Előfizetés

Fideszes önkritika: „Micsoda kudarc volt az!”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk – jelentette ki L. Simon László, a kormánypárt kultúrpolitikusa. Szerinte a kocsi megelőzte a lovat.
Jelentős történetíró volt, egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Minden fenntartása ellenére még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt – hangulati aláfestésként idézzük a Magyar Tudományos Akadémia 2016-os állásfoglalását Hóman Bálintról, a Horthy-korszak vallás- és közoktatási miniszteréről.
A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett mostani kerekasztal-beszélgetés egészen más légkörben zajlott, a résztvevők sokkal inkább Hóman erényeit ecsetelték. Az apropót az adta, hogy második, javított kiadásban is megjelent a Hóman Bálint és népbírósági pere című forrás- és tanulmánykötet, amely fotókkal illusztrálva, 670 oldalon keresztül nemcsak a korabeli történéseket tárgyalja, hanem a per 2015-ös újratárgyalásával is foglalkozik. A Fővárosi Törvényszék (amely nem a teljes életpályát vizsgálta) posztumusz felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól.
Megkerülhetetlen alakja volt a magyar kultúrpolitikának a két világháború között – méltatta Hóman Bálintot a kedd esti fórumon Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A jogi rehabilitáció után az „egyfajta szellemi rehabilitáció” még hátravan. Ez egy hosszú folyamat lesz – tette hozzá.
L. Simon László fideszes politikust, a kulturális bizottság alelnökét láthatóan megviselte, hogy a heves tiltakozások miatt 2015-ben nem sikerült felállítani Hóman Bálint szobrát Székesfehérváron. A könyv előszavában is erről írt, a rendezvényen is erről beszélt. Felidézte, hogy a Hóman-szobor ügyében példátlan, vagy inkább abszurd módon még az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama is megszólalt.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy a kötet tudományos munka, nem pedig a politikai rehabilitációra tett kísérlet. Hóman Bálintnak nem az egész élete állítható példaként, politikai értelemben nem biztos, hogy rehabilitálható. Tudományos értelemben viszont szerinte mindenképpen rehabilitálandó. „Súlyos hibát követtünk el, amikor a vitát nem ennek a könyvnek az elkészültével indítottuk útjára” – állapította meg önkritikusan L. Simon László. Nem figyeltek sok-sok ember jogos érzékenységére, „megelőzte a kocsi a lovat”.
Más esetekre is igaz, hogy nem, legalábbis nem elég széles körben folytatták le a szükséges tudományos, ismeretterjesztő vitákat. Előzetesen nem végezték el a feltáró munkát. 2010 óta, amióta „polgári-konzervatív kormánya van Magyarországnak, szinte valamennyi fontosabb emlékezetpolitikai küzdelemben alulmaradtunk” – jelentette ki L. Simon László.
Kitért rá, hogy 2012-ben meghiúsult Nyírő József író erdélyi újratemetése. „Micsoda kudarc volt az!” – mondta. Pedig ő figyelmeztette Kövér László házelnököt, hogy ezzel még érdemes lenne várni: tartsanak konferenciákat, hallgassák meg az irodalmi élet képviselőit, ha pedig úgy látszik, hogy Nyírő irodalmi kvalitása képes ellensúlyozni azt, hogy a legvégsőkig kitartott a nyilas parlament mellett, akkor gondolkozzanak hamvai sorsáról.
L. Simon megemlítette Horn Gyulát is, akinek emlékét szobor őrzi Budapesten. Ha a volt szocialista miniszterelnök rendszerváltás utáni tevékenysége felülírja a „forradalom leverésében elkövetett mérhetetlen bűneit és a kommunista diktatúra kiszolgálást”, akkor a fideszes politikus érvelése szerint Hómannak is lehet emlékműve.
„Próbáljunk egy kis feszültséget a terembe hozni” – kezdte Varga István ügyvéd, volt MDF-es, majd fideszes képviselő, aki Hóman Bálint sikerre vitt perújítását kezdeményezte. Kikérte magának, hogy Hómant összehasonlítsák Horn Gyulával. Kifejtette, hogy annak idején „az elvtársak” nem kérdezték meg a magyar néptől, kinek állítsanak szobrot. Ezért a jobboldal kötelessége volt, hogy például a „hazaáruló” Károlyi Mihályt elvitessék a Kossuth térről.
Varga felháborítónak nevezte, hogy az MTA nem fogadta vissza „egyik leghíresebb akadémikusát”, Hóman Bálintot. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az MTA tisztújítása után ez megtörténik.
Ujváry Gábor, a VERITAS Történetkutató Intézet történésze, a kötet szerkesztője is támogatja Hóman Bálint tudományos rehabilitációját. Már csak azért is, mert akadnak olyan, a pártállami időkben kompromittálódott, ráadásul szakmailag értékelhető teljesítménnyel nem rendelkező akadémikusok, akiket nem fosztottak meg tagságuktól. A politikai rehabilitáció más kérdés: Hóman vállalhatatlan intézkedésekhez is a nevét adta.
„Nem teljes közöttünk az egyetértés” – jelezte Ujváry. Szerinte Károlyi Mihályt lehet „pocsék” vagy „szerény képességű” politikusnak nevezni, de „hazaáruló” nem volt, ez a minősítés méltatlan. Varga István közbevetette, hogy többek között Károlyinak köszönhetjük Trianont. Ujváry Gábor erre elmondta, hogy Trianon mindenekelőtt azért következett be, mert elvesztettük az első világháborút. Éppen Károlyi Mihály volt az, aki megalapozta az irredenta politikát.
A Hóman Bálintról szóló beszélgetésen Zinner Tibor történész és mások is részt vettek. Többen szóvá tették, hogy Hóman „ellentmondásos személyiség” volt. Az a kifejezés azonban, hogy „antiszemita”, talán túlzott szemérmességből, egyszer sem hangzott el.
Hiányérzetünk csökkentésére felidézzük, mit mondott Varga István 2016 nyarán a Népszabadságnak. Az ügyvéd nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, ám úgy vélte, a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba, és „mindenkinek vannak hibái”.

