Puhul az EU-s költségvetés: csak a költéseket vizsgálják szigorúbban, a demokráciáról már nincs szó

Publikálás dátuma
2019.11.02. 06:00

Fotó: Népszava
Kilúgozhatják a tagállamok azt a rendelettervezetet, amely a jogállam tiszteletben tartásához kötné az uniós kifizetéseket.
A hátralévő hónapokban felgyorsul a vita az EU kormányközi fórumain a közösség következő költségvetéséről. A tagállamoknak legkésőbb a jövő év második felében határozniuk kell, hogy mire, mennyit és hogyan kívánnak költeni 2021-2027 között. Dűlőre kell jutniuk arról a tavaly májusban előterjesztett jogszabályi javaslatról is, amely a brüsszeli támogatások feltételéül szabná a jogállami értékek tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság által kidolgozott tervezetről már állást foglalt az Európai Parlament, jelenleg a kormányok asztalán fekszik. A rendeletet a huszonnyolcak (Brexit esetén: huszonhetek) minősített többségének kell elfogadnia, majd a képviselő-testülettel közösen jóváhagynia. Ám a büdzsé megszavazásának bonyolult szabályai miatt erre csak azután kerülhet sor, hogy az állam- és kormányfők egyöntetűen rábólintottak a költségvetés tervezetére, és annak részeként a feltételrendszer bevezetésére. A decemberig soros EU-elnök Finnország egyik magas rangú képviselője szerint elvileg egyetlen tagállam sem ellenzi a jogszabály elfogadását, bár néhányukat még meg kell győzni a szükségességéről. Az Unió nettó befizetői ragaszkodnak a jogállami kritériumok elfogadásához, a nettó haszonélvező kelet-európaiak némelyike egyelőre vonakodik a beleegyezését adni. Név nélkül nyilatkozó EU-s diplomaták világossá tették, hogy a jogszabályba foglalt elvárások szigorúan a költségvetés végrehajtására vonatkoznának, céljuk nem a demokrácia tiszteletben tartásának kikényszerítése egyik vagy másik tagországban. A tárgyalások során sikerült tisztázni, hogy a rendelet nem helyettesítené például az uniós értékek megsértésének kockázatai miatt elindítható 7. cikkelyes eljárást. A kormányközi döntéshozó testület, az EU Tanács jogi szolgálata többek között azt kifogásolta az eredeti javaslatban, hogy hasonlóságot mutat a közösségnek a jogállam betartatására szolgáló egyéb eszközeivel, és nem definiálja egyértelműen, hogy mi számít az uniós büdzsé érdekeit sértő magatartásnak. Az Orbán-kormány elutasító álláspontja is nagyrészt ezeken az érveken alapult. A jogászokkal egyetértésben mostanra sikerült viszonylag pontosan meghatározni az esetleges pénzügyi szankciókat kiváltó okok körét, így nagyobb esély mutatkozik az egyetértésre, mint korábban — fogalmaztak finn elnökségi források. Hangsúlyozták egyúttal, hogy a tárgyalt rendelet nem a büntetést, hanem annak megelőzését szolgálná. Az elképzelések szerint 2021 után az Európai Unió döntéshozó intézményei az eddigieknél szigorúbban kérnék számon a tagállamokon a brüsszeli támogatások rendeltetésszerű elköltését. Jobban odafigyelnének arra, hogy a közigazgatási szervek, az ügyészségek és a bíróságok a politikától függetlenül és megfelelően védelmezik-e az EU pénzügyi érdekeit. Vizsgálnák, hogy a költségvetést végrehajtó intézmények eljárnak-e a csalás és korrupció ellen, tiszteletben tartják-e a közbeszerzéssel kapcsolatos hazai és uniós előírásokat, és ha nem, akkor az igazságszolgáltatás vajon képes-e hatékonyan fellépni a mulasztások ellen. A tagállamok jelenleg tárgyalják, hogy a majdani jogszabály mennyire pontosan, világosan és kimerítően határozza meg a szankciót kiváltó okokat. Vita tárgya az is, hogy az egyes uniós intézmények milyen beleszólást kapjanak a lehetséges pénzbüntetés kiszabásába. A tavalyi előterjesztés szerint az Európai Bizottság javaslatát a támogatások felfüggesztésére vagy csökkentésére csak akkor lehetne megakasztani, ha azt a kormányok minősített többséggel leszavaznák. Sok főváros ennél nagyobb befolyást szeretne az EU Tanácsának. Döntés a jogállam és a büdzsé összekapcsolásáról csak a jövő év második felében várható. 

Nem lesz napirenden Magyarország

A tagállamok EU-ügyi miniszterei november 19-iki ülésükön nem fogják napirendre tűzni a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárást. Utoljára szeptemberben tartottak meghallgatást a folyamatot kezdeményező EP-jelentésbe foglalt aggályokról. Ehelyett a tárcavezetők azt fogják megvitatni soron következő tanácskozásukon, hogyan reformálják meg a jogállam előmozdítását szolgáló és 2015 óta éves rendszerességgel tartott intézményes párbeszédüket.

