Kizárta az MSZP Lackner Csabát

Publikálás dátuma
2019.10.29. 16:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kispesti képviselő kizárásáról döntött a Magyar Szocialista Párt.
Az MSZP Országos Elnökségének kezdeményezésére kedden az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa megtárgyalta Lackner Csaba ügyét - közölték. A testület a fegyelmi felelősséget megállapította és a pártból való kizárás mellett döntött. Az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa keddi döntése értelmében Lackner Csaba már nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak.
Mint megírtuk, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke – mivel Lackner nem adta vissza mandátumát a kiszabott határidőig – pénteken kezdeményezte a politikus kizárását a pártból. A párt elnöke szerint Lackner Csabának meg kell adni a lehetőséget, hogy megvédje magát, „de azt éreznie kellene, hogy a vele szemben megfogalmazott vádak a közösségünkre nézve is súlyos terhet jelentenek, ezért tudnia kellene, mi a kötelessége.” „Teljes összhangban van Tóth Bertalan véleménye a kispesti MSZP hétfői döntésével. Mi is arra kértük Lackner Csabát, mondjon le képviselői mandátumáról, hogy a nevével összeköthető üggyel ne terhelje tovább a baloldali közösség sikeres munkáját” – nyilatkozta pénteken lapunknak Gajda Péter. A kispesti polgármester többször beszélt személyesen is Lackner Csabával, aki „nagyon szeretné bizonyítani az igazát”.    Az ügy előzménye, hogy az önkormányzati választási kampányban a kormánysajtóban megjelent egy videó, amelyen állítólag Lackner Csaba látható és hallható. A férfi fehér port tart a kezében és korrupciós vádak hangzanak el a XIX. kerületi önkormányzattal és az azóta újraválasztott polgármesterrel, Gajda Péterrel kapcsolatban is. A polgármester korábban azt mondta, feljelentést tett rágalmazásért és becsületsértésért, szerinte ugyanis a kormánypárti sajtó állításai hazugságok. Lacknerről pedig lapunknak kijelentette: „Amennyiben bizonyíthatóan ő van a felvételeken és még kokaint is fogyasztott, akkor felszólítom, hogy adja vissza a mandátumát és távozzon a közéletből.” 
Szerző
Témák
MSZP kizárás

Milliárdos hídfelújítási tenderen futott be Mészáros testvérének cége

Publikálás dátuma
2019.10.29. 15:26

Fotó: Shutterstock
A Híd-Tám tandemben nyerte meg a hárommilliárdos keretösszegű állami pályázatot.
 Magyar Közút Nonprofit Kft. még június közepén tett közzé felhívást hidak felújítására irányuló munkák elvégzésére az idei év vonatkozásában, ennek eredménye kedden reggel jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Eszerint a nettó 3 milliárd forintos keretszerződést két vállalkozóval kötötték meg október 16-án:
• az erdőkertesi székhelyű Egomax Építőipari Kft.-vel, • valamint a herceghalmi székhelyú Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó Kft.-vel.  
 - írja cikkében az erdeményhirdetést kiszúró mfor.hu . Mint rámutatnak, a Híd-Tám az ismertebb, hiszen egyedüli tulajdonosa a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János, aki igazán nem panaszkodhat a Híd-Tám októberi teljesítményére. A közbeszerzési hatóság oldala szerint október elsején kötött meg egy nettó 2,48 milliárd forint értékű szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel a székesfehérvári vasútállomány gyalogos felüljárójának kivitelézésére.
Hogy a cég csillaga felívelőben van az elmúlt időszakban, nemcsak ez a két októberi szerződés mutatja meg, de a gazdasági eredményei is – jegyzi meg a pénzügyi portál. 2018-ban ugyanis 5,8 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el a Kft. az előző évi 2,7 milliárd után. 2016-ban pedig ehhez képest "szerény" 712 millió forint folyt be a cég kasszájába. 2018-at egyébként 221 milliós tiszta nyereséggel zárta a cég. Az Egomax Kft. végső tulajdonosa a mosonymagyaróvári Bodor Jenő, aki több, építőiparban érdekelt cégnek is egyedüli tulajdonosa. Érdekesség, hogy a kizárólagos tulajdonában lévő Hídépszolg Kft. és az Ironbridge Kft. lesz a bevonva alvállalkozóként a hídkarbantartási munkálatokba. Visszatérve a mostani kontraktusra, mivel keretszerződésről van szó, nem garantált, hogy a teljes keretösszeg a nyertes vállalkozókhoz fog kerülni, az ajánlatkérő, a Magyar Közút annak 70 százalékban történő lehívására vállalt kötelezettséget a hirdetmény szerint. Vagyis nettó 2,1 milliárd forint biztos a nyertesek számlájára fog kerülni. 
Szerző

