A nyugdíjas kor előtt álló magyarok több mint 40 százaléka munkanélküli

Publikálás dátuma
2019.11.02. 09:45

Fotó: Shutterstock
Csath Magdolna közgazdász az átképzésben bízik, de tart a robotoktól.
Az 55-64 éves korosztály foglalkoztatásában még sok tartalék van, őket képzésekkel, továbbképzésekkel lehetne jobban bevonni a munkaerőpiacra - mondta Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában az MTI szerint. A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai szerint ebben a korcsoportban 57 százalék a foglalkoztatottság.
Ami azt jelenti, hogy a közvetlenül nyugdíj előtt állók körében több mint 40 százalékos a munkanélküliség.

    A közgazdász szerint azonban továbbképzésekkel növelni lehetne a foglalkoztatottsági mutatót, mivel ebből a korosztályból mindössze 2,6 százalék vett részt ilyen képzésben. Csath Magdolna még azt is mondta:
az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végzők feladatait előbb-utóbb robotok váltják ki, az érintetteket pedig fel kell készíteni a változásra.

Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 11:17

Csökkenőben a Mol nyeresége

Publikálás dátuma
2019.11.02. 08:30

Némi visszaesést mutatnak a Mol harmadik negyedévi, illetve első háromnegyedévi eredményszámai, amire az olajtársaság nem vesztegetett túl sok szót.
Harmadával, 60 milliárd forintra csökkent a Mol Csoport harmadik negyedévi nettó nyeresége az előző év azonos időszakához képest – számítható ki az olajcég által közzétett számsorokból. Az első háromnegyed évben ugyanezen soron 186 milliárdot értek el, ami 17 százalékos visszaesés. Az adatra és annak okára a cég hosszú szöveges elemzései nem térnek ki. Ehelyett a befektetők által jobban figyelt, különböző levonások előtti úgynevezett EBITDA-eredményekre helyezik a hangsúlyt. Ennek különféle zavaró hatásoktól megtisztított, 203 milliárdos értéke forintban 3 százalékos növekedés, dollárban ugyanekkora csökkenés. Az első háromnegyed év során az érték 529 milliárd forintra rúg, ami közel egy százalékos mínusz. Ugyanez dollárban 8 százalékos visszaesést mutat. Mindazonáltal ennek 1,84 milliárd dolláros értéke ismeretében 2,3 milliárdos éves céljukat 2,4 milliárd dollárra emelik. (Igaz, tavaly 2,7 milliárd dollár tisztított EBITDA sikerült.) A többi EBITDA-sor az üzemi eredményhez hasonlóan szintén némi visszaesést mutat. A harmadik negyedévi 1400 milliárdos árbevétel forintban kis mértékű csökkenést, míg az első háromnegyed éves adat némi emelkedést mutat.
A kutatás-termelés – már csak dollárban és EBITDA-ban bemutatott - negyedéve 26, első kilenc hava pedig 14 százalékkal sikerült szerényebbre a tavalyinál. Ennek okaként az olaj- és gázárak tőzsdei esését jelölték meg. A feldolgozás-kereskedelem-műanyagipar tisztított eredménye kissé nőtt – amit a viszonylag kedvező üzleti környezettel magyaráznak -, a tisztítatlanok viszont körülbelül harmadukkal estek. A gázszállítás viszont az utolsó negyedévben 8 százalékkal növelte nyereségét. Ennek egyik oka magyarázatuk szerint a megnövelt – amúgy állami hátterű - tartalékolás. Az első háromnegyed év ugyanakkor itt is 18 százalékos visszaesést mutat. Az általános visszaesés közepette a kakukktojás az évről évre erősödő fogyasztói szolgáltatási, vagyis a shop-üzletág, ami ezúttal 8-10 százalékkal növelte eredményét, lassan-lassan közelítve a kitermelés és a feldolgozás-kereskedelem össznyereségen belüli arányát is. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjában a visszaesésekre nem tért ki, viszont kiemelte megkétszereződő beruházásaikat, azok közül is legfőképp a 35 százalékos készültségen álló tiszaújvárosi poliolüzemet. A tőzsdei befektetők kevéssé díjazták a cég, illetve a „várakozásoknál kedvezőbb” eredményeket hangsúlyozó szakértők elemzéseit. Az olajrészvény ára a jelentés csütörtöki nyilvánosságra hozatalának napján az általános piaci visszaesést kissé meghaladó mértékben, valamivel több mint 2 százalékkal csökkent.
Szerző