Kvótaper: Visszadobta a magyar érveket az EU Bírósága

Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország nem teljesítette az uniós jog szerinti kötelezettségeit, amikor elutasította nemzetközi védelemre szoruló menedékkérők EU-n belüli áthelyezését. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Eleanor Sharpston szerint a tagállamok nem hivatkozhatnak a közrend fenntartására, illetve a belső biztonság megőrzésére, ha azért nem hajtanak végre egy uniós jogszabályt, mert nem értenek vele egyet. A jogász szerint maga az uniós jog biztosítja a tagállamok számára a megfelelő mechanizmust, hogy nemzetbiztonsági, közrendi aggályaikat kezelni tudják. Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével. Verdikt jövőre várható.

Frissítve: 2019.11.02. 07:36

A kormánynak engednie kellett a nemzetközi bírálatok miatt

Publikálás dátuma
2019.11.01. 18:44
Varga Judit brüsszeli meghallgatásán
Fotó: Facebook
Bírósági forrásaink szerint egyértelmű, hogy a nemzetközi kritikák és a 7. cikk alapján indított jogállamisági eljárás miatt döntött úgy a kormány, hogy nem vezeti be az önálló közigazgatási bíráskodást.
Varga Judit igazságügyi miniszter erről szóló bejelentése, de Handó Tünde OBH-elnök alkotmánybírói jelölése is arra utal, hogy a kabinet már nem tudja elhárítani a független igazságszolgáltatást érintő nemzetközi, különösen pedig az uniós kritikákat, így engedményekre kényszerül. Forrásaink ugyanakkor arra is figyelmeztettek, a Varga Judit által említett, készülő jogszabály részben visszahozhatja a most elvetett önálló közigazgatási bíráskodás elemeit, de ha a bíróságok számára lehetővé teszik a közvetlen Kúriához való fordulást, akkor az egész mai bírósági rendszert felülírják.
Varga Judit csütörtökön közölte: nem vezetik be az önálló közigazgatási bírósági rendszert, mivel "komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól". Korábban az Alaptörvényt is módosították a különbíróságok bevezetése érdekében, így az önálló közigazgatási bíráskodás bármikor bevezethető lesz a jövőben, hiszen ma az Alkotmány mondja ki: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság."
Amíg el nem hárulnak a különbírósággal kapcsolatos aggályok, törvényt módosítanak. Varga Judit szerint a készülő tervezet "világos keretet biztosít majd a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot". Erre már csak azért sincs szükség, mert az új közigazgatási perrendtartást 2018. január 1-vel vezették be, s a hazai közigazgatási bíráskodás nemzetközileg is elismerten hatékony. A miniszter azt is mondta: tovább szélesedne az egyfokú hatósági eljárások köre, és közvetlenül bírósághoz - a törvényszékekhez - lehetne fordulni a sérelmezett közigazgatási határozatok ellen, ezt követően pedig a Kúriához. Ám nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni.
Ez utóbbi mondat arra utal, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) után most a Kúriát pécézte ki a kormány saját céljaira. Az OBH elnökét egyébként, mint lapunk megírta, hétfőn alkotmánybíróvá választják: Handó Tünde jogköreit utódja megválasztásáig mai három helyettese közül az egyik - vélhetően Répássy Árpád - fogja gyakorolni. Hétfőn szavazhatnak a képviselők Polt Péter legfőbb ügyésszé való kinevezéséről is.
Szerző
Frissítve: 2019.11.01. 18:47

Szalmonella Hajdúsámsonban - kiderült, hogyan indulhatott a 330 gyereket ledöntő fertőzés

Publikálás dátuma
2019.11.01. 18:06
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szeptemberben több száz gyerek lett rosszul, 60-an kórházba is kerültek. A kormányhivatal szerint azért, mert gyenge volt a konyhai szappan.
Sikerült megfejtenie az illetékeseknek, hogy hogyan fertőződhetett meg szalmonellával szeptemberben több száz diák Hajdúsámsonban, írja a Cívishír. A híroldal kérdésére a kormányhivatal azt írta az esettel kapcsolatban:
"a laborvizsgálatok eredménye alapján az iskola főzőkonyhájában használt szappan fertőtlenítő hatása nem felelt meg az előírásoknak".

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a termék gyártójával szemben eljárást indított, a főzőkonyha üzemeltetését pedig ismét engedélyezték. A végkövetkeztetés tehát az – legalábbis a hatósági vizsgálatok erre engednek következtetni –, hogy valaki a kezén hordozta a szalmonellabaktériumot, és bár kezet mosott, mielőtt az elkészített vagy még elkészítendő majonézes kukoricasalátához nyúlt, a kórokozó így is szétterjedt a szappan hiányossága miatt.
A szalmonellafertőzés szeptemberben több mint 330 gyereket érintett, legalább ennyien lettek rosszul. Közülük 60-an kerültek kórházba - annyian, hogy Debrecenben meg is telt a kórház. Intenzív ellátásra azonban nem volt szükség, legtöbbjüket néhány napon belül hazaengedték.
Szerző