New York Times: oligarchákat "támogat" az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.11.03. 13:22

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az agrártámogatások súlyos elhibázottságát, annak következményeit Orbán példáján keresztül mutatja be a lap magyar nyelven is megjelent cikkében.
Földbáróknak juttat pénzt az Európai Unió - írja magyarul is megjelent, Magyarországról és a régióról szóló terjedelmes cikkében a The New York Times. Az EU összesen évi 65 milliárd dollárt - 19 ezer milliárd forintot - folyósít agrártámogatás gyanánt, ami a költségvetésének mintegy 40 százaléka. De Közép- és Kelet Európában ennek zöme a hatalmasok zsebébe vándorol - a magyar mellett a cseh, szlovák és bolgár példa is ezt mutatja.
A New York Times 2019-es, kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

A lap szerint azért tűri ezt az EU, mert a korrupció-ellenes reformok destabilizálnák az uniót: az európai vezetők számítanak rá, hogy bőkezű támogatásokat oszthatnak szét. Így az idén megújítandó agrártörvény kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését, nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni, sőt, inkább növeli a tagállami hatókört. Így volt ez korábban is, írják: a döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép és-kelet európai törvényellenes földszerzések miatt. Az EP leszavazott egy olyan törvényjavaslatot is, ami megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

Kegyúri rendszer Magyarországon

Az európai támogatást például Orbán Viktor is kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait. A lap úgy magyarázza, hogy ennek kialakulása a 2004-es uniós csatlakozásig nyúlik vissza. Rengeteg föld volt állami tulajdonban akkor, így bár tudtak a gazdák a földterületek nagyságához kötött, nagy összegű uniós támogatásokról, azokból nem részesültek olyan mértékben, mint várták. Orbán aztán az elégedetlen gazdák 2005-ös tüntetéshullámának élére állhatott, megszerezve  vidéki szavazatokat.
"Ez egy totálisan korrupt rendszer" - idézik Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárt is. 2010 után Ángyán azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis és közepes termelőknek. Ehelyett az ismét miniszterelnöki székben ülő Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbe adni, ami Ángyán szerint a vidéket a Fidesznek rendelte alá. Amikor számonkérte a miniszterelnököt, az arról beszélt, hogy a politika csatatér, a hűségért jutalom jár, az árulókra pedig lőnek, idézi Ángyánt a lap. Az ő esetében Kishantos beszántása is a bosszú része lehetett, másokat állami hatóságok folyamatos ellenőrzéseivel tartanak sakkban.
Pedig voltak figyelmeztető jelek arra, mire készülhet Orbán: mielőtt korábbi miniszterelnöki tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, melyekre 50 évre szereztek kizárólagos jogot politikai kapcsolatokkal bíró vevők. 2015-re már több százezer hektár állami földet adtak ki Fidesz-közeli bérlőknek. A lapnak helyi gazdák is arról meséltek: vagy megmondták nekik, hogy ne menjenek a földárverésekre, vagy nem is tudtak azokról. Orbán így próbált szövetségeseket szerezni. A Csányi Sándorhoz és Mészáros Lőrinchez köthető cégek csak tavaly mintegy 8,2 milliárd forintnyi támogatást kaptak. A New York Times arról sem feledkezik meg, hogy Mészáros vagyona "szorosan a miniszterelnökhöz köthető". És ez még csak a Fejér megyei földek esete volt; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Mengyi Roland esete példázza a visszaéléseket, Csongrád megyében ugyancsak nagyjából félezer hektárt szerzett Lázár János érdekköre - sorolja a lap. Bács-Kiskun megyében Mészáros egy volt üzlettársának köre kapott földeket, Jász-Nagykun-Szolnok megyében szintén az Orbán-kormány jelenlegi és korábbi tagjaihoz köthető körök voltak a legnagyobb nyertesek.

Az egész régió sajátossága

Kevésbé részletesen, de a környező országok ügyeiről is megemlékezik a lap, melyekből szintén azt szűri le: az uniós támogatási rendszer az oligarcháknak kedvez. Andrej Babis - milliárdos mezőgazda és cseh miniszterelnök - vállalatai csak tavaly legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek. "És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja" - nyilatkozott erről Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. Hasonló a helyzet Bulgáriában: a támogatásoknak a Bolgár Tudományos Akadémia szerint 75 százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Szlovákiában pedig - a Kuciak-gyilkosság nyomán - már a legfelsőbb ügyész is elismerte egy "agrármaffia" létét
Az uniós pénzek 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja

