Sírszobrok mint műalkotások

Publikálás dátuma
2019.10.31. 10:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Meglepő lehet, de Budapest egyik legizgalmasabb kulturális élménye egy temető. A Fiumei úti sírkert például rengeteg különleges képzőművészeti alkotást tartogat.
Noha többnyire nem így gondolunk rá, de egy temetkezési hely önmagában képzőművészeti és művészettörténeti értékeket is hordozhat. Nincs ez másként Budapest egyik legrégebbi, ma is használatban lévő temetőjével sem. A Fiumei úti sírkert – korábban Kerepesi úti temető – százhetven éves történelmével, hatalmas parkosított területével, valamint kiemelkedő sírszobraival kultuszhellyé és a turisták kedvelt célpontjává is vált mára. A sírkert megnyitását a pesti városvezetés 1847-ben határozta el azzal a céllal, hogy új köztemetőt alakítson ki Józsefváros szélén, ezzel is tehermentesítve a már meglévő temetkezési helyeket. „A temető másfél évszázada működik, 1885-ös dísztemetővé nyilvánítása óta főként a mindenkori politikai elit reprezentatív sírkertjeként. Az, hogy ki volt szolgáltatva a politikai változásoknak és egyre újabb mítoszok megteremtésének vált fontos színterévé, azt is jelentette, hogy több-kevesebb hatékonysággal valamennyi rendszer megpróbálta önnön képére formálni, saját mártírjai és neves elhunytjai kultuszhelyévé tenni. Ezt azonban egyszer sem sikerült befejezni, innen ma a Kerepesi úti temető egyik fő különlegessége: az, hogy minden kor, minden politikai berendezkedés kialakított a falain belül egy-egy, a hivatalos szándék szerint maradandónak szánt kultikus területet, amelyek torzói ma egymás mellett, egyidejűleg jelentik a temető reprezentatív síremlék-együttesét” – írja Tóth Vilmos a kilencvenes évek végén megjelent, olvasmányos és részletes írásában.
Blaha Lujza síremléke
Fotó: Béres Márton / Népszava
A park összetett történetet őriz: nem csupán az ott nyugvók egyéni sorsa, de a sírkövek tervezői, kivitelezői, a temető kialakításáért és átépítéséért felelős dolgozók, a politikai, történelmi és kulturális eszmék mind-mind együtt vannak itt jelen. Külön parcellát kaptak a művészek, a jakobinusok, az 1848-as és 1956-os forradalmak hősei, és hatalmas mauzóleum emlékeztet a pártállami idők halottkultuszára is. S az elsőre talán meghökkentő, túlzó, vagy épp különösen szép síremlékek és szobrok számos utalást hordozhatnak. Mint arról Tóth Vilmos is beszámol „leegyszerűsítve, vulgarizálva azt mondhatjuk, hogy a temetőben minden képi megjelenítés vagy a halálról szól, vagy az elhaltról, vagy pedig egyszerre a kettőről, a téma tehát vagy allegorikus, vagy a realitást célozza meg, vagy ötvözi – gyakrabban csak egymás mellé helyezi – a kettőt.” S noha a sírkertben a szobrok tematikája nagyon sokféle, érdemes a szerző e gondolata mentén is megfigyelni: az allegória gyakori példája lehet például a gyászoló(k) többnyire női alakja, a halál pillanatának bemutatása, Krisztus-képmás, angyalfigura, esetleg más mitikus, vagy szakrális alak. Megjelenhetnek népszerű nemzeti motívumok is – vitézek, népviseletbe öltöztetett alakok, pásztor- vagy parasztfigurák – allegorikus vagy épp szimbolikus állatalakok, s szintén gyakoriak a különféle portrék is. Ám mivel utóbbi leegyszerűsítő is lehet, kiemelkedő személyiségek esetében ritkábban találkozhatunk vele. Az ismert emberek közül elsők közt temették itt el Vörösmarty Mihályt 1855-ben, s itt nyugszik többek közt Arany János, Munkácsy Mihály, Erkel Ferenc, József Attila, Jancsó Miklós és Kertész Imre is. A jelentős mauzóleumok sorában szerepel Batthyány Lajosé, Deák Ferencé, valamint Kossuth Lajosé, amely hazánk legnagyobb síremléke. Különleges helyszín az 1900-as évek elején épült, két, gyönyörű nőalakokat felvonultató árkádsor, amelynek végén közvetlenül Ady Endre, Jókai Mór és Blaha Lujza síremlékei kerülnek elénk. Innen rövidebb út vezet a művészparcelláig, amelyet 1928-ban alakítottak ki, elsősorban a XIX. században elhunyt neves személyiségek áttemetésével. A díszparcella ma is az ötvenhat hektáron elterülő sírkert egyik legimpozánsabb része. Itt található többek közt Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Krúdy Gyula és Honthy Hanna sírhelye, ám nem kizárólag képzőművészek, színészek, írók, zenészek nyugszanak itt, hanem neves sportolók, politikusok, orvosok is. Jó ötlet a harmincnégyes parcellától távolabbra is ellátogatni: a temető szélén lévő Petőfi család szobra, Antal József monumentális síremléke, vagy épp József Attila emlékműve is a jelentősebbekhez tartozik. Nem feltétlenül kell azonban a legnevesebb síremlékeket felkeresnünk ahhoz, hogy művészeti értékű, izgalmas alkotásokat találjunk. Ismerős családneveket, szívmelengető sírfeliratokat, egyedülálló szobrokat a temető bármely pontján láthatóak. Mintha nem csupán falevelek és lehullott gesztenyék, hanem emlékek és emberi sorsok között gyalogolnánk, miközben rejtett kincsre bukkanunk.

