Szabad szemmel: jobban élünk, mint 30 éve?

Publikálás dátuma
2019.11.02. 07:10

Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 2.
Economist A Berlini fal leomlásának 30. évfordulóján készített közvélemény kutatás azt állapította meg, hogy a közép-európaiak nagy része elégedett a rendszerváltás óta megtett úttal. De erre meg is van az okuk, hiszen szinte mindenki számára nagyot javult az életszínvonal. A lengyeleknél 81, a cseheknél 78, a magyaroknál 55 százalék gondolja így. A nagy többség helyesli a többpártrendszert, a piacgazdaságot, valamint az uniós és a NATO-tagságot. Azért szép számmal akadnak olyanok, akik nem mentek nyugatra, és úgy érzik, hogy az út szélén hagyták őket. Amúgy a nagyfokú kivándorlásban nem csupán a magasabb bérek játszanak szerepet, hanem az is, hogy odaát jobbak a közszolgáltatások és ritkább a korrupció. Az orvosok és nővérek elvándorlása miatt romlott az egészségügyi ellátás, főleg a kisebb településeken. A Pew azt is megállapította, hogy a politikusokat a közvélemény pontosan olyan cinizmussal figyeli, mint nyugaton. A magyaroknál 71 százalék látja úgy, hogy a hatalmasságok egyáltalán nem törődnek vele. (A franciáknál 76 százalék van ezen a véleményen.) A fejlettebb államokban az elit miatt érzett felháborodás a nacionalisták és a populisták voksait gyarapítja, lásd a Brexitet és Trumpot. Magyarországon és Lengyelországban a vesztesek általában a liberalizmust és a Nyugatot okolják. A szocializmus bukása után a régi vezetésből sokan átmentették magukat, ám pályájuk megtört. Ezt több helyütt is meglovagolták a populisták. Szerintük az igazi függetlenség akkor jött el, amikor ők hatalomra kerültek. Magyarországon a forradalmi antikommunistából lett populista miniszterelnök nyugatellenes retorikával szerez támogatást. Arról beszél, hogy a kisembert védi, akit elnyom a nagyképű liberális elit. Utóbbi szerinte a Nyugatot majmolja, noha az lenézi a bugrisnak tekintett keletieket. Továbbá hogy meg kell újítani a nemzeti és keresztény értékeket. Orbán hozzáteszi, hogy ő pontosan ezen dolgozik. Elutasítja az emberi jogok, a tolerancia és a közmegegyezés liberális értelmezését. Az új tagállamok sokkal kevésbé liberálisok, mint a Nyugat. A magyar rezsim leépítette a fékeket és ellensúlyokat, ideértve a bíróságokat és a médiát. E visszalépések ellenére hatalmas a haladás 1989 óta. A kelet-európaiak még sosem voltak ennyire szabadok, nem éltek ilyen jómódban.
FAZ A magyar kormány először csak felfüggesztette az erősen vitatott tervet, most azonban már teljesen visszalépett a közigazgatási bíróságok felállításától. Az idevágó törvényt még az előző miniszter, Trócsányi László terjesztette be, ám bírálók attól tartottak, hogy annak segítségével a Fidesz neki engedelmes bírákat nevez majd ki. Merthogy az igazságügyi tárca igencsak beleszólhatott volna a posztok betöltésébe. Arról nem beszélve, hogy a párt ezúttal is gyorsított eljárással, érdemi vita nélkül verte keresztül a jogszabályt. Az uniós partnerek aggodalommal figyelik a többi közt igazságügy helyzetét, éppen ez volt az egyik pont, ami miatt jogállami eljárást indult az Orbán-kabinet ellen. Egyébiránt a készülő szabályozás belejátszott abba is, hogy Trócsányi végül nem lehetett EU-biztos. Utódja, Varga Judit, aki most bejelentette, hogy ejtik az elképzelést, tagja annak a háromtagú bizottságnak, amely tisztázni igyekszik az ellentéteket az Európai Néppárttal. A megbékélést szolgálja az is, hogy Handó Tünde ott hagyja a Bírósági Hivatalt és alkotmánybíró lesz. Polt Pétert viszont megerősítették tisztségében, noha ellenzéki erők támadják, mivel idáig alig-alig vizsgált ki korrupciós vádakat vezető fideszes politikusok ügyében.  
