Akadályozták az ombudsman munkatársait az idősotthon ellenőrzésénél

Publikálás dátuma
2019.11.04. 08:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem akarták beengedni a visegrádi Aranykor Alapítvány Idősek Otthonába az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (AJBH) szakértőit, akik ellenőrizni szerették volna, minden a jogszabályoknak megfelelően működik-e az intézményben – derült ki az AJBH látogatásról készült jelentésből.
Ez ugyanaz az otthon, ahonnan az idei év elején három idős ember ellátási szerződését felmondták, mert a fenntartó alapítvány vezetése szerint valótlanságokat állítottak az intézmény működéséről. Annak, hogy az ombudsman munkatársait be sem akarták engedni, a jelentés szerint az volt az oka, hogy az alapítvány kuratóriumának elnöke (aki telefonon értesült a látogatásról) nem járult hozzá a szakértői ellenőrzéshez. A hozzájárulására egyébként nem is lett volna szükség, a hivatal szakértői ugyanis az ENSZ kínzás elleni egyezménye által előírt Nemzeti Megelőző Mechanizmus keretében jártak el, így korlátozás nélkül beléphettek volna, az együttműködési kötelezettség megsértése alaptörvényellenes. Erre végül az alapítvány vezetője is rájött, aki húsz perc várakoztatás után megengedte az AJBH szakértőinek, hogy belépjenek. A látogatás időpontjában az otthonban 36 lakó élt, az átlagéletkor 75 év, az egészségügyi személyzet létszáma 9 főből állt, közülük négyen a szükséges engedély nélkül dolgoztak. Orvos heti kétszer két órát rendelt, de csak azokat a lakókat vizsgálta, akiknél az ápolók valamilyen problémát jeleznek. Volt olyan ellátott, aki már nem is emlékezett arra, mikor járt utoljára orvosnál. Az intézményt 4-5 személy tudta csak (bejelentés után) elhagyni rendszeresen, akik önállóan mozognak. Akik erre képtelenek, nem tudnak kimozdulni, az otthon emberi erőforrás hiányában nem tud nekik ebben segíteni, ők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, többen évek óta nem jutottak ki a szabad levegőre sem. A jelentés említést tett a hivatal munkatársaival beszélő lakók kirúgásáról is: az AJBH szerint az jogsértő módon történt. Minderre az intézmény vezetőjének, az alapítvány elnökének és az emberi erőforrások miniszterének figyelmét is felhívták.
Szerző

El akarták titkolni, hogy Hosszú Katinka klubja bérleti szerződés nélkül használta a Duna Arénát

Publikálás dátuma
2019.11.04. 08:28

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Shane Tusuppal közös cégük pedig 25 millió forintos reklámszerződést kapott.
Végrehajtó kellett hozzá, hogy a 24.hu két és fél év alatt meg tudja nézni az állami létesítmény szerződéseit, ugyanis a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adták ki azokat. Úgy tűnik, volt mit titkolni. A lap szerint egyetlen, az Iron Corporation Kft.-vel kötött megállapodás szerepel azon a listán, amelyet az állami tulajdonban álló Bp2017 Kft. adott át végül, miután végrehajtóval érkeztek a cég margitszigeti székhelyére. A dokumentum szerint a Bp2017 Kft. csupán egy 25 millió forintos reklámszerződést kötött az akkor Hosszú Katinka és edzője, férje Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporationnel. Magyarán Hosszúék pusztán pénzt kaptak az állami cégtől, miközben az úszósztár klubja, az Iron Aquatics úgy használhatta a Duna Arénát, hogy a létesítményt üzemeltető Bp2017 Kft.-vel nem kötött használatra vagy bérletre vonatkozó megállapodást. Mint ismert, Darnyi Tamás úszóiskolájának ugyanakkor, amikor Hosszúék kihirdették, hogy elindítják úszóiskolájukat, nem jutott vízfelület a Duna Arénában, aminek mintegy ezer iskoláskorú gyermek lett a kárvallottja. Az eddig megszerzett információk alapján az Iron tehát szerződés nélkül használta a Duna Arénát, de pénzt kapott az állami cégtől: 25 millió forintért – egyebek mellett – videóüzeneteket kellett szállítania „pre-eventekhez”, talkshow-okon kellett részt vennie, továbbá vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) programban is szerepet kellett vállalnia a világklasszisnak. Mindemellett annyi derült még ki a 24.hu-nak átadott szerződéslistáról, hogy az adócsalással vádolt Kuna Tibor tulajdonában álló Trinitiy Communications 3 milliárd forintért kommunikálhatott az eseményről, a felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt vádolt Gyárfás Tamás cége pedig 26 800 eurót (hozzávetőleg 8,4 millió forintot) kapott a FINA-magazinban közzétett hirdetésekért. Ezen kívül figyelemre érdemes tétel a LEN-nek, azaz az Európai Úszószövetségnek fizetett 1 millió euró (mai árfolyamon körülbelül 315 millió forint): a Bp2017 ezek szerint sok pénzt fizetett az európai szövetségnek azért, hogy hirdesse a FINA-tól, azaz a Nemzetközi Úszószövetségtől elnyert világbajnokságot. 
Szerző