Elfogadta az igazságügyi bizottság Handó Tünde alkotmánybírósági jelölését

Publikálás dátuma
2019.10.29. 14:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Országos Bírói Tanáccsal való konfliktusáról nem kívánt beszélni, és kitért az elől, hogy kommentálja Kövér László „fékekről és egyensúlyokról” szóló bemondását.
Nyolc igen és két nem szavazat ellenében jelölte alkotmánybírónak a Parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége Handó Tündét. Az Országos Bírói Hivatal jelenlegi elnöke a döntés után távozott, a sajtó kérdéseire nem válaszolt. Így nem tudhattuk meg, hogy mit gondol: miért nem tölti ki az OBH élén a 2021-ig szóló mandátumát. A bizottsági támogatás után a parlament fideszes többsége dönti el, hogy Handó Tünde a taláros testület tagja lehet-e. A szavazást információnk szerint november 4-ére tervezik a kormánypártok, és Handó aznap le is teheti az esküt.
A majdani döntés nem kétséges, legalábbis a bizottságban helyet foglaló Bajkai István (Fidesz) kőkemény kérdése alapján (amit a honatya egy papírról olvasott fel). A kormánypárti politikus azt firtatta: hogyan érvényesül majd alkotmánybírósági munkája során a pályafutása alatt megismert mentalitása, szívóssága, szakmai pontossága, erkölcsi kérdésekben mutatott hozzáállása? Handó késve érkezett, így az eredetileg tervezett második napirendi pont helyett ötödiknek tárgyalták jelölését. A bevezetőben a bizottsági elnök Vejkey Imre (KDNP) többször is figyelmeztette az ellenzéket, hogy csak a jelölt alkotmánybírósági kinevezése kapcsán szólaljanak fel, ne feszegessék a Handó vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között kialakult konfliktust. Maga Handó arra koncentrált, hogy pályafutása során milyen kapcsolatba került az Alkotmánybírósággal, majd rákanyarodott hitvallására és a történelmi jogfolytonosság fontosságáról beszélt. Szerinte különös kihívást jelent, hogy a rendes bíróságok legfelsőbb szerve ma már nem a Kúria, hanem a „negyedik bírósági fórummá” előlépett Alkotmánybíróság, ahogy ezt az Európai Emberi Jogi Bíróság is megerősítette. Szerinte jól érzékelhető, hogy az Alkotmánybíróság 2012 óta egyre többet foglalkozott bírói kezdeményezésre alkotmányjogi panasszal, és alkotmánybíróként erősíteni szeretné az AB és a rendes bíróság kapcsolatát.  
A kérdések során Keresztes László Lórándt (LMP) rákérdezett arra, hogy Handó Tünde egyet ért-e Kövér Lászlóval a fékek és egyensúlyok szerepéről mondottakkal. (Mint ismert, napokban Kövér úgy fogalmazott: „A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”)  Handó szerint „ez egy izgalmas kérdés, remélem, hogy alkotmánybíróként kerül elém a fékek és egyensúlyok kérdése.” Szerinte amikor erről a kérdésről beszélnek, akkor ugyanannak a dolognak sokféle megközelítése lehetséges. Ugyanakkor a hatalommegosztás a jogtörténeti hagyományokból ez vezethető le, így az alaptörvény világosan rendelkezik arról, hogy az állami szerveknél hogyan érvényesül a hatalommegosztás. Handó megpendítette: amikor a politikusok egyszerűen, röviden fogalmaznak nincs alkalmuk kifejteni a kérdés mögött rejlő jogfilozófiai tartalmat.
Frissítve: 2019.10.29. 15:22