Előfizetés

Baranyi Krisztina kirúgta Bácskai János tanácsadóját, akinek semmiről nem kellett elszámolnia

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.31. 13:11

Fotó: Baranyi Krisztina Facebook oldala
Majdnem 400 ezer forint járt a tanácsokért havonta, a fideszes polgármester mindig maga igazolta a teljesítést.
"A mai napon felbontottam a szerződést azzal a céggel, melynek vezetője a Fidesz által segített álellenzéki Lokálpatrióta Egyesület képviselőjeként indult a választáson" - tudatta saját Facebook-oldalán Baranyi Krisztina, Ferencváros új, ellenzéki polgármestere. A posztból kiderül, hogy arról a dr. Tóth Lászlóról van szó, aki a volt fideszes polgármester, Bácskai János személyes tanácsadója volt, a Zymhod Kft-n keresztül havi bruttó 381 000 Ft-ért. Baranyi megjegyzi: Tóth Lászlót írásos beszámolók készítésére nem kötelezték, a polgármester mindig igazolta azonban a teljesítést. De az új polgármester a kerületi, Ferencváros című lapnál is talált némi anomáliát, a Lokálpatrióta Egyesület elnökének felesége, Deutsch Kornélia havonta 100 ezer forintért olvasta át és ellenőrizte (vagyis: korrektúrázta, esetleg olvasószerkesztőként dolgozott vele) a lapot. Azonban a lapnál dolgozó emberek nem tudtak róla, hogy Deutsch Kornélia a munkatársuk lenne. Baranyi azt is elárulta, hogy a jelenlegi főszerkesztő, Veres László szívesen marad 2 millió forintért a szerződése lejártáig. A polgármester hozzátette: az aktuális lapszám máris késik, mert szerinte nem volt esemény mostanában, ezért nincs tartalom az új lapszámhoz.

Egy anti-Orbán üzenettel semmire sem mentek volna

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.31. 13:02

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Új Egyenlőség szerint az ellenzék érdemben nem növelte támogatottságát, ám az összefogásnak köszönhetően mandátumra tudta váltani azokat.
A 2019-es európai parlamenti választás eredményei településtípusos bontásban már egyértelművé tették, hogy az ország végletesen megosztott politikai szempontból. Miközben a fővárosban a kormánypártoknak 41 százalékos támogatottsága volt, addig a falvakban 61 százalékos. Egyetlen választáson sem mutatkozott ekkora különbség ebben a metszetben. Az Új Egyenlőség podcast két adásban mutatja meg a különbségeket, és felvázolja az ellentétes hatásokat, stratégiákat. Az első adásban a megyei jogú városok, a középvárosok és természetesen a főváros politikai térképét néztük meg. A centrális erőtér létrejötte óta folyamatosan meglévő stratégiai kérdés a szétaprózódott ellenzéki pártok számára, hogy miként lehet érdemben versenyhelyzetet előállítani a Fidesz−KDNP-vel szemben. Jól látszott, hogy az a taktika, mely arra épít, hogy egy párt „kinövi” magát, és közel 30 százalékos támogatottságúvá válik, nem működőképes. Ez ugyanis azt jelentette volna, hogy a politikai tömegvonzás hatására szinte pillanatok alatt lett volna kihívója a kormánypártoknak. 2013-tól kezdve végképp egyértelmű lett, hogy ezt egyik ellenzéki párt sem képes megvalósítani. A második lehetőség egy részleges összefogásra épülő rendszer, amely az elképzelések szerint rendelkezett volna olyan mágneses erővel, amely az ellenzéki szavazókat magához vonzza. Ez sem bizonyult sikeres stratégiának, aminek 2014-ben, illetve részben 2018-ban láttuk az eredményét. A 2014. évi önkormányzati választáson a nagyvárosokban az ellenzék egy része olyan típusú koordinációt állított a fókuszba, melynek lényege, hogy az együttműködésben részt vevő pártok nem indítanak egymással szemben jelöltet, de nem is valósítják meg a tényleges összefogást. Ez a stratégia sem működött. A politikai „innovációk” piacán egyedül a teljes ellenzéki együttműködés maradt. Ennek két politikai eredője volt. Egyrészt a 2018. évi országgyűlési választások utáni ellenzéki szavazók elégedetlensége, akik azt kérték számon, hogy teljes összefogással miért nem sikerült megállítani legalább a Fidesz−KDNP kétharmados többségét. Az összefogás eredettörténetének második elemét a rabszolgatörvény miatti megmozdulások jelentették, amikor már akcióegységbe forrtak az addig a politika két pólusán lévő ellenzéki pártok is. Ez az akcióegység kijelölte számukra az utat az önkormányzati választáson való együttműködésre is. Az október 13-i választáson összefogással, ügyes politikai konstrukciókkal, új arcok politikába való beengedésével vagy behozatalával a 100 legnagyobb lélekszámú település felét az ellenzéknek sikerült megnyernie. A beszélgetés során egyetértés mutatkozott abban, hogy az ellenzéki pártok nem csak egy anti-Orbán/anti-Fidesz karaktert tudtak felmutatni a választók számára, hanem rendelkeztek pozitív üzenetekkel is. Ez Budapest esetében a zöld, szociális és szabad jelzőkkel írható le.