Széljárás

 Az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Hóman Bálint 1951-ben, a váci börtönben halt meg. Varga István ügyvéd 2010-ben, a jobboldal kétharmados győzelme után fideszes képviselőként parlamenti interpellációra készült Hóman ügyében. Varga egyik korábbi nyilatkozata szerint felszólalását Navracsics Tibor akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen nehezményezte az esetet, és arról is beszámolt, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet. „Csináld csak!” – mondta a kormányfő Varga István emlékei szerint. Orbán lelkesen fogadta a jogi rehabilitációt, aztán megváltozott a politikai széljárás: a miniszterelnök később a kollaboránsok közé sorolta Hóman Bálintot.

Kásler meglepetéséből váratlan kiadás lett: a kórházak nem ajándékot, bérautót kaptak

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.10.31. 06:00

Fotó: BARTOS GYULA
Meglepetésként kaptak a kórházak több száz elektromos autót, ám még meg sem érkeztek máris kiderült fizetniük kell azokért.
Október elején jelentette be Kásler Miklós humán miniszter, hogy kormánytámogatással elektromos személyautókat vásároltak kórházi feladatok ellátására. A tárca összesen 249 elektromos Volkswagen Golfot vett, amelyeket kilencven egészségügyi intézmény között oszt szét. A beszerzéshez hárommilliárd forint támogatást nyújtott a kormány. A miniszter akkor azt is megmondta, mire fogják használni az autókat. Így például a telephelyek közötti közlekedésre, vér és vérkészítmények szállítására, ügyintézésre, szakemberek soron kívüli szállítására. Már a bejelentés is meglepte a kórházak főigazgatóit, mert se villanyhajtásút, se másmilyen gépkocsit nem kértek a fenntartótól. De "ajándék lónak ne nézd a fogát" alapon hangosan nem is ágáltak ellene. Most viszont mind több részlet kezd kiderülni a tárca ajándékáról. Bár a kocsik még nem érkeztek meg az intézményekhez, az értesítést már megkapták arról, hogy mibe kerül nekik a csatlakozásuk a környezetbarát közlekedéshez. A miniszteri bejelentéssel ellentétben ugyanis nem ajándékot, hanem bérautót kaptak az intézmények. Erről tanúskodnak azok a levelek, amiket a kórházak vezetői kaptak a napokban a kórházfenntartótól. Ebben arról tájékoztatták őket, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) Kormányzati Gépjárműellátási Igazgatósága elkészítette az új autók használati megállapodás tervezetét, és az ahhoz tartozó tájékoztatót. Eszerint pedig az intézményeknek a következő öt évben a Volkswagen e-Golf típusú kocsikért darabonként és havonta mintegy 54 ezer forintot kell fizetniük. Ám, ha évente 30 ezer kilométernél többet hajtják azokat, akkor az efelett kilométerekért további 34 forintot számítanak fel. A „bérleti díjat” negyedévenként kell befizetniük az intézményeknek. Azoknál a kórházaknál különösen furcsa egy ilyen ajándékba kapott költség, amelyek folyamatos nyomás alatt vannak amiatt, mert „túlköltenek.” A Magyar Államkincstár adatai szerint szeptember végére az egészségügyi intézményekben összegyűlt 58 milliárdnyi kifizetetlen számlával már csúcsot döntött az eladósodás.  Van egyéb pikantériája is az ügyletnek: az autókat a tárca közlése szerint mintegy 12 millióért vették, ugyanakkor az üzleti lapok arról cikkeznek, hogy a kereskedők Németországban nagyon nagy engedménnyel próbálnak megszabadulni ettől a típustól, mert készül már a Volkswagen jóval olcsóbb és modernebb változatra.  Frissítés: Az Egészségügyi Ellátó Központ reagált a cikkre.

