Páncélozott járművekkel és drónokkal megerősítve végrehajtották pénteken az első török-orosz közös járőrözést a szíriai határon. Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök még októberben egyeztek meg, hogy a törökök által terrorszervezetként számon tartott szíriai kurd milíciák kivonulnak a 32 kilométer mély biztonsági zónából, a pedig visszavonulást csapataik közösen ellenőrzik. Török híradások szerint a járőrözés során számos aknát, bombát és fegyvergyártáshoz alkalmas eszközt pusztítottak el. Úgy tűnik, a kurdok kivonása sikeresen zajlott, a tűzszünet érvényben marad.
A biztonsági zóna vonalában mindenesetre felsorakoztak a szíriai kormányerők, hogy elejét vegyék bármiféle török előrenyomulásnak. Kisebb tűzharcokra már sor került, ám a felek egyelőre kerülik a konfliktust. Bassár al-Aszad szír elnök ugyanakkor ismét világossá tette, hogy bár Törökországra nem ellenségként tekint, ám célja Szíria egységének helyreállítása, beleértve a törökök által ellenőrzött területeket is. Aszad arról is beszélt, hogy nem várják el a szíriai kurdoktól sem, hogy azonnal tegyék le a fegyvert, és adják át a hatalmat a kormányzatnak, próbálnak megegyezni velük. A szíriai kurdok viszont visszautasították, hogy visszakerüljenek Damaszkusz irányítása alá, ahogy csapataikat sem hajlandók betagolni a szír hadseregbe. Eddig a háborúban próbáltak inkább semlegesek maradni, nem függetlenségre, inkább autonómiára, egyfajta föderatív rendszerre törekedtek. A damaszkuszi rezsim – és az oroszok – behívása az amerikaiak távozása után azonban megboríthatja az erőviszonyokat.
Ami az amerikaiakat illeti, helyszíni jelentések szerint csapataik már visszatértek Szíriába bizonyos olajmezők védelmében. Az orosz külügyminisztérium fel is rótta Washingtonnak, hogy saját szankciós politikáját is felrúgva havi 30 millió dollárnyi nyersolajat csempész ki Szíriából.
A török-orosz együttműködés másik példájaként Moszkva közölte, hogy idő előtt leszállították az SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert Törökországba, amelyet várhatóan jövő év tavasszal hadrendbe is állítanak. Ezzel lassan pont kerül a 2,5 milliárd dolláros üzlet végére, melyet meglehetősen rossz szemmel néznek a NATO-ban, miatta még az F-35-ös vadászrepülők beszerzéséből is kizárták a törököket.
Közben az Iszlám Állam is elismerte, hogy az amerikai rajtaütés valóban végzett vezetőjükkel, Abu Bakr al-Bagdadival. Fenyegető hangvételű üzenetükben egyúttal utódját is megnevezték, Abu Ibrahim al-Hasimi al-Kurasi személyében. Róla egyelőre keveset tudni, azon kívül, hogy „sötét napokat hozott a keresztényekre és Amerikára”. Valószínűleg nevét is felvette, vezetékneve arra utal, hogy próbálja Mohammed próféta családjától eredeztetni magát, új kalifaként fellépni. Donald Trump Twitterén azt írta, pontosan tudják ki ő, de bizonyítékokkal nem szolgált.