Háttal az Uniónak, arccal Eurázsia felé a kormány

Publikálás dátuma
2019.11.02. 08:00

Fotó: Shutterstock
A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a következő uniós gazdasági ciklusban kevesebb pénz jut Magyarországnak, ezért egyre nagyobb mértékben Eurázsia felé kacsingat, pótlandó a kieső forrást.
Az atlanti korszak fél évezrede véget ért, s átléptünk Eurázsia, mint egységes kontinens új, ugyancsak több évszázadra taksált időszakába - ez a kijelentés Matolcsy Györgytől származik. Az MNB elnökének egy múlt heti fórumon elhangzott kijelentése számos kételyt felvet. Az eurázsiai gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolultabb - érvelt a Népszavának erről nyilatkozva Inotai András. A közgazdászprofesszor, az MTA Világgazdasági Intézetének volt igazgatója emlékeztetett arra, hogy az ázsiai országok egy része néhány makrogazdasági mutatót tekintve folyamatosan felzárkózik a fejlettebb országokhoz, ám ez aligha mondható el mindegyikükről, nem beszélve a felzárkózás gazdasági-társadalmi fenntarthatóságáról. Gondoljunk csak a Közel-Kelet egyes államaira vagy Pakisztánra, és akkor még nem szóltunk arról, hogy Ázsiában legalább kétmilliárd muszlim él, akik ugyancsak tagjai az eurázsiai geopolitikai térségnek. Természetesen ez a térség kínál jelentős együttműködési és kölcsönös fejlődési lehetőségeket az infrastruktúra, a szolgáltatások, valamint az árucsere területén. Ezen belül alapvető érdek, hogy Kína és az Európai Unó, mint összességében a legnagyobb árucserét lebonyolító gazdasági tömörülés kihasználja a kínálkozó lehetőségeket. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy ma már nem csak árucsere zajlik le az egyes országok, térségek között, hanem egyre nagyobb teret nyer a szolgáltatások exportja is. Ehhez nem kellenek hatalmas beruházások a fizikai infrastruktúrába, annál inkább kell kölcsönös bizalom, tagállami és regionális stabilitás. Akárcsak Kína multipoláris világrenddel kapcsolatos stratégiának sikeréhez nélkülözhetetlen az Európai Unió egységes fellépése, továbbá az európai integráció lényegi mélyítése. Minden lépés, ami az EU gyengítésére vagy a közös fellépés kifejezett aláásására törekszik, sem az európai, sem a kínai érdekeket nem segíti. Alapvetően elhibázott az a gyakran hangoztatott érvelés, miszerint a V4-ek országai az európai közösség motorjának képzelik magukat, miközben összesített GDP-jük az EU társadalmi termékének még a hét százalékát sem éri el. A Benelux-államok 10 százalék körül járnak, de ezt az érvet sosem használták, helyette viszont pragmatikus megközelítéssel sok évtizedes gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki az integrációt mozgató maggal. Inotai András nem ért egyet azzal, a Matolcsy György által propagált céllal, hogy egy közös eurázsiai deviza és fizetőeszköz létrehozása reális cél lehetne. Jelenleg ugyanis a világ valutatartalékának csaknem kétharmada van amerikai dollárban, és valamivel kevesebb mint 30 százaléka euróban. Gondjai ellenére az eurót számos ország használja külkereskedelmi elszámolásaiban. Az igaz, hogy a kőolaj-, illetve földgázárakat a világpiacon dollárban határozzák meg, de a kétoldalú kereskedelemben a kifizetés gyakran történik euróban. Meghatározó szempont, hogy a Kínai Népköztársaság valutatartalékaiban 70 százalékos az amerikai dollár részesedése, és a kínai külkereskedelem is alapvetően dollárban bonyolódik le. A professzor célszerűbbnek tartaná - és ez már a 2008-as pénzügyi válság során felmerült -, hogy a vezető gazdasági-pénzügyi hatalmak közmegegyezésen alapuló valutakosarat alakítsanak ki, amelyben az euró, az amerikai dollár, a kínai jüan (amennyiben teljesen konvertibilissé tehető), a japán jen, a svájci frank, és az angol font is szerepet kaphatna. Ha pedig az euró eurázsiai szerepének növelését tartja a pénzügy i kormányzat kívánatosnak, akkor nehezen érthető, miért nem tesz konkrét lépéseket Magyarország az euró mielőbbi bevezetése érdekében. Hiszen mint EU-tag alapvetően beágyazódtunk az uniós munkamegosztásba, a társadalmi termék 85 százalékát exportáljuk, belőle 80 százalékot az Európai Unióba, nem beszélve a külföldi tőke magyarországi vállalkozásairól vagy a kétirányú pénzügyi tranzakciókról - mondta Inotai András.
Szerző