Spiegel A jogállam szempontjából veszélyes tervet vont vissza a jobboldali-nemzeti Orbán-kormány, amikor végleg lemondott a közigazgatási bíróságokról. A jogszabályt különösen a Velencei Bizottság kifogásolta, mert a hatalom határozhatta volna meg, hogy kiből lehet vezető bíró az új testületekben, amelyek olyan kényes kérdésekben ítélkezhettek volna, mint a választási eredmény ellen benyújtott panaszok, vagy a kormány hű médiahatóság döntései elleni fellebbezések. Ilyen ügyekben a hagyományos bíróságok gyakran a kabinet szája ízétől eltérő döntéseket hoztak. 2010 óta a magyar igazságszolgáltatás erős nyomás alatt áll. A Bírósági Hivatal zaklatja azokat a bírákat, akik nem hajlandóak beállni a vonal alá. A bírák idő előtti nyugdíjazása is azt szolgálta, hogy lojális utódokkal töltsék be a helyüket.
Independent Az újság sajnálattal állapítja meg, hogy a közelgő brit választásokon a toryknak áll a zászló, noha Johnson nacionalista irányba tolja el a pártot, amikor az uniós kilépéssel igyekszik megteremteni az ország önrendelkezését. A gond az, hogy a nacionalisták nem veszik figyelembe, hogy a távozás mekkora gazdasági hátrányokkal jár majd az ország számára. Ennek oka az lehet, hogy a Brexitnek ott vannak a legelszántabb támogatói, ahol leépült az ipar, lepusztult a környék. Persze ehhez látni kell, hogy a nacionalista mozgalmak mindig azt ígérik, hogy mindenkinek egy csapásra megoldódnak a gondjai, amint kivívják a szuverenitást. Ezért már rengetegen áldozták életüket a világban, ám csak azért, hogy a végén kiderüljön: egy korrupt elitet segítettek hatalomra és az saját meggazdagodására használja fel a lehetőséget. Hogy azután az emberek nem tanulnak a leckéből, annak az az oka, hogy a nacionalista vezérek nem egyöntetűen azt hangoztatják: az ő nemzetük nem olyan, mint a többi. Más, kivételes. A kudarcokért viszont másra hárítják a felelősséget: a kisebbségekre, a sajtóra, idegen államokra. Ha ezek után sem hallgat el az elégedetlenség, akkor jön a börtön, illetve vesznek saját kézbe szerkesztőségeket. A tekintélyelvű populista nacionalizmusnak sokféle válfaja létezik, legyen szó, az USA-ról, Magyarországról, Lengyelországról, Törökországról, Indiáról vagy Brazíliáról, mégis sok benne a közös vonás. A Brexit nagy ellentmondása az, hogy britebbé akarja tenni a briteket, de pont az ellenkezőjét éri el, hiszen az angol nacionalizmusra épít, az pedig igencsak hasonlít a többihez. Pedig okulhatna Észak-Írország példájából, hiszen ott a mostani brit kormányt hatalmon tartó Unionista Párt a protestáns-keresztény ellentétek kihangsúlyozásával tereli el a figyelmet saját melléfogásaikról.
Politico A sajtó után már az Európai Parlamentben is téma, hogy az Európai Bankfelügyelettől minden átmenet nélkül az egyik legbefolyásosabb pénzügyi lobbi szervezet vezérigazgatói székében landolna a magyar Farkas Ádám. Strasbourgban a szocialista frakció egyik tagja vetette fel, döbbenetesnek és felháborítónak nevezve, hogy a bankszektor rendjének egyik legmagasabb rangú őréből egyszer csak az egyik fő lobbista lesz. Hiszen új helyén betekintést adhat a hivatal döntéshozatali rendszerébe, azon kívül kihasználhatja személyes kapcsolatait. Vagyis innentől kezdve a bankok befolyásolhatják a születő uniós szabályozásokat. A példa arra ösztönzi az EU-tisztségviselőket, hogy ne legyenek túl szőrös szívűek munkájuk során és akkor cserében jól fizető állás lesz a jutalmuk. A kérdés azonban az, folytatta a képviselő, hogy ez mennyire tekinthető etikusnak. Az illetékes biztos ugyan válaszolt az ülésteremben, de valójában adós maradt az érdemi felelettel. Ezért a törvényhozó hivatalos panaszt akar benyújtani az európai ombudsmannál.  
Szerző

