Csúnyán bakot lőtt az EU, amikor nem vette figyelembe a nemzeti identitást

Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:48

1989 a liberális demokrácia lehetőségét hozta, de azután elpackázták az esélyt mindazok, akik megrészegedtek a sikertől – állapítja meg a Financial Times kommentárja. Kiemeli, hogy csak rontott a helyzeten, amikor a világ visszafordult a nacionalizmus és a protekcionizmus felé. Annak idején nem volt eleve elrendeltetett a pluralizmus és a piacgazdaság felemelkedése, ezt látni kellett volna már a jugoszláv háború tanulságaként. Ám a Szovjetunió békés felbomlása, a volt szocialista országban végbement rendszerváltás, valamint a kínai jólét megugrása okot adott a derűlátásra, mármint a hitre, hogy a világ új úton indul el. Az EU nagyon is exportálható prototípusnak látszott. De azóta megindult a visszarendeződés. Oroszország és Kína egyre bátrabban vállalja a tekintélyelvűséget. Törökország, Magyarország és Lengyelország tartósan csúszik bele az illiberalizmusba. A Freedom House arra jutott tavaly, hogy az erősödő populizmus, illetve a bevándorlás-ellenes beállítottság olyan vezetők kezére játszik, akik nem sokat teketóriáznak a szabadságjogokkal. Közülük Trump amerikai elnök kifejezetten csodálja a világ több, megvetésre méltó erős emberét és diktátorát. A magyarázatok sokrétűek, de az biztos, hogy az EU figyelmen kívül hagyta a nemzeti identitást, noha az fontos szerepet játszott a Moszkva elleni kelet-európai lázadásban. Az újonnan felszabadult népek nemigen hajlandóak lelkesedni, ha át kell adniuk a nemzeti döntési jogkörök egy részét. Majd jött a pénzügyi válság és az összerombolta a jogállamhoz és globalizációhoz fűződő illúziókat. Kiderült, hogy eredendően instabil a pénzügyi kapitalizmus, és ha megrendül, kártyavárként omlik össze. Már nem tűnt idejétmúltnak az autokraták által kedvelt, államvezérelt tőkés rend. Az egyes országokban alapvető megosztottságot hozott felszínre a populisták megerősödése, bedőlt a társadalmi szerződés, ami fenntartotta politikába és a piacba vetett hitet. Az elitek tovább gazdagodtak – a többség rovására. A populisták azonban bűnbakokat kínálnak fel a bajok orvoslása helyett. De senki se ringassa magát téveszmékbe a tekintélyelvű alternatívák kapcsán. A világ nem tódul, hogy utánozza Moszkvát, Budapestet vagy Ankarát. A zsarnokok és demagógok megvetik a demokráciát, bár folyton arról szónokolnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ha a nyugati vezetők helyre akarják állítani tekintélyüket, autoritásukat külföldön, akkor először odahaza kell visszaszerezniük a hitelüket.
Szerző
Frissítve: 2019.11.01. 10:57

Bíróság elé mennek az EU állam- és kormányfői, mert nem vizsgálják az uniós pénz lenyúlását

Publikálás dátuma
2019.11.01. 09:07

Egy cseh EP-képviselő szerint Babis miniszterelnöknél landolhattak közösségi pénzek.
Egy cseh EP-képviselő az Európai Bíróság elé citálja az unió mindenható testületét, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot, mivel úgy ítéli meg, hogy az nem hajlandó eleget tenni kérésének és kivizsgálni, vajon cégbirodalmán keresztül zsebre tett-e EU-s pénzeket Babis miniszterelnök, írja a Guardian. Uniós jogászok tavaly kimondták az érdekütközést, és cseh jogvédők ugyanezt állítják. A liberális Lukas Wagenknecht most azt mondja, hogy Merkel német kancellár, Macron francia elnök nem csukhatja be a szemét, ahogy a többiek sem, mert az ügy következményei egész Európára kihatnak. Annál is inkább, mivel az ET tagjaként Babis beleszólhat a támogatások elosztásába, miközben azok egyik legnagyobb haszonélvezője. A bíróságnak még nyilatkoznia kell, hogy hajlandó-e a keresetnek megfelelően gyorsított eljárásban tárgyalni az ügyet és dönteni, még mielőtt megszületik a következő hosszú távú uniós költségvetés, azaz nagyjából jövő június előtt. A büdzsé kapcsán azonban cseppet sem lesz könnyű megállapodni, részben azért, mert több közép-európai ország is a juttatások legnagyobb kedvezményezettjei közé tartozik, csak éppen rombolja a jogállamot. Azon kívül az Európai Parlament jó néhány tagját is aggasztja, ahogyan Magyarország felhasználja ezeket az alapokat. Orbán Viktor barátai, családtagjai és támogatói sorra nyernek EU-támogatásra épülő kormányzati megbízásokat, jóformán vetélytársak nélkül. Ám ez nem megengedhető azok szemében, aki harcot folytatnak a korrupció ellen.
Szerző

Sziszegett a könnygáz Halloween ünnepén, így tüntettek az ebédszünetben

Publikálás dátuma
2019.11.01. 08:59

Fotó: Vernon Yuen / NurPhoto
Hongkong továbbra sem tolerálja a rendőri erőszakot.
Hongkongban több helyen tüntetéseket tartottak a pénteki ebédszünet óráiban a rendőri erőszak miatti tiltakozásul, jelentette a South China Morning Post című hongkongi lap. A város különböző részein felvonuló tömeg egyes utcákon megbénította a közlekedést. A rendőrség figyelmeztette a demonstrálókat, hogy engedély nélküli akcióban való részvétellel törvénysértést követnek el, és felszólították őket, hogy vegyék le a maszkjukat. Hongkongban ugyanis október 5-én életbe lépett a demonstráción maszkviselést tiltó törvény. A pénteki megmozdulás előestéjén a városban erőszakos összecsapásokba torkollott az a demonstráció, amelyet a Halloween ünnep idejére időzítettek, a rendőrség pedig könnygázt vetett be a tömeg szétoszlatására. Pekingben eközben véget ért a kínai kormányzat döntéshozó testületének négynapos plenáris ülése, amelyen az arról kiadott közlemény szerint Hongkong kérdését is megvitatták. A pekingi vezetés megerősítette elkötelezettségét az "egy ország, két rendszer" elve, valamint Hongkong hosszú távú fejlődésének és stabilitásának megőrzése mellett. A különleges közigazgatású státusszal bíró területek "biztonságának védelmére stabil alapokon álló törvényi kereteket és megfelelő betartási mechanizmust kell létrehozni" - olvasható a dokumentumban. Hongkongban már öt hónapja tart az a tüntetéshullám, melyet eredetileg egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be. Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben kötött megállapodás szerint Kína a dátumot követő 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.
Szerző