- foglalja össze a The New York Times. Míg az EU azzal hirdeti az agrártámogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, az sokszor inkább egy szűk réteg eszköze lesz a politikai hatalom megszerzésére. A lap különben maga is kikérte az uniótól a támogatásra költött milliárdok útjának dokumentációját, és bár az EU-nak van erre vonatkozó átfogó adatbázisa, azt letöltési nehézségekre hivatkozva nem adta ki. A lap ezért helyi partnerek segítségével összeállított, saját adatbázisból dolgozott a cikk megírásakor.
Szerző
Frissítve: 2019.11.03. 16:52

A nyugdíjas kor előtt álló magyarok több mint 40 százaléka munkanélküli

Publikálás dátuma
2019.11.02. 09:45

Fotó: Shutterstock
Csath Magdolna közgazdász az átképzésben bízik, de tart a robotoktól.
Az 55-64 éves korosztály foglalkoztatásában még sok tartalék van, őket képzésekkel, továbbképzésekkel lehetne jobban bevonni a munkaerőpiacra - mondta Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában az MTI szerint. A Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adatai szerint ebben a korcsoportban 57 százalék a foglalkoztatottság.
Ami azt jelenti, hogy a közvetlenül nyugdíj előtt állók körében több mint 40 százalékos a munkanélküliség.

    A közgazdász szerint azonban továbbképzésekkel növelni lehetne a foglalkoztatottsági mutatót, mivel ebből a korosztályból mindössze 2,6 százalék vett részt ilyen képzésben. Csath Magdolna még azt is mondta:
az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát végzők feladatait előbb-utóbb robotok váltják ki, az érintetteket pedig fel kell készíteni a változásra.

Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 11:17

Csökkenőben a Mol nyeresége

Publikálás dátuma
2019.11.02. 08:30

Némi visszaesést mutatnak a Mol harmadik negyedévi, illetve első háromnegyedévi eredményszámai, amire az olajtársaság nem vesztegetett túl sok szót.
Harmadával, 60 milliárd forintra csökkent a Mol Csoport harmadik negyedévi nettó nyeresége az előző év azonos időszakához képest – számítható ki az olajcég által közzétett számsorokból. Az első háromnegyed évben ugyanezen soron 186 milliárdot értek el, ami 17 százalékos visszaesés. Az adatra és annak okára a cég hosszú szöveges elemzései nem térnek ki. Ehelyett a befektetők által jobban figyelt, különböző levonások előtti úgynevezett EBITDA-eredményekre helyezik a hangsúlyt. Ennek különféle zavaró hatásoktól megtisztított, 203 milliárdos értéke forintban 3 százalékos növekedés, dollárban ugyanekkora csökkenés. Az első háromnegyed év során az érték 529 milliárd forintra rúg, ami közel egy százalékos mínusz. Ugyanez dollárban 8 százalékos visszaesést mutat. Mindazonáltal ennek 1,84 milliárd dolláros értéke ismeretében 2,3 milliárdos éves céljukat 2,4 milliárd dollárra emelik. (Igaz, tavaly 2,7 milliárd dollár tisztított EBITDA sikerült.) A többi EBITDA-sor az üzemi eredményhez hasonlóan szintén némi visszaesést mutat. A harmadik negyedévi 1400 milliárdos árbevétel forintban kis mértékű csökkenést, míg az első háromnegyed éves adat némi emelkedést mutat.
A kutatás-termelés – már csak dollárban és EBITDA-ban bemutatott - negyedéve 26, első kilenc hava pedig 14 százalékkal sikerült szerényebbre a tavalyinál. Ennek okaként az olaj- és gázárak tőzsdei esését jelölték meg. A feldolgozás-kereskedelem-műanyagipar tisztított eredménye kissé nőtt – amit a viszonylag kedvező üzleti környezettel magyaráznak -, a tisztítatlanok viszont körülbelül harmadukkal estek. A gázszállítás viszont az utolsó negyedévben 8 százalékkal növelte nyereségét. Ennek egyik oka magyarázatuk szerint a megnövelt – amúgy állami hátterű - tartalékolás. Az első háromnegyed év ugyanakkor itt is 18 százalékos visszaesést mutat. Az általános visszaesés közepette a kakukktojás az évről évre erősödő fogyasztói szolgáltatási, vagyis a shop-üzletág, ami ezúttal 8-10 százalékkal növelte eredményét, lassan-lassan közelítve a kitermelés és a feldolgozás-kereskedelem össznyereségen belüli arányát is. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjában a visszaesésekre nem tért ki, viszont kiemelte megkétszereződő beruházásaikat, azok közül is legfőképp a 35 százalékos készültségen álló tiszaújvárosi poliolüzemet. A tőzsdei befektetők kevéssé díjazták a cég, illetve a „várakozásoknál kedvezőbb” eredményeket hangsúlyozó szakértők elemzéseit. Az olajrészvény ára a jelentés csütörtöki nyilvánosságra hozatalának napján az általános piaci visszaesést kissé meghaladó mértékben, valamivel több mint 2 százalékkal csökkent.
Szerző