Halálkamion Angliában: őrizetbe vettek három embert Vietnamban és Írországban

Publikálás dátuma
2019.11.01. 20:29
775425882
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Őrizetbe vettek pénteken három embert, kettőt Vietnamban és egyet Írországban annak a nyomozásnak a keretében, ahol a múlt héten 39 ember holttestére bukkantak egy bolgár rendszámú kamion pótkocsijában Délkelet-Angliában.
Két, embercsempészettel gyanúsított embert vettek őrizetbe Vietnam Ha Tinh nevű tartományában, ahol tíz család számolt be eltűnt hozzátartozókról - jelentette a VTV vietnami televízió. A beszámoló szerint Nguyen Tien Nam ezredes, a Ha Tinh tartományi rendőrség helyettes vezetője azt mondta, hogy a gyanúsítottak közvetlenül érintettek az ügyben. A rendőrség szerint évek óta embercsempészet szervezésével foglalkoztak a térségben. Írországban egy 22 éves férfit tartóztattak le az esettel kapcsolatban. A férfit egy európai elfogatóparancs alapján tartóztatták le, amelyet az essexi rendőrség adott ki. E rendőri szervezet megindította a kiadatási eljárást, hogy a gyanúsítottat az Egyesült Királyságban állítsák bíróság elé gyilkosság vádjával. A dublini legfelsőbb bíróság szóvivője szerint az észak-írországi Newryből származó Eamonn Harrison pénteken bíróság elé állt, ahol elrendelték további fogva tartását november 11-i meghallgatásáig. A 39, valószínűleg nagyrészt Vietnamból érkezett ember holttestére a múlt szerdán bukkantak egy bolgár rendszámú hűtőkamion rakterében. A hűtőkonténert a belgiumi Zeebrugge kikötőjéből szállították komppal az országba. Az AP amerikai hírügynökség megjegyzi: bár a nyomozás gyorsított ütemben halad, a hatóságok egyelőre képtelenek voltak azonosítani az áldozatokat vagy azt megmondani, hogy honnan származtak. A rendőrség eleinte azt mondta, hogy az áldozatok kínaiak voltak, de a figyelem Vietnamra terelődött, ahol családok számoltak be arról, hogy nem hallottak "úton lévő" szeretteikről. A brit vádhatóság hétfői közlése szerint a kamion sofőrje feltehetően egy globális embercsempész-hálózat tagja volt. A 25 éves, észak-írországi Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat. A brit rendőrség pénteken felszólított két további gyanúsítottat, Ronan and Christopher Hughest, hogy adják fel magukat. 
Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 08:27