Házkutatás a Momentumnál - Több százmilliós költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyomoz a NAV

Gulyás Erika Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2019.10.30. 21:55

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A folyamatban lévő ügyről azonban további részleteket nem hozhat nyilvánosságra a hivatal.
Szerda reggel a Momentum Mozgalom budapesti központjába becsöngetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága vizsgálati osztályának négy munkatársa, „mert kutatást, motozást és lefoglalást rendeltek el” a párt ellen – adta hírül a szervezet közleménye. A vád költségvetési csalás. - Számítottunk valami hasonló lépésre, hiszen tudtuk, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) még februárban feljelentést tett velünk szemben, készültünk is rá és minden elszámolásunk, dokumentumunk rendben van – felelte a Népszava érdeklődésére a párt elnöke. Fekete-Győr Andrást és munkatársait azonban meglepte az időzítés, hogy épp az orosz elnök budapesti látogatásának napján jelentek meg náluk a nyomozók, hiszen – mint mondta – az ilyen rajtaütések, a civilek, ellenzéki pártok, tisztességes emberek vegzálása közismerten megszokott Putyin rendszerében, és bármilyen szomorú és furcsa párhuzam, de ezek szerint Magyarországon is. Október 13-án a Fidesz vereséget szenvedett – jelentette ki -, ami egy új helyzet számukra. Ha egy autoriter rendszer úgy érzi, hogy szorongatják, hogy gyengül, igyekszik besározni azt, aki kezd a nyomába érni – értékelte a helyzetet lapunknak az elnök, aki szerint ezért akarja az Orbán-kormány ellehetetleníteni, fárasztani, nyomasztani a Momentumot. A NAV nyomozói nem mondták, hogy miért mentek a Múzeum körúton lévő irodába, de mindent megnéztek, minden fiókot kihúztak, másfél órát kutattak, majd átmentek a párt elszámolásait végző könyvelőirodába, ahol a pénzügyi dokumentumok vannak és ott lefoglaltak ezer oldalnyi papírt.  Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a NAV sajtóirodája azt a választ küldte, hogy az Állami Számvevőszék feljelentése alapján több százmillió forintos költségvetési csalás megalapozott gyanúja miatt nyomoznak. A folyamatban lévő ügyről azonban további részleteket nem hozhat nyilvánosságra a hivatal – tették hozzá.  Az Állami Számvevőszék ellenben részletes közleményben reagált, mondván: az ÁSZ a 2018. évi országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzése során arra jutott, hogy a Momentum Mozgalom mintegy 500 millió forint költségvetési támogatás törvényes felhasználását nem igazolta, illetve azt követően sem bocsátott az Állami Számvevőszék rendelkezésére semmilyen a kampánypénzek szabályszerű felhasználását igazoló bizonyítékot; szerződést, számlát, bizonylatot.    Fekete-Győr András ezt vitatja és lapunknak azt nyilatkozta, hogy az ÁSZ a 2018-as parlamenti választási kampány minden anyagát megkapta, a Momentum a legrészletesebb elszámolást tette közzé, valamennyi, a kampányhoz kapcsolódó számla elérhető a honlapjukon. (Az egyszerűbb elérés érdekében most kitették az oldal címlapjára a csomagot.) Az ilyen nyomozások azonban alkalmasak rá, hogy sokáig elhitessék a jobboldali táborral: vaj van a sikeres párt vezetőinek füle mögött. Felkészülnek rá, hogy akkor is folytatni tudják a munkát, ha a tavaly októberi lépéshez hasonlóan ismét felfüggesztik a negyedévente 12 millió forintos költségvetési működési támogatás folyósítását – felelte kérdésünkre Fekete-Győr. Minden helyi és EP képviselőjük hozzájárul a párt kiadásaihoz, tagdíjat már több mint háromezren fizetnek, „és vannak nagyvállalkozók is, akik hisznek egy új, nyugatias világban és ha kell, segítenek” - nyugtatta a Momentum híveit, hozzátéve, hogy „sok pénz kell a politikához, de nem annyi, amennyit a Fidesz elkölt”.

Több feljelentés is van

A Momentum ellen az ÁSZ még 2019. január közepén feljelentést tett, amit akkor sem volt vissza, amikor a párt februárban megküldte az Állami Számvevőszék részére a gazdálkodás törvényességének kereteit igazoló dokumentumokat. Közben az egyik kormánylap cikke nyomán Tényi István is beadvánnyal fordult a IX. kerületi ügyészséghez, ahonnan azt a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK) korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztályára továbbították . A BRFK 2019 áprilisában írott levelében arról értesítette Tényit és az ügyészséget, hogy az ügyet áttette a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Közép magyarországi Bűnügyi Igazgatóságához. A levélben a rendőrök megpendítik, hogy ekkor már eljárás volt a NAV-nál a párttal szemben költségvetési csalás gyanújával, mivel a párt a 2018-as választásokra kapott költségvetési összegeket „a jóváhagyott céltól eltérően” használta fel, illetve valótlan nyilatkozatot tett a pénzeszközök felhasználásáról.