Indexen megjelent belső információk szerint az értékbecslésre felkért EY-től jellemző módon csak ama fifikás megállapításra futotta, hogy egy erőműfigyelő rendszer általában érhet akár ötmilliárdot is. Az MVM International AG mellékelt pénzügyi beszámolója csak szaporítja a kérdőjeleket. Eszerint az alapítás évében, 2016-ban még minimális forgalmú társaságba 2017-ben 4,8 milliárd forint bevétel folyt be, miközben csak a KTM-szerződés 4,9 milliárd forintra rúgott. Viszont a kiadásai 4,5 milliárdra rúgtak, így alig ért el hasznot. Ez erősíti a gyanút, hogy a svájci céget kizárólag erre az egy ügyletre alapították. Ebből a szempontból még furcsább a vezetői összefoglaló kitétele, miszerint azért az MVM International AG-t kellett megbízni a feladattal, mert csak ez a cég rendelkezett a megvalósításhoz elengedhetetlen összehasonlító adatokkal és nemzetközi kapcsolatokkal. A mérleg tanúsága szerint ellenben az MVM-énél is kiemelkedőbb szaktudásuk és piaci ismereteik ellenére a svájciak az anyavállalatukkal kötött gigaszerződésen kívül más érdemi üzletet nem voltak képesek tető alá hozni.

Tisztogatás tollseprűvel

Az MVM-nél lezajlott úgymond tisztogatás visszfogottságára jellemző, hogy az MVM International könyvei szerint a cég vezetőségének változatlanul tagja a társaságot a vitatott ügyletek során is jegyző Szarapka Lehel. Az MVM Csoportnál a Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter megjelenését követően felmentettek többsége változatlanul állami tisztségeket tölt be, avagy busás állami megrendelések kedvezményezettje. Az Index utóbbira korábban Zsuga Jánost, az MVM érintett egykori vezérigazgatóját hozta fel példaként.

Szerző