A kvantumfölény csak az első fuvallat

Publikálás dátuma
2019.11.01. 18:54
Az IBM kvantumszámítógép- modellje a CeBIT tavalyi kiállításán
Fotó: AFP
A Google által a múlt héten bejelentett kvantum fölény csak az első fuvallata annak a forradalomnak, amely a sokkal használhatóbb kvantumszámítógépekkel jön majd el, egy évtized múlva.
A Google valóban történelmi sikert ért el, amikor bejelentette, hogy számítógépe, a Sycamore nevű kvantumprocesszorával 200 másodperc alatt végzett el egy olyan feladatot, amely egy hagyományos gépnek 10 ezer évig tartott volna. Az IBM - bár nem kérdőjelezte meg a kvantumfölényt - cáfolta a számokat mondván, van olyan gépük - a Summit (Csúcs) -, amely erre 2,5 nap alatt képes lenne, igaz, ennek processzorai két kosárlabdapálya méretű területet foglalnak el, 200 kilométert tesznek ki kábelei, és még így is jelentősen lassabb. (Egyébként nukleáris fegyverek hatásának szimulációjára használják.) A Google 13 évig dolgozott a kvantumkomputeren, amelynek elvi alapjait még Richard Feynman vázolta fel 1981-ben. Olyan számítógépet akart alkotni, ami ugyanazt teszi, amit a természet. A gép működőképességében kételkedőket meggyőzheti, hogy a Google tudományos cikkét - amely a Nature-ben jelent meg, a lap a tanulmányokat alapos ellenvizsgálatoknak veti alá - 77 szerző jegyzi. A bejelentéssel gyakorlatilag beköszöntött az a kor – amelyet a számítógéptudósok már évek óta várnak –, amikor már nem pusztán sebességben előzik a hagyományos számítógépeket, hanem alapvetően új típusú tudásra tesznek szert. Ez a kvantumfölény kora. A kvantumkomputer szubatomi részecskékkel dolgozik, amik teljesen más fizikai törvényeknek engedelmeskednek, mint amilyenekhez makrovilágunkban szoktunk. A quantumbitek - vagy röviden qubitek - ebből következően jóval nagyobb mennyiségű információt képesek tárolni, mint a hagyományos bitek, egyszerre több számításra is képesek. A számítógép központi feldolgozó egysége ugyanakkor csak speciális feladatok végzésére képes, nem alkalmas egy olyan egyszerű összeadás elvégzésére, mint például a 2+2, de sok olyan dolgot meg tud oldani, amire a hagyományos komputerek képtelenek. Ezért a Google kutatói már a következő lépésre koncentrálnak, amelyet az Intel a „kvantum praktikusságnak” nevez.  De mit oldhatnak meg a kvantumkomputer segítségével? Például komplikált csomagszállítási problémákat: melyiket, mikor, hova lehet a legkevesebb energiafelhasználással eljuttatni. A titkosítás könnyítését: véletlenszámok generálása révén. Jobb képességű gépi tanulás szisztémákat lehet felépíteni, például olyanokat, amelyek könnyen meg tudják különböztetni a politikusokról készült hamis videókat a valódiaktól. A molekuláris szintű kutatások területén jobb hatásfokú napelemek, akkumulátorok kikísérletezése, nitrogén műtrágyák előállítása válik lehetővé sokkal kevesebb energiával. A rákkutatásban a kvantumszámítógépek képesek lennének minden egyes betegnél egyénileg meghatározni, pontosan milyen sejtszintű változások és kölcsönhatások vezettek a kontrollálatlan sejtszaporodáshoz. A legkülönbözőbb betegségekben lehetne egyedi fehérjelánc-módosítással személyre szabott terápiás módszereket kidolgozni.  S bár az eredmény tudományos jelentősége nagy, de addig, míg az egyre gyorsabban fejlődő kvantumszámítógépek bármilyen praktikus műveletre is képesek lesznek még éveknek kell eltelni.  Megoldódna a már ma is rendelkezésre álló hatalmas adatbázisok tárolása, titkosítása és feldolgozása   

A qubit hűtve jó

A kvantumszámítógépek építése azonban bonyolult: a qubiteket - hogy az információ ne kavarodjon össze - az abszolút nulla fölé épp egy hajszállal kell hűteni. A hardver felmelegítése - hogy valamilyen fizikai műveletet végezzenek rajta - két napba telik, és ugyanennyibe visszahűtése is, úgyhogy laptopjainkban aligha lesznek egyhamar ilyenek. És persze a költségek sem alacsonyak, a praktikus kvantumszámítógép tehát legalább még egy évtizedet várat magára. A Google-nek tehát vannak feladatai: ezek között az első és legfontosabb annak megoldása, hogyan futtathatók a hosszú qubitek hibátlanul, vagyis a téves számítások arányának csökkentése. A teljesítmény növelése is kiemelt cél.

A kódfeltörés veszélye

Elméletileg minden titkosítás feltörhető, ha rendelkezésre állnak a hozzá szükséges számítási erőforrások. A nemzetközi pénzügyi rendszerben alkalmazott kriptográfiai megoldások azért tekinthetők (vagy voltak eddig tekinthetők) biztonságosnak, mert még ha egy James Bond-filmbe illő főgonosz szuperszámítógépek hadseregét is állítja csatasorba a feltörésükre, azok belátható időn belül feltörhetetlenek. De itt jönnek a képbe a kvantumszámítógépek, amelyek kvantumbitjei (qubitjei) nemcsak két állapotban létezhetnek, hanem a kvantummechanika felfoghatatlan törvényeinek köszönhetően végtelen számú állapotot vehetnek fel egyszerre. Egy efféle gépnek az ismert matematikai problémák meg se kottyannak. 

Szerző