Igazat adott a Jobbiknak, aztán mégis elutasította a pártot az AB

Publikálás dátuma
2019.11.04. 08:00

Fotó: Népszava
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes a közadatokról szóló rendelet.
Különös érveléssel utasította el az Alkotmánybíróság (AB) a héten a Jobbik egy éve beadott alkotmányjogi panaszát, amely az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló törvény, valamint két bírósági döntés alkotmányosságát vitatta. A Jobbik, mint ismert, vitatta az ÁSZ vizsgálata alapján épp a 2018-as országgyűlési választási kampányban a pártra - tiltott pártfinanszírozás miatt - kiszabott 660 millió forintos bírságot. Emiatt a jobbik bírósághoz fordult, ám a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, majd a Fővárosi Törvényszék is visszautasította a párt keresetét, mondván: a törvény szerint az ÁSZ - amely nem államigazgatási szerv - döntései bíróság útján nem vitathatók. (Ugyanakkor a pártok gazdálkodását csak az ÁSZ ellenőrizheti.) Ezután fordult a Jobbik az AB-hoz, kérve a két bírósági döntés, és az ominózus jogszabály alkotmányellenességének megállapítását. Az AB egyfelől kimondta, hogy az ÁSZ "hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként" működik, nem szabhat ki szankciókat, jelentései nem minősülnek hatósági döntésnek, így azok közvetlenül nem is vitathatók bíróság előtt. Másfelől alkotmányos követelményként kimondta, hogy az ÁSZ megállapításai alapján "indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét (...) a bíróságnak érdemben, a cselekmény jogalapja körében a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően kell felülvizsgálnia". Ez az AB szerint azt jelenti, hogy az ÁSZ-jelentés „közvetetten” mégis vitatható bíróság előtt, mert az ÁSZ fizetési felhívását követően a Magyar Államkincstár hozott döntést a párt költségvetési támogatásának csökkentéséről, és az államkincstár döntése ellen már van helye jogorvoslatnak. Ám mivel a Jobbik nem az államkincstár, hanem az ÁSZ döntését kifogásolta, az alkotmánybírók többsége elutasította a beadványt. Öt bíró azonban nem értett egyet a döntéssel, Pokol Béla például úgy vélte, a törvény azon rendelkezése, amely szerint az ÁSZ jelentései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg, "az egész demokratikus többpártrendszer alapjait rengeti meg".  Nem ellentétes az információs önrendelkezési jogról szóló törvénnyel az a kormányrendelet, amely a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért - az adatközlő által - megállapítható költségtérítés mértékét szabályozza, mondta ki egy másik múlt heti határozatában az AB. Pontosabban, az 58 országgyűlési képviselő által beadott utólagos normakontroll indítvány a kormányrendelet azon passzusát támadta meg, amely a közérdekű adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét szabályozza. Mint ismert, számos hivatal, minisztérium e rendeletre hivatkozva komoly összegekhez köti közérdekű adatainak kiadását, végső soron ellehetetlenítve ezzel az adatkérők dolgát.   A támadott rendelet szerint költségként "legfeljebb munkaóránként átlagosan 4400 forint vehető figyelembe"; az indítványozó képviselők szerint ez az összeg nem a tevékenységet végző munkatársak átlagos bérköltségét veszi alapul, így ellentétben áll az információs törvénnyel, s ez alaptörvény-ellenességet is jelent, mivel egy rendelet nem lehet ellentétes a "magasabb szintű" törvénnyel. Az AB ugyanakkor úgy érvelt, hogy a törvény szerint nem kötelező a költségtérítés megállapítása az igénybe vett munkaerő-ráfordításért. Ha ez mégis megtörténik, sem a törvény, sem a rendelet nem határozza meg előre a felszámítható pontos összeget, az ugyanis a tényleges munkaerő-költségtől függ. A rendelet csak a maximális összeget határozza meg, ez pedig nem ellentétes a törvénnyel, amely lehetővé teszi a költségtérítés megállapítását. (A képviselők nem támadták meg a törvényt, illetve a törvénynek ezt a szakaszát, csak a kormányrendeletet.) Az AB így arra jutott, hogy a rendelet nem az információszabadság korlátja, hanem bizonyos értelemben segíti a közérdekű adatokhoz való hozzájutást, hiszen biztosítja, hogy a felszámítható összeg egy határt ne lépjen át. Az AB azt is hozzátette, hogy a rendelkezés megsemmisítése esetében az adatigénylők a fennállónál hátrányosabb helyzetbe kerülnének.
Szerző