Infó

Az idézett szövegrészletek Tóth Vilmos A Kerepesi úti temető másfél évszázada című írásából származnak (Budapesti Negyed 24., 1999/2.) A képanyag összeállításában Wehner Tibor művészettörténész is segítségünkre volt.  

Szerző
Témák
temető
Frissítve: 2019.11.01. 11:05

Liget-projekt: "Abszurd lenne leállítani"

Publikálás dátuma
2019.10.31. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
− Nagyon remélem, hogy lesznek érdemi tárgyalások a fővárossal, és lesz lehetőség áttekinteni a projekt egészét, hogy mit jelent a város, az ország számára - mondta Baán László.
Készek együttműködni Budapest felelős vezetőivel, és nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak. Ha nem akarják, nem lesz Liget-projekt sem – mondta Orbán Viktor október 21-én a Parlamentben. − A Fővárosi Közgyűlés eddig is partnere volt a kormánynak, az önkormányzati választásokat követően is az. A kormány a közgyűléstől várja, hogy alakítsa ki álláspontját, a közgyűlés bármelyik döntését el fogja fogadni a Liget-projekt kapcsán – erősítette meg szerdán a miniszterelnök kijelentését a Liget-projekt miniszteri biztosaként Baán László a Szépművészeti Múzeumban. − Nagyon remélem, hogy lesznek érdemi tárgyalások a fővárossal, és lesz lehetőség áttekinteni a projekt egészét, hogy mit jelent a város, az ország számára. A Liget-projekt nemcsak Európa jelenleg legnagyobb léptékű kulturális fejlesztése, de hosszú távon gazdaságilag is megtérülő beruházás. Kérdés, a már elindult beruházások, fejlesztések, amelyek olyan készültségi fokon vannak, hogy leállításuk abszurd volna, egyáltalán szóba kerülnek-e. Nagyon remélem, hogy ezek leállítása fel sem vetődik - véli Baán László.  A Liget-projektnek három olyan beruházása van, amely megépítése még nem kezdődött el, de a tervezési, pályázati, előkészítési szakaszon túl van. Az egyik az Új Nemzeti Galéria, ami a Petőfi Csarnok helyén épülne meg, s amelynek a helyén már 130 éve folyamatosan épület volt. Ugyanez igaz a volt Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házáról – ott a Millennium óta állt a Közlekedés Csarnoka, majd a Közlekedési Múzeum épülete, ami a háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, és csak részlegesen állították helyre. Ez az egyik legpompásabb épülete volt a Városligetnek. A tervezett Városligeti Színház helyén, a Liget sarkán, már az 1870-es évek óta állt teátrum, amit később a Vágó testvérek szecessziós épületté alakítottak át. Ez csodás módon túlélte a világháborút, és 1952-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt bontották le. A parkoló betonfelületének helyére épülő színház kivitelezési tervei is elkészültek, együttműködésben a Kolibri Színházzal. A fővárosban óriási igény mutatkozik minőségi gyermek és ifjúsági színjátszásra. E három beruházás mellett számos érv szól, hogy miért érdemes ezeket megvalósítani - folytatta a miniszteri biztos. Baán László szerint a Városliget egyedisége, ami a világ bármely közparkjától megkülönbözteti, az, hogy 1866-tól 1913-ig – az Állatkert megépítésétől a Széchenyi Fürdő megépítéséig – nem csupán egy városi park lett, hanem számos épületet magába foglaló kulturális és rekreációs negyeddé vált. A Liget-projekt épületei vagy oda épülnének, ahol már korábban is épület állt, vagy pedig lebetonozott parkolófelületre, így a Városliget jellege nem változna. A miniszteri biztos állítja: a park lebetonozott felületei számos helyen visszazöldíthetők, a projekttel jelentősen nőne a Liget zöldfelülete, ugyanakkor – az autóforgalom lecsökkentése mellett - a környezeti terhelése csökkenne. A Fővárosi Közgyűlés november 5-i napirendjében szerepel a Liget-projekt jövője.

Konferencia Kertész Imre születésének 90. évfordulóján

Publikálás dátuma
2019.10.30. 15:47

Fotó: PHILIPPE MATSAS / AFP
A szervezők úgy gondolják, hogy az évforduló kiváló alkalom lenne az életmű filológiai, történeti és elméleti újraolvasására.
Kétnapos konferenciát szervez az ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke Kertész Imre születésének 90. évfordulóján. A november 7-8-i rendezvény helyszíne az ELTE BTK Kari Tanácsterme (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A). Mint a konferencia Facebook-oldalán olvasható, a szervezők - a két tanszék - úgy gondolják, hogy Kertész születésének 90. évfordulója kiváló alkalom lenne az életmű filológiai, történeti és elméleti újraolvasására. Az ajánló szerint Kertész Imre a XX. századi európai irodalom egyik kiemelkedő alkotója, és természetesen a közelmúlt magyar irodalmának is legnagyobb formátumú írói közé tartozik. Műveinek, önértelmezéseinek magyar és európai kontextualizációja azonban számos kérdést vethet fel. Milyen tanulságokkal szolgálhat az író hagyatékának ismerete? Mi biztosítja annak szakmai feldolgozását? Hol helyezkedik el Kertész Imre a magyar irodalom történetében és milyen tágabb eszme- és kultúrtörténeti kontextusokba illeszkednek művei? Mindezekről szó esik a konferencián, amelyet Gintli Tibor és Kulcsár-Szabó Zoltán nyit meg. 
Szerző
Témák
Kertész Imre