Kvótaper: Visszadobta a magyar érveket az EU Bírósága

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2019.10.31. 12:44
AFP fotók
Egyetlen állam sem mellőzheti kötelezettségei betartását azért, mert az kellemetlen vagy népszerűtlen.
Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belüli áthelyezését. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtök délelőtt ismertette indítványát, amelyben elutasította a három “alperes” érvelését a nevezetes kvótaperben. Eleanor Sharpston szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak a közrend fenntartására, illetve a belső biztonság megőrzésére, ha azért nem hajtanak végre egy uniós jogszabályt, mert nem értenek vele egyet. A jogász szerint maga az uniós jog biztosítja a tagállamok számára a megfelelő mechanizmust, hogy nemzetbiztonsági, közrendi aggályaikat kezelni tudják. Azt a magyarázkodást is elutasította, hogy a kérelmek hatalmas számának feldogozása kockázatokkal jár, és ez mentesíti az érintett országokat a határozat teljesítése alól. Sharpston bíró azt is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása a kötelezettségek teljesítésével jár. “E kötelezettségek amiatti mellőzése, hogy azok egy adott helyzetben kellemetlenek vagy népszerűtlenek, veszélyes első lépés a jogállamiság vezérelte rendezett és strukturált társadalom lebontásának irányába. A rossz példa különösen ártalmas akkor, ha azzal tagállam jár elöl” — fogalmazott. A főtanácsnok megjegyezte, hogy a szolidaritás elve olykor szükségszerűen a terhek megosztásának elfogadását jelenti. Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével. Verdikt jövőre várható. Az Európai Bizottság (EB) 2017. június 15-ikén indított kötelezettségszegési eljárásokat Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy megszegték jogi kötelezettségeiket a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatban. Minthogy a három tagállam később sem tett eleget kötelességeinek, az EB az év decemberében az EU Bírósága elé citálta őket. A per elhúzódott, és 2017. szeptemberében letelt a menedékkérők áthelyezésére megszabott két év. Elfogytak a menedékkérők is, ettől függetlenül a bíróság megállapíthat kötelezettségszegést, majd az Európai Bizottság javasolhat pénzügyi szankciót.

A menekültválság csúcspontján, 2015. szeptemberében az uniós kormányokat tömörítő EU Tanács minősített többségi szavazással — Magyarország és néhány másik ország ellenkezése dacára — két határozatot hozott, amelyekben kötelezte a tagállamokat, hogy két éven át háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket az EU területére érkezett menedékkérők számára. Összesen 160 ezer személy Olaszországból és Görögországból történő áthelyezéséről volt szó 2015-2017 között. Az úgynevezett kvótadöntés értelmében Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia, Csehországnak 2691-et, Lengyelországnak 6182-őt. Mivel Magyarország egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015. decemberében, Csehország 2016. augusztusában pedig leállt az áthelyezésekkel, a jogszabályok betartása fölött őrködő Európai Bizottság eljárást indított a hármak ellen. Ezzel párhuzamosan Magyarország – és Szlovákia – 2015 decemberében megtámadta az EU Bíróságán az uniós határozatokat, arra hivatkozva, hogy az EU nem róhatott volna olyan kötelezettségeket a tagállamokra, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. A pert azonban mindkét ország elvesztette, mert a bíróság leszögezte, hogy az áthelyezési program törvényes és